Az ÁFA, TVA, de az összes államok különböző néven nevezett kereskedelmi forgalmi adói, mind becstelen pénzbehajtó mód, eszközrend az állam részéről.
Begyűjtése hasonlít a bűnbandai védelmi pénzek behajtásához.
Képzeljük el úgy, hogy az ÁFA nincs beépítve az árakba, de ott áll az ajtóban az ÁLLAM képviselője, megnézi a pénztári nyugta összegét, és azt mondja:
– Ezt csak akkor viheti innen tovább, ha lefizeti ennek az összegnek ennyi és ennyi százalékát.
Ez törvényerőre emelt ÁLLAMI ÚTONÁLLÓRABLÁS.
Kitalálója Maurice Lauré, „francia” finánc. Francia neve taxe sur la valeur ajoutée (TVA), ami „hozzáadott érték adó” jelentésű. Tehát az „önköltség+nyereség” összeghez simán hozzávágott bizonyos százalék adót. Csak úgy! Eredetileg 1954. április 10-től a legnagyobb cégek fizették, később fokozatosan kiterjesztették az összes szektorra. A francia állami adóbevételeknek még mindig ez a legnagyobb, 45%-os forrása.
A többinek szintén.
Csak azért nem foglalják imába kitalálója nevét, mert egytől egyig hitetlen, istentelen pénzimádó sarlatán az összes.
Az ÁFA beépül az élelmiszerbe, gyógyszerbe, szórakoztató iparba, sportba, cinóberfényű kéjszolgáltatásba, a betevő falattól a végbélen távozó végterméket beleértve, mindenbe.
Nagyon jól kitalálta a móric. Nem szükség leírnom, mely nép dudvájából sarjadt ő. Mindenki tudja fejből!
Az ÁLLAMnak, a nagytestű, lomha, örökké éhes pénzfelemésztő, szörnyetegnek nagyon jól jött e pénzügyi „jó tanács”. De még mennyire, hiszen ebbe nem kell befektetnie, csak fenntartani a rendszert, beépíteni a költségvetésbe, s működtetni vele a többi fejőgépet.
Az ÁFÁért az állam semmi mást nem tesz, csak átveszi! Semmilyen okos, észszerű, gazdaszellemet megkövetelő, odafigyelő kigazdálkodást nem igénylő, tiszta haszon.
Akár, mint egy jól sikerült lopás, rablás.
Most egy pénzügyi „szakember” írhatja azt, hogy visszaigényelhető. Igen, visszaigényelheti a vállalkozó… legalább ő.
De azt írja meg valaki, hogy a kiraboltak sorában a legráutaltabb kiöntött ürge, a szürke kisember, a vásárló, aki az ÁFA sor végén áll – ő mikor igényelheti vissza a SEMMIért befizetett elrabolt pénzét, amit az útonálló állam, mondvacsinált jogcímen „törvényes általános forgalmi adóként” minden apró vásárlásnál felvasal tőle? Ezért is nevezik „szegények adójaként”. Azért találta ki az a „francia” pénzügyi móric, hogy a szegények valamiképp ki ne maradjanak az állandóan fejhető rétegből.
Azt is idedobják, hogy az államhatalom ebből működteti az állampolgárok életszínvonalát magasan tartó szolgáltatói rendszert.
De, kérem, a polgár fizeti ezen kívül a jövedelemadót, ami tulajdonában van mindenért fizet: Ezen felül fizeti az útadót, a jármű súlyadóját, társadalombiztosítást, örökösödési adót, minden ingó, ingatlan átírásakor illetéket stb.
Hamarosan a belélegzett levegőért és a kibocsátott fingért is fizet… áfásan!
S mi marad a bruttó bérből? K.b. 30-40 százalék.
Ebből él a közönséges szürke kis ürge, aki munkájával kitermeli az egész megadóztatható összességet.