ÁMEN – Az ima végső szava: úgy legyen. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög < héber] A közhiedelemtől eltérően, e szó nem héber eredetű, mivel első elhangzásakor héber nyelv még csírában sem létezett. Ismert, hogy az ősmag(yar)-nyelvi szavaknál a gyökhatáron levő azonos hangokat összevonja. Az ÁMEN az ÁM – MÁ ősgyökből képzett, és többjelentésű, mint minden magyar szó. Az ÁM megerősítő a magyar nyelvben: az ÁM! A CzF Szótár leírása: „Bizonyító, erősítő, helybenhagyó jelentésű, s jobbára más kötszó vagy igehatárzó után áll, pl. úgy ám, igen ám, ott ám, no biz ám, hiszem ám; az igekötők után feleletképen használtatik, mely esetben az illető ige alattomban értetik, pl. eljösz-e? el ám; meglátogatsz-e? meg ám; ugyan meg esett neki; meg ám. 2) Ráhagyást, beleegyezést jelent, pl. ám legyen, ám lásd, ám Isten neki. 3) Ellentétes, ellenmondó: ám de mégis talán nincs úgy; ám ha mást gondolna. 4) Némely tájakon lám, nám helyett használják. Ám ni! ám megmondtam. II. Elvont gyök, melyből ámé, ámít, ámul, ámélkodik, stb. származtak. l. Á gyök. III. Segítő raggal s im ikertárssal párosulva: immel ámmal, am. kedvetlenül, kényszerülve, tunyán, lustán.” Kiem. K.S. A befejező szórész – ámEN – a lENni ige kijelentő módban: legyEN. Tulajdonképpeni jelentése az ÁMEN szónak: úgy legyen vagy ÁM legyEN. Az M.N – N.M gyök: MeN – NeM, és itt a MEN lágy NY hanggal: MENY. Mivel imáról van szó, a MENNY felé irányuló, tehát az ÁM megerősítést kér a MENNYtől. De úgy is érthető: Á MENő (legyen), uram. Mivel minden ima (ima – ami) nem nyer meghallgatást, így elképzelhető, hogy a válasz néha: Á NEM.
CENT – Századrész. A dollár, illetve a holland forint századrésze. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: angol < francia] A CENT a C.N – N.C gyök bővítménye: CeN – NeC, de C > SZ hangváltással válik érthetőbbé. A szó a SZE ősgyökből indul, amely egyike a legnagyobb szóbokorral rendelkező ősgyököknek. Se SZEri, se SZÁma a sza – asz , szá – ász, sze – esz, szé – ész, szi – isz, szo – osz stb. ősgyökökkel alkotott magyar szavaknak. Az NT páros viszonyító értelmű, és ez nem véletlen a számok tengerében, hisz az egész számrendszer a viszonyítások hosszú sora. A CENT az ősmag(yar)-nyelvi SZINT, SZENT szavak megfelelője. A számítási alap: EGY. Ennek – próbatételeket is kiállt – tűzzel tisztított tisztaságot szemléltető többszöröse a TÍZ. A TÍZ tízszerese rendkívüli SZENTségi számSZINT (száz). Tízszer tízként a tízesek ÁSZa a SZÁZ, ez a CENT – SZENT. Az SZ hang itt is a SZélesség, kiterjedés értelmét képviseli. Az (sz)Á(s)Z tízszeres SZORzata: az E-s (s)ZER, E(s)ZER, E-SZER, amely E viszonylatú számtömeg, és az EGY háromszor tízes szorzata, (E)SZERzete – E-SZER, azaz EZER. Ezek megértéséhez érdemes elolvasni a www.kolumbansandor.ro honlapon, vagy a kötet végén levő, E, É hangokról szóló tanulmányt az E hangnak a magyar nyelvben betöltött különleges szerepéről. A hányadrész elsődleges SZEmpoNT középpont (centrum) volt a számok alapjáról, vagy meghatározott szintjeiről továbbinduló ember számára. Ősi kérdés: Hányadán állunk? A számokat úgy kell tekinteni, mint egymás fölött álló sík magaslatokat, padolatokat, szinteket. Hányadán állunk = a magaslatok hányadik padján, szintjén állunk? Meddig jutottunk el? A cél a csúcs. A csúcs a felé vezető úton a száz egy SZINT, de nem a végcél. A hányadán-t egy szóban egyetlen nyelven sem lehet visszaadni.
