ABORTUSZ

ABORTUSZ Emberi magzat vetélése illetve művi eltávolítása. [bérnyelvész: nemzetközi: latin]

Az ABORTUSZ szó az AB – BA ősgyökből indul. Az AB gyök utal emberre (ábra), de BAlosságra is (ba – ab). E latin szóban minden szóalkotó elem ősnyelvi, azaz magyar.

A B hangcsoport – ABO –, a hÁBOrú, rABOl és más szavakban erőteljes gonoszságot jelent. A magzat boldogságának hÁBOrítása, kivégzése, feldarABOlása. Az utóbbi másfélszázadban ABOrtuszban több magzatot öltek meg, mint felnőttet a két világhÁBOrúban együttvéve.

A B.R – R.B gyök: BoR – RoB, a terhesség megszakítással felBORul az élettani egyensúly, hasonlatos a ROBbantáshoz, hiszen az anyatestben durván megszakad a magzatfejlődés folyamata. A BOR értelemadó gyök szerepe tehát meghatározó. Az ősnyelven a szülést kiBORul, kiBORnyul, kiBORjul szóval is kifejezték. Némely utódnyelvben: BORN = szül, születik, de azok nem tudják, honnan ered a szó.

Az ORT, OROT, IRT szavakban jelen levő RT páros mutatja, hogy a szó az iRTás ősnyelvi fogalomkörből indult, alakult ilyenné, majd visszajött idegenből.

Az RT hangcsoport – ORTU – jelen van az abORTUsz szó valódi értelmét rejtő babaIRTÁs szóban. Születik – BOR – de iRTva, meggyilkolva, feldaRABolva. Ez az ABORT valódi képe, célja és végső eredményét tekintve nem tévednénk, ha azt írnánk: gyilkosság az anyaméhben, amikor egy megfizethetetlen ÉRTÉket, védekezésre képtelen, ÁRTAtlan emberi magzatot IRTAnak ki.

A két szülő: apa, anya, mint hideg érzéketlenséggel ítélő vérbírák, irgalmatlanul, megfellebbezhetetlenül, elrendelik a védekezésre képtelen saját édes magzatuk kegyetlen kivégzését! Szegénykének még védőügyvédje sincs, aki kegyelmi kérvényt fogalmazzon meg.

A halálos ítéletet – a pályája kezdetén gyógyításra felesküdött –, de hóhérrá vedlett orvos hajtja végre, életet kiIRTÓ, ÁRTÓ gyilkosként, felnégyelve, darabolva az élő édes kis magzatot.

Az RT páros, mint R.T – T.R alvógyök: ReT – TöR, a RETtenet, TÖRöl szavakban  mutatja az aboRTusz valódi jelentését. A magzat életének TÖRlése, a gyilkosság RETtenete.

A szóvégi T.SZ – SZ.T gyök: TuSZ – SZéT, bár latin képző, itt jelentéssel bír, mivel akár egy TÚSZul ejtett rabot, aki védekezésre, menekülésre képtelen, galádul legyilkolnak, SZÉTdarabolnak.

Aki látta az erről szóló filmet, látta a magzat védekező TUSakodását is.

Lehet, kiáltana is szegényke: Édes anyukám, meggyilkolnak! Védjél meg!

Ám a halálbüntetést épp a vérbíró (édes?)anya mondta ki! Az orvos, mint kiképzett hóhér csak végrehajtja.

Egy háborús képen mutatott feldaraboló gyilkosság láttán mindenki megretten, de egy (édes?)anya odaadja a hóhér (orvos) kezébe a testében sarjadó édes kis magzatját, felnégyelésre!

Bár az ABORTUSZ szó így nem magyar, hanem latin, de ha elé teszünk egy B hangot: BABORTUSZ, BABAIRTÁS, eszezve: BABAIRTÁSZ, már mutatja, hiszen egyező a hangváz.

BaBoRTuSZBABaiRTáS – BaBaiRTáSZ hangváz: B-B-R-T-SZB-B-R-T-S – B-B-R-T-SZ.

Elképzelhető, hogy már az egynyelvűség, ómagyar ősnyelv idején megszületett a módszer és megnevezése, hiszen teljesen ősnyelvi elemekből áll a szó.

RT – TR kapcsolat: az aboRTusz boTRányos gyilkosság.
——————-

A társadalom egésze pedig rábólint.

Tisztelet a kevés kivételnek!

Képtalálat a következőre: „Egy édes kisbaba kép”Baba Fiú Portré - Ingyenes fotó a Pixabay-en