AKAR, AKARAT – Szándékozik, készül valamit tenni. Szándékos, tudatos [bérnyelvész: ? finnugor]
Az AK – KA ősgyökből indul. A K hangcsoport – AKA – a kicsIKAr, betAKArít, tÁKOl, vAKOl, jótÉKOnykodik és más szavakban AKArati tetteket megjelenítő.
Az AKARAT leghatározottabb, legkifejezőbb magyar szavak egyike. Első és köztes hangként a leghatározottabb rámutató hangzó van jelen, az A hang. Az alkotó mássalhangzók a legkiemelkedőbb emberi hangok: a legkeményebb K, a legerősebb R, és a titokra, tanulékonyságra, távra is utaló, alkotásra, tettre rugalmasan pattanó, teremtő T. Az, hogy a határozottan rámutató A hang áll minden hang előtt – ak, ar, at – erőteljesen hangsúlyozza a jelenlevő mássalhangzó mögött rejlő értelem szerepét. AK: kell a hatékony ék, kőkemény hatás. AR: a mindent elsöprő erő, amely tARol, sikert ARAt. Az akARat nyílt tettekre sARkal. Győzelmet ARAT az akARAT. A jó akARAtnak ARAnyat érő ÁRA van. Végül az AT: tüzesen, hatékonyan kattan, pattan, csattan, a teremtésre, tettre kitartóan a táv befejeztéig.
A CzF Szótár erről: „Általán az emberi lélek azon tulajdonsága, melynélfogva önmaga határozza el, amit tenni fog. Ezen embernek akarata van, azaz másoktól függetlenül, önszántából teszi, amit tesz.”
Tehát kell az elmében élő, előretörő AK, ÉK, szándÉK. Kell eszközként a végrehajtó KAR, annak fARja, FERje, azaz EReje (far, for, fer = erő), s ezek elérik a hATást, sikerre viszik: győz az AKARAT.
A K.R – R.K gyök: KaR – RaK, az aKARat véghezviteléhez cselekvő KARra van szükség, amely helyreRAKja a dolgokat.
Az R hangcsoport – ARA – a betakARÍtó, kicsikARÓ, sAROló, tAROló szavakban mutatja az ERŐkifejtést. Az AKARAT a legerősebb mozgató hatás, és ezt a részvevő hangok sugallják is. Ezekkel a hangokkal fejezi ki a magyar nyelv az életfenntartáshoz szükséges legfontosabb alaptevékenységeket: AKARAT, ARAT, TAKAR, RAKAT, RAKTÁR és az eszköz: KAR.
Ha megfigyeljük, ezek a legfontosabb tevékenységeket leíró szavak az AKARAT szó alkotó hangjainak átrendezésével jönnek létre, és a leghatározottabb A hang mindenhol nyílt, hangsúlyos rámutató. Ez így, ezekkel az erőteljes hangokkal, ilyen értelmi kapcsolatban, és ilyen hangcserés átrendezéssel, ily döbbenetes eredménnyel, hogy mindig értelmes szót adjon, egyetlen nyelvben sincs jelen!
A kalász szónál van erre még példa. A különböző tevékenységeket leíró szavaknál a mássalhangzók helyezkedése változik azok szerint, mit jelenít meg a szó.
Az AKARAT jelentése: AK, ÉK, vagyis Kemény ráhatással ARAT, TARol, beTAKARítja, TÁRolja a számára szükségeseket.
Az aRat esetében – munkavégzésről lévén szó – az A az R-re mutat, sőt körülöleli – ARA –, s az eRő elsődleges szükségességét emeli ki. A Takarnál a T a TeTT, de Terület, Tér is, amelyről a begyűjtés a haTékony KARral folyik. A K, mint ÉK, behatolás a leARatott termény közé KÉzzel, KARral. Tehát felKARolni, nyalábolni (nyaláb – bála) karral (erősen). Majd fordított művelettel kiengedni a KARok közül, és itt a gyök is fordul: leRAKni egy helyre, RAKatba. (rakat, Erdővidék némely falvaiban a kévekalangyát ma is rakásnak mondják). Innen a rakat biztos helyre viendő, ez a biztos hely egy TÁRolásra alkalmas belső tér, ahová RAKják, a RAKTÁR, ahol TÁRolják, s ahol raKATonként osztályozható. A raKAT szóban levő KAT gyök jelöli azt, ami megfelelő helyre KATtan, illik, talál be, ebből jön az idegenül hangzó KATegória szó, amely az ősnyelvből, ómagyar nyelvből elment, és megváltozottan hazajött, oly valamit jelent, ami osztályozható, besorolható, neme szerint helyére KATtintható vagyis KATegorizálható (ego = egyén, egyénített jellemzők nyomán bekattintás). A felsoroltak mind az egyéni AKARAT által irányított tettek.
Aki AKARATtal telve KOTOR, hajt, négyel*, EREdményes. Az egyik legKeményebb munka az ARATás volt, ahová kellett a KAR és AKARAT a sARlóval vágni. Ha valaki ARATott sARlóval, az tudja, mit jelent! JóAKARATtal a TEREKről TAKAR be terményt.
Az aKaRaT – TeReK – TaKaR hangváz: K-R-T – T-R-K – T-K-R.
Az ősiségben a 4-es, NÉGYes volt a munka száma. Székelyföldön –, de talán máshol is – még ma is használt felszólító szó a kemény tüzes munkára: NÉGYELni!
A kezdetek idején a hét negyedik napja, a CSÜT-TÖR-TÖK volt a legkeményebb négyelő, vagyis munkanap. Nem csak lazán TÜCSKÖLni, hanyagul cincogni, hanem keményen CSÜTÖLni kellett!
A jóAKARATtal végzett munkára KATTanni, PATTanni, CSATTanni kellett. TETTRE fel! FERre (fer = erő), FURton KOTORni, NÉGYelni! CSÜTölni TÖRekedni, TÖKéletes TÉKolást végezni. Ezek mind a munkára felszólítás szavai voltak az ómagyar ősnyelven.
Megfigyelhető, hogy néhány utódnyelvben a NÉGY számjegy neve az ősiségben kialakult, AKARAThoz kötődő név módosulata. Mindannyi KÉT KARI, KOTORÓ, NÉGYelő jelenséget örökíti meg.
A nyelvek szétválása után e szavakból alakultak ki az utódnyelvek NÉGY számnevei: quatro, quattuor, catro (katro), keturi, patru, empat, csetire, ceithre, tetra, four, fire, nne, afar, apat és más szóalakok. Csak ők nem tudják, miért is ez a neve a 4, NÉGY számnak.
aKaRaT – QuaTRo – CaTRo – KeTuRi hangváz: K-R-T – Q-T-R – C-T-R – K-T-R
Ha AKARAT van bennem, akkor ARATOK, TAKAROK.
aKaRaT – aRaToK – TaKaRoK hangváz: K-R-T – R-T-K – T-K-R-K
A munka idején TEKERni kell a TEREKen, a RETEK is KOTORással KERÍThető elő a földből.
TeKeR – ReTeK – KoToR – KeRíT hangváz: T-K-R – R-T-K – K-T-R – K-R-T
Aki KOTOR, az kiTAKAR, és beTAKARít, RAKATba RAKTÁRoz.
aKaRaT – KoToR – TaKaR – RaKaT hangváz: K-R-T – K-T-R – T-K-R – R-K-T
Kotorni kell a finnugor nyelvekben a hasonlóan összefüggő: értelmi, hangtartalmi kötődések után. Biztosítható, hogy ez teljességgel nem csak a finnugornak mondott nyelvekben, de a világ egyetlen nyelvében sem lesz fellelhető. Erről még a négy címszónál.
—————————————
/*/ Az írásszakértők, a grafológia szerint a NÉGYes a cselekvés, a munka száma. A már említett vÉGY, tÉGY, lÉGY is munkához kötődő. Ehhez talál a kézzel-lábbal dolgozó kifejezés, amely szintén NÉGY, és ennek maradványa a székelyeknél (s máshol is) a kemény munkára még ma is használt: NÉGYelni(!) felszólítás.