CENTRUM – Központ, középpont. Középpárt. Derékhad. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög] A CENTRUM a C.N – N.C, voltaképpen az SZ.N – N.SZ gyökből indul: SZeN – NeSZ. A (torony)magaslatot, győzelmet jelentő TROM értelemadó hangcsoport, a CENT azaz SZENT szóval összeépülve lesz SZENT-TROM, amely mindenek összessége. Ez a piramis (pír = tűz, ram = keret, iram = futam) csúcsa, az EGY jelentőségét kiemelő, annak háromszor tízes szorzata, szerzete, EZERzete, amely kicsiben mutatja meg a nagyot! Ez a világegyetem SZENT-TROMa erejének érzékeltetése, a SZEN, SZEM, amely több ezerszeres nagyításban lát minden rejtett tettet átvilágítva. Ez nem a gonosz földi erők sátáni jele, hanem általuk ellopott, eltulajdonított isteni jelkép a piramissal együtt. (Ők csak szeretnének mindenbe belelátni illetéktelenül, feldúlva az ember, az egyén magánéletét.) Ezt jó tudni! Ez a gyújtópont, a parány helyre zárt hatalmas erő, amely CENTROM a CENTnek azaz SZENTnek, a tíz ászának, a száznak SZENT-EZERszerese, toronymagas csúcsa – TROMa. Tehát a CENTRUM szó értelme ez. Napjainkban alkalmazzák helységek központjára, amely központ kicsiben tömörítve mutatja a helység képét. Bármi egyébre is alkalmaznák: a CENTRUM a nagy egész sűrített képe. A TROM, TRUM* stb. értelemadó hangcsoportról külön fejezetben, a Függelékben.
* A TREN, TRON, TRAM, TROM értelemadó hangcsoportról: Fontos értelemadó nyelvelem de amelynek csak a szóba beépülés után van értelme. Első ránézésre nem tűnik magyar nyelvhez tartozónak. És mégis az! A nagy, nem mutatós akármi: oTROMba. A várvívó harcok csúcstámadása: osTROM. Az őrséget fülsiketítően oTROMba, magas hangú TROMbitával riasztották. Ilyen csúcsértékek értelmét hordozza magában a saléTROM (sólétrom), mint utolérhetetlen tartósító (múmia). Az utolérhetetlen fehérségű, áttetsző alabásTROM. A sokakat magába foglaló lajsTROM. A fent említetteken kívül, értékeket TöMöRíTő hatás értelmét viszi be a szavakba. Mint értelemadó meghatározza a szó mondanivalóját: A cenTRUM összpontosítja valaminek a jellemzőit. A TROMf a győzelemhez szükséges erőt. A mindenkinek ajánlható fontos gyümölcs, a ciTROM sem véletlenül kapta e nevet, mert az egészség megőrzéséhez szükséges C-vitamin nagy mennyiségben fordul elő benne. Használata győzelemre vezet az egészségért vívott küzdelemben! Lám, a TROMf is a győzelem esélyét magában rejtő és jelen van a ciTROMban. Nem lehet félvállról venni a nyelv jelzéseit e téren.
Tehát a TROM a már említett az alabásTROM, saléTROM (sóléTROM) ciTROM, oTROMba, osTROM, TROMbita, TROMf szavakban valamilyen – jelképesen és valóságban – figyelem összpontosító, középpont, kiemelkedő magaslat, kihegyezett, nagy terjedelem vagy folyamatos nagy fontosság, hatalmas hatás, győzelmi esély értelmű. A TROM, TRUM a TORONY szóból alakult, hangváltott, hangkieséssel összevont értelemadó hangcsoport. Az utódnyelvekben is jelen van. Tartalmazza az angol sTREAM, TRIUMf stb.