Addig számolja, míg meglesz

A hetvenes években történt Baróton. Szabó Pistike bemegy a cukrászdába, leül egy asztalhoz. Marika, a csinos kiszolgálólány odamegy hozzá:
– Mit parancsol, Pistike?
– Egy kávét. Marika hozza a kávét, leteszi, és megy a többi asztalhoz.
Pistike fölkavarja a kávét, megkóstolja, és úgy érzi, nem elég édes. Odaszól a kiszolgálólányhoz:
– Marika, nem elég édes a kávé!
A lány frappánsan válaszol:
– Kavarja Pistike! Kavarja míg megédesedik! Pistike kavarja is, de a kávé nem lesz édesebb. Megissza úgy ahogy van, lerak némi aprót az asztalra:
– Marika! Fizetek! – és már indul is az ajtó felé.
Marika odamegy az asztalhoz, számolja az aprót, de nem elég a pénz. Utánaszól méltatlankodva a már az ajtónál levő Pistikének:
– Pistike, nem elég a pénz!
Mire Pistike:
– Számolja, Marika. Addig számolja, míg meglesz. S azzal kifordul az ajtón.