ABLAK

Ősmag(yar)-nyelvi szavaink
ABLAK – Épületen, járművön a világosság és a levegő bebocsátására való nyílás. Kisebb nyílás, lyuk, hézag valamin. Valamire mintegy kitekintést engedő dolog. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv].
A szó épületről, nyílásról, lyukról ír, az AB kerek (hABar, ÁBrázat), a LAKra, LAKás. De a LAK: luk, lék, lik lyukra, résre utaló jelentésű is. Az AB-LAK a LAKás falán levő kerek (AB) LYUKat jelentette az ősmag(yar)-nyelven. A BL páros kör alakú tárgyak (öBLös, döBLec) vagy köröző mozgást leíró szavak tengelyhangzója is (öBLít). Az AB többféle jelentéséről volt szó fennebb. A LAK lehet LAKás, ahol LAKom, de lehet LYUK, LIK, ahol beszivárOG (OK), bejön a fény. Az utódnyelvek egyik része az OK (fénynyílás), LUK gyököt használja. Ilyen a fehérorosz AKno, cseh, orosz OKno, észt AKen, finn IKkuna, izlandi glUGga, lengyel OKno, lett LOGu, ukrán vIKno és mások. Más nyelveken a FÉNY torzója jelenti az ABLAKot: francia FENêtre, angol WINdow, dán VINdue, holland VENster, ír FUINneog, japán U~INdou no, katalán FINestra, román FEreastră, török PENcere stb. Ezek mind az ősmag(yar)-nyelvből erednek.