Afrika – Földrész

Idegennek tűnő magyar eredetű szavak
Afrika – Földrész. [latin, görög, pun-föníciai] E szó nincs a szótárban, de fontosnak találtam betenni ide.
Az egyik forrás szerint: „latin africa (napfényes) vagy a görög a phriké (nem hideg) szóból ered.” A X. századi bizánci Szuda-lexikon a karthágói Aphrosz (Afrosz) király nevéből származtatja. Tény, hogy az ősmag(yar)-nyelvi AFRA értelemadó hangnyaláb és hangváltott alakjai a fényes, kellemes jelentést is tartalmazzák. De más jelentése is van. Íme: AFRA, ÁFRÁ, AFRO, IFRA, UFRA stb., melyek az ifjúság, feltűnést keltő, tetszetős szépség, fényesség, kellem, üdeség, termékenység EREJÉNEK értelmét hordozzák. Ilyenek: cAFRA, cAFRAng, cAFRInka, cEFRE, cIFRA, FRIss, lÓFRÁl, pÁFRÁny, sÁFRÁny és talán még mások a szépséggel, szabadsággal, felszabaduló erővel kapcsolatosak. Az utódnyelvekben ugyanez a jelentésük. Például: AFROdité, a szépség istennője, NOFREtete, szépségéről híres fáraónő, a rEFRÉn, az ének szebb, dallamosabb, kellemesebb része, mely ismétlődő.
Vagy: románul szép – FRUmos. A FRUFRU homlokra fésült szépítő FRIzura. A FRÍz szobrok. A német FRAU – asszony, a ciFRA szóból (ciFRA/u), FRÄUlein, ci/FRÄUlein – ciFRAlány. Az EUFRÁtesz folyó még ősmag(yar)-nyelven adott neve, édes, kellemes, termékeny jelentéssel. Valamikor a kezdetek idején AFRIka is ez okon kapta nevét. Gyönyörű föld volt a sivatagosodás előtt. Az FR páros az (f)ERŐ ősmag-nyelvi alakjának meghatározó gyökalkotó hangjai: FoRte, FoRca. A szépség, szabadság hatalmas erő. Némely utódnyelvben a szabadságot jelentő szót ezzel fejezik ki. angol FREedom, német FREiheit, dán FRIhed, norvég, svéd FRIhet, izlandi FRElsi stb.