Nemcsak egyszerű számnevek, jelentésük sokkal több a magyar nyelvben.
A természetes számok alapsora EGYtől TÍZig tart. Az EGY a legfontosabb szám, a sor alapja. A végcél, az alaptól eljutni a csúcsra, amely a tisztes teljesség dísze, a tíz. A számnév gyakorlati okból indulva adatott. Egyenként adott nevet, ahogy az élet adta az ihletet erre. A számnév eredete, a keletkezés gyökere, annak észszerű magyarázhatósága érdekelt.
A rejtélyes misztikumokat utólag magyarázták bele a nép feje fölé növekvő vallásalapító csalók, akik ijesztő dolgokkal rémítgették a népet, hogy minél inkább kihasználható legyen.
Az első ember, mint értelemmel felruházott földi EGY, egyetlen tekintélyt ismert, akitől életét, s az őt körülvevő javakat kapta: az EGY Istent.
Az első ember számára semmi földi nem volt fontosabb, mint testi megismételt MÁSodja, párja, majd családja, legfőbb kincsei, az övéi. A családtagok száma, akiket egyenként besorolt, mind számítottak, számon tartott személyek, magvak, sarjak voltak. Az első családok a családtagok számában képviseltek erőt, s az erő, hatalom, amellyel távoli célokat lehet elérni, tiszteletet szerezni mások előtt. Ezen okból kezdett el számolni, mivel minden egyes személlyel számolni kellett. Három dologban gondolkodott: én, a család, és a fenntartás terhe, küzdelme:
EGY én, KEDves, HARmat. Önmagán kezdte, mivel ő volt az első, az EGY.
EGY – Az EGY – GYE ősgyök. EGY–en, de benne még pontosabban: egy E-n áll a világ! Fontos, hogy az Egyben E legyen, mert akkor egy Es. Vagyis: egy E-n-es, azaz egy E-n nyugvó. Az Egyben levő, mindEnható, mind E-n ható, első okon álló, (Igaz Égi E-n) nyugvó! Erre az alapra kell építeni, erről kell elindulni a megfelelő irányba. Ez a mag, a szEm.
A GY szerepe összetett. A GY kulcshang, az eGY, aGY, naGYság áll a hátterében. A GY a cselekvés, alkotás kifejező hangja: GYa, dja, dia, és mind az EGY, mind az aGY esetében elsősorban a cselekvés, alkotás, teremtés, és az ezek mögötti megfoghatatlan naGYság fogalmát képviseli.
A GY hang a Magy. Ért. Kézisz. szerint: „Mássalhangzó: a d és a j hang bizonyos tulajdonságait egyesítő zár-réshang, a ty hang zöngés párja.”
Ez alap, nagyon fontos megjegyezni, mert a továbbiakban sok esetben magyarázatot kapunk egyes jelenségekre e felbonthatóság nyomán.
A földi értel-Em, az Em-beri lét, EGY férfival kezdődött. Az ő szempontjából ő volt az első: EGY. EGY ÉN, azaz EGYÉN. ÁDÁM másik neve EGYÉN. Ő volt a földi EGY. Első GY. Első földi alkotó, cselekvő. Első gyúró, gyakó, gyártó, én – van – EGY: EGYÉN. Ezt ma is így mondjuk. A kivételes tehetség: EGYÉNiség.
Én – értelmen nyugvó, alapuló. Az én a van (létezés) fogalmi körébe tartozó. Ragozhatnánk így is: én van, te létezel, ő élő.
Ha átváltunk a, á hangra, és a GY rokonhangzójára, a D-re, valamint én – magam, aki számít: ÁDám. ÁD – alkot és juttat. ÁM – számossá tesz, sokasít, többszöröz. Ugyanakkor számba vehető, egy szem emberként számít – egy személy én, EGYÉN.
EGY, az emberi számosodás, de az egyetemes számosodás kiindulópontja, alapja is.
KETTŐ – A K.T – T.K gyök: KéT – TéK. Jön még egy személy, aki szintén számít: ő a NŐ. Ő is ember, mint EGYÉN, vele egyenlő fél, de ő mégis más (második, megmásodott, külső–belső testiség–lelkiség más). A másik fél, az Egy(én) fele(sége), párja. Ez az EGY két véglet összefoglalása: Erő és GYöngédség azaz férfi és nő.
EGYÉNnek (Ádám) mindene, KETtesse, tesső KEDvese, KEGYvese, mása, a második EGY. Ő is EGY, teremtői kEGY által – lesznek ketten EGY testté GYAKva – az ’EGY testben KETTŐ’ másik fele, a feleség. Az EGYesülésük nyománi szaporodás, teremtői KEGY, amely KEGY csak GYAKva mEGY, azaz a KÉT testnek EGYesülnie kell – KETten lesznek EGY testté. A KEDves, KEGYves, a nő, e KEGY (szaporodás), áldás megvalósítása végett teremtetett. Ő a KETTŐs összetevőre (két komponens) tervezett élővilág másik – a számosodás szempontjából fontos – tényezője. Valójában az egy folytatása, a nagy EGY (két fél), az alkotó EGész másik összetevője, másik fele, hiszen a KETTŐ szoros EGYüttműködése alkot EGY újat.
KÉT ujjal – hüvelyk és mutató – kört tudunk alkotni. KÉT ujj kört KÖT. Egy jelképes körön belül KÉT ember szoros KÖTődésben. KÉT TÉKoló, TeVő EGYbe köTVe léte, hiTVes állapot egy életre öTVözve, hiTVány, aki felrúgja.
Ez a kör oly EGYség, amelyben külön-külön a KETtő csak egy-egy fél, vagyis alkotó felek, elemek, az EGY vagyis az EGész részei!
KÉT – TÉK. A ték, ták, tok a tevékenység (alkotás). A KOT egyik értelme: egy tokban kifejlődő új (kotol a kota, a tik). Ez csak KETTŐnek, KÉT TÉKolónak lehetséges – EGY és KEGYves –, EGYedül nem megy. EGYesülésük után másállapotba jut. Ez lényének sommája, a Teremtő mosolya, egy másik élet. KETTŐ, egy pár, amelyben felek szorosan össze vannak KETve, kötve.
HÁROM – A H.R – R.H gyök: HaR – RaH, a HAR hegyet, kiemelkedést, kiemelkedőt jelentett az ősnyelvben. A RAH a HAR, a hegy, a csúcs, kivont értékes tartalma, amelyet HÁRászba, RUHába takarnak. Így nevezték a gyümölcsből kifőzött, csak annak javát tartalmazó, kocsonya sűrítményt, amely hosszú főzéssel, párologtatással nyerhető. Ez a gyümölcs RAHa, HARa, azaz a legjava. A RAHát egy ilyen édességféle, ma török eredetűnek mondják a szót. Ám mind a RAHát, mint készítmény, mind a név, a korai ősiségben született.
A hegyek HARmatja áldás volt. A harmat szó, bontásban har–mat. A mat, mad, med, ned vizet jelentő gyökök. HAR-MAT = hegy-nedv. A harmat olyannyira volt értékes áldás, hogy az áldás, kegyelem szó a román nyelvben az ősnyelvből átvett gyök – har – mind a mai napig. A harmónia követelménye: legkevesebb három tényező összhangja.
A kis HARmadik, a harmaGYIK, a KEGYvesből kiemelKEGYő kis HARmat, kettőjük kis sűrítménye, önmaguk legjava.
Az EGYén és a KEDvES, KEGYves, a két fél együttműködésének kegyelmi áldása, a sarjadék, a gyermek, a HAR-mad-ik, amely a hegyek harmat, harmad áldásához hasonlítható. Ez is visszavezethető az egy fogalomhoz. EGY család.
A teremtésben a HÁROM pilléren nyugvás, a HÁROM tényező bizonyító ereje meghatározó. A házasságban a két felet az érkező kis HARMAT, a harmadik avatja családdá, és köti össze a két felet vérségen át végérvényesen. A hármas fonatú kötél erős. A két téglát, a mindkettőt borító harmadik köti össze végérvényesen. Ami HÁROM ponton nyugszik, az nem inog. HÁROM HAMAR elvégez egy munkát. A HAR, azaz hegy HÁROM pontja: a kiterjedő alap két fekvő pontja és a csúcspont.
HáRoM – HaMaR hangváz: H-R-M – H-M-R
A HÁROM kulcsszám a nyelvi azonosításban is. három összehangzó jellemző a kifejezés megszületésének feltétele. Az ősnyelvet, a magyar nyelvet a harmónia szabály tartja össze. A kifejezés létrejötte, de a benne rejlő jelentés is. Minden élő szervnek is legkevesebb három szerepe (funkciója) van. A pár első kicsinye: a haRMadik, a kis haRMat, a férfi speRMából induló, KETTŐjükből száRMazó gyeRMek.
Tehát a HÁROM – az EGY + KEDves + HARmat = egy család. Az első háromszög.
NÉGY – Az N.GY – GY.N gyök: NéGY – GYéN. Mint minden számnak, a NÉGYnek is köze van EGYhez. Az N.GY – GY.N gyök: NéGY – GYéN, a NÉGY az eGYÉN része, az örökíthető eGYÉNiség, a GÉN. Az eGYÉNt meghatározóan jellemzi, hogGYAN áll a NÉGYeléshez, azaz a munkához. A szorgalom átörökíthető a GÉNekben, de jó példaadással is.
A NÉ! rámutató felkiáltás, az É magasra, ez esetben a GY hangra mutató: NÉ, GY! A GY kulcshang: eGY, keGY, aGY, alkotói naGYság. A GY hang a tervezés: aGYalás, a cselekvés: GYakorlás, GYakás, GYártás kifejező hangja. Erről még fent az egy számnál.
A NÉGY munkát jelentő szám. Az ember munkára teremtetett. Nem robotra! Értelmes alkotó munkára! Az alkotó embert a munkája, annak eredménye teszi naggyá. A teremtett világ NÉGY fő jellemzője: teljessége, tökéletessége, összhangja, szilárdsága. Vagy a NÉGY fő isteni tulajdonság: igazság, szeretet, hatalom, bölcsesség. A NÉGY égtáj, NÉGY évszak, NÉGY ponton támaszkodás biztonsága stb.
NÉGY az egyben, egy emberi testben NÉGY végtag. A nagy végy, tégy, légy szavak munkavonatkozásúak, az általa megvalósult egy összessége. Ugyanakkor az N hang a növekvés, az É az égi magasság (minőségi követelmény), a cél kulcshangzója. A GY: gyakorlat, gyárt, gyökér és gyümölcs (munka kezdete és vége). Mindannyi az égi, földi EGYhez és kEGYveshez kötődő. Csak ebben a megközelítésben lehet keresni értelmét.
A család, annak NAGYra növekedése is lehet a megnevezés egyik kulcsa. A nagycsalád munkát, teljesítményt igényel. Ezért serken FERre, azaz erőre, PATtan, CSATtan, CSÜTöl, KATtan, NÉGYel FURtonFURt (négyennégy) TETTre, BOTra készen. A NÉGY számnév ősi megnevezései megmutatják, honnan erednek az utódnyelvek NÉGY jelentésű szavai, amelyek azon nyelvek hangzástörvényei szerint módosultak. Ilyenek: quatro, quattuor, catro, keturi, csetire, ceithre, patru, empat, apat, tetra (ógör.), tessere (újgör.), four, fire, fyra, nne, afar, arbeit, erba stb.
Aki CSÜTölt, az nem TÜCSkölt. A CSÜTölés CSATa az életért – akár egy pályán való küzdelem – kemény munka. A TÜCSkölő a pályán kívül, a TACSvonalon kívül áll, TÁCSban van, TÁCS-csa (tátja) a száját, székelyül: TÁCSog, (t)ÁCSorog. Az ősiségtől mély értelmet hordoz a CS.T – T.CS gyök: CSüT – TüCS, a népi bölcselet kezdettől alkalmazza a hangya – tücsök tanmesében.
Találó a kézzel-lábbal, hannal-gyallal dolgozó kifejezés (innen a hangya neve). Ősnyelven kéz = HAN, azzal HÁNgálunk, azaz dobálunk, tologatunk (tolog – dolog), dolgozunk, lódulunk (dol – lód). A láb = GYAL, azzal GYALogolunk, őGYELegünk. Ennek maradványa a Székelyföldön ma is használt kifejezés a kemény munkára megjegyzésként: – na, jól NÉGYelik. A haNGYa szó tengelyében a NéGY szót alkotó vázhangok: NGY. Tehát a szorgalom fogalma nem a hangyától vétetett, hanem a NéGY nyomán kapta az örökmozgó kis rovar a haNGYa nevet, mivel állandóan haN-GYalog. A GYAL, GYEL gyök láb jelentése a kenGYEL, kenyGYEL szóban a láb, a GYEL kényelmét jelenti.
További jellemzők a számnév kialakulására: a NÉGY lábon támaszkodás biztonságával kapcsolatos – szék, székhely, letelepedett állapot, építés, alkotó munka, népművelődés stb. Az étek NÉGY felé osztása nyomán alakult ki a kereszt, majd a fertáj (akadémikusan: fertály) = negyed fogalom. FER = négy, TÁJ = vág. Ez a negyed a tied – egyed. Később a kereszt lett a számolásoknál a sokasítás: összeadás (+), szorzás (x) jele. A keresztet sem övezte a kezdetben semmilyen misztikum. Azt a vallásalapítók magyarázták bele és sulykolták a néptudatba később (Nem bizonyított az sem, hogy Jézus kereszten halt meg. Erről a Függelékben a Krisztus címszónál.). Tehát: egy NÉGYtagúra növekvő, sokasodó nagycsalád közös NÉGYelése, munkavégzése a fő névadó.
Szabó Szilvia írásszakértő (grafológus) szerint: „a négyes a cselekvés, a munka száma” A már említett végy, tégy, légy is munkához kötődő.
Érdekes, hogy az egynyelvűség idején kialakuló számok rajzolata a SZÉK felfordított alakját használta a NÉGY jelölésére. A NÉGYelés, az alkotó munka a letelepedett, SZÉKes népek fő jellemzője volt és maradt. Tudott dolog, ősi gyakorlat, a ház rendbetételekor, takarításkor a széket felfordítják. Tehát nincs mire ülni, mivel dolgozni, négyelni kell! Nem pihenni, tücskölni, hanem csütölni. Pihenni, fáradalmat kipihegni majd a NÉGYelés végén, miután KÉSZ, és helyére, lábára állítják a SZÉKet. A ma használt számírás nem arab találmány, csak ők őrizték meg az ősiségből.
ÖT – Az ÖT – TÖ ősgyökből ÖT érzékszerv. Az Ö hang az Öl, öböl, kör, Öv szavakból kicsengő védelmi Övezet kulcshangja. A teljesség, TÖkéletesség isteni köre (a betű alakjától függetlenül). A T hang a Tudás és tett. TÖprengés nyomán felÖTlik a megoldás terve, kiÖTli, hirtelen jön az ÖTlet, kiÖTöl, megkÖT a gondolat.
Az ÖT a tervezés, ÖTölés száma. A jó ÖTölés, tervezés a TÖkéletes munka előfeltétele. ÖTölni kell, nem TÖkölni!
Ha a család fogalmában maradunk, akkor szintén a növekedést jelzi: a két fél (egy egész) és a három gyerek egy meghitt családi kör védő ölében, növekvő övében való tökéletes kÖTődése. A nagycsalád egyre növekvő feladatokat ró, sok ÖTölést, töprengést, azaz gondolkodást követel meg.
Egy nagycsalád, erős kÖTelékében.
A négynél több az ÖT. A négy ujj mellett, velük szemben ott az ÖTödik, amely rendkívül nagy segítség a fogásnál. Az ÖTtel már kÖTöm (fogom). Az ÖT a teljesség, a tisztesség csúcsáig való út felezője. Az ÖTnél önkéntelenül jöhet a bizonytalanság érzete. A félúton leállástól, a botlástól való félelem. Mintha kérdés merülne föl: vajon képes vagyok rá? Meg tudom tenni? Tudok lépni tovább az emelkedőn? Mi kell ehhez, hogy sikerre vigyem? Elég erős vagyok? És öööö, ÖTöl tétován, holott kéznél a folytatás kulcsa: a két kéz, kétszer kÖT, de úgy érzi, több kell a továbbiakban.
Az ÖT számnév T hangja is kulcs. A T hang a titok, Tanulás, Tudás, vagyis a bővebb ismereTek, Terv, Tevékenység, azaz az ismeretek gyakorlatba ülTetésének jelhangja, amely a további meghaTározó számokban is jelen van.
A népi mondásban a bölcsesség: ahogyan egyről kettőre, úgy ÖTről hatra kell jutni. Ezek döntően fontos küszöbök, különben nem volnának jelen a népi szólásban! Az ÖT már kÖTött, az eszközök megvannak, mintha egy újrakezdés, egy új kezdet indulna. A tétovázó ÖTölés után elszántan átlépi az addig áthághatatlