A NÉGY szám, az AKARAT, MUNKA fogalomkörhöz tartozó. A cselekvés, MUNKA erőkifejtést kér, beindítója az AKARAT. A cselekvő KAR tettre lendüléséhez aKARat kell. A MUNKÁLás a MUNa KALimpáló mozgása. MUNKÁval keressük a MANKÁlni, azaz ennivalót.
A legKeményebb MUNKA a beTAKARÍTás, ARATás volt. MUNKÁtól nem lehet KAMUN elbújni. Oda kell a KAR és AKARAT, sARlóval vágni, RAKATba RAKni KARral. Aki ARATott sARlóval, tudja, mit jelent!
Az ősiségben a 4-es, NÉGYes volt a MUNKA száma. Székelyföldön –, tán máshol is – ma is használt felszólító szó a kemény tüzes munkára: NÉGYELni!
A 4 számjegy alakja nem véletlenül a SZÉK felfordított alakja. A SZÉKet az asszony TAKARÍTáskor fordítja fel. A beTAKARÍTás, nagyTAKARÍTás nem a SZÉKen pihenés ideje. Mindkét cselekvéshez hozzáÁLLÁS, erős AKARAT kell!
Ameddig nincs KÉSZ minden, addig nincs SZÉK!
A SZÉKnek NÉGY lába van, amely – a könnyen billenő három lábbal szemben – biztonságos, billenésmentes, szilárd fekvésű. A SZÉKes népek letelepült, helytálló, -ülő, földjüket szerető, ahhoz kötődő, NÉGYelő népek voltak, saját maguknak termesztettek, tenyésztettek eleséget.
Megfigyelhetők a történelmi SZÉKes népek világszinten. Nem világpolgárok, rendkívül kötődnek szeretett szülőföldjükhöz: SZÉKelyek, etruSZKok, ma toSZKánok, baSZKok, gaSZKonok, SZKotok (skót), korSZIKaiak, SZICliaiak, éSZKi/mó népek. Valamennyi kötődik szeretett szülőföldjéhez, olyannyira, hogy kirobbantani sem lehet onnan őket, mostoha körülményeik ellenére sem.
A NéGYeL szó vázhangjai: N-GY-L mutatja a hozzáállás LéNYeGét: Ne LéGY rest, ne LáGYaN, LaNGYosan, hanem LeGéNY módra állj hozzá, aGYaLóN, és NéGYeLj a többiekkel eGYeNLően, hogy LeGYeN, amit eGYeN a család!
NéGYeL – LeGéNY – LáGYaN – eGYeNLő – LeGYeN – aGYaLóN – Ne LéGY hangváz:
N-GY-L – L-G-NY – L-GY-N – GY-N-L – L-GY-N – GY-L-N
Munkára jóAKARATtal kellett KATTanni, PATTanni, CSATTanni. TETTRE fel! FERre (fer = erő), FURton KOTORni, NÉGYelni! CSÜTölni, CSÜTÖRni, TÖRekedni, TÖKéletes TÉKolást végezni. Ezek mind a munkára felszólítás szavai voltak az ómagyar ősnyelven.
Ezekből alakult ki a CSÜT-TÖR-TÖK nap neve, amely a hét legfontosabb munkanapja volt. CSÜTÖRTÖKön nem TÜCSKÖLTÖK, nem TÁCSogtok, hanem kemény AKARATtal TÖRTÖK, elTÖRődtök!
Megfigyelhető, néhány utódnyelvi NÉGY számjegynév, az ősiségben kialakult, AKARAThoz kötődő módosulat. Mind KÉT KARI, KOTORÓ, NÉGYelést leíró. A nyelvosztódás után ezekből alakultak ki az utódnyelvek NÉGY számnevei: QUATRO, QUATTUOR, CATRO (katro), KETURI, PATRU, EMPAT, CSETIRE, CEITHRE, TETRA, FOUR, FIRE, NNE, AFAR, APAT és más szóalakok. Ám nem tudják, miért ez a neve a 4, NÉGY számnak. Ez csak magyarul megfejthető.
aKaRaT – QuaTRo – CaTRo hangváz: K-R-T – Q-T-R – C-T-R
aKaRaT – KeTuRi hangváz: K-R-T – K-T-R
Ha AKARAT van bennem, ARATOK, TAKAROK, TAKARÍTOK:
aKaRaT – aRaToK – TaKaRoK hangváz: K-R-T – R-T-K – T-K-R-K
Aki KOTOR, az kiTAKAR, és beTAKARít, RAKATba RAKTÁRoz, esetenként deszkaKERETekbe.
aKaRaT – KoToR – TaKaR hangváz: K-R-T – K-T-R – T-K-R
aKaRaT – RaKaT – KeReT hangváz: K-R-T – R-K-T – K-R-T
RÉTEKen, TEREKen KOTORva vagy kiTEKERve KERÍThető elő a RETEK. A gyökértermény helyén TOROKszerű üreg marad.
TeReK – ReTeK – KoToR – TeKeR hangváz: T-R-K – R-T-K – K-T-R – T-K-R
TeReK – KeRíT – ToRoK hangváz: T-R-K – K-R-T – T-R-K
