ÁBRÁZAT

Idegen eredetűnek hazudott szavaink
ÁBRÁZAT – Emberi arc(kifejezés). Valaminek az arculata. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv]
Akár az ÁBRA, akár az ÁBRÁzat szavakat vesszük, mindkettő kerek (ab, áb) alakú rovás, rajzolat. Az ÁBRÁk, ÁBRÁzatok is sokfélék. A BR páros sokféleséget, köztük az alkotást kifejező. Vagyis a jelképes ÁBRA, azaz emBeR (BR) alkot (faBRikál). Alkot a saját ÁBRÁjára, képére, hasonlatosságára: baBRál, faBRikál, szoBRász stb.
Az igaz hogy a román, horvát, szerb, makedón nyelveken OBRAZ. Ám ott elemeire bontva nem értelmezhető. A BR mássalhangzó-páros összefüggéseit csak a mai magyar nyelven lehet vizsgálni. Az ősmag-nyelvet beszélők ókori ÚR városában született, nevelkedett ÁBRAHÁM nevében szintén ezt jelenti: oly ARC, KÉP, EGYÉN, mely sokaság atyja (ÁM, mint ÁDÁM nevében is). Ekkor a szlávok még csírában sem voltak, és akkor sem, amikor az ősmag(yar)-nyelvűek az első barlangi kép (AB) Rovásokat, RAjzokat, azaz ÁBRÁkat készítették. Az ÁBRA, mint értelemadó hangnyaláb is bizonyítja az ősmag(yar)-nyelvi eredetet. Ha humorosak akarunk lenni: a megnevezésre várva, talán állt az élet, várták a szlávok megjelenését a történelem színpadán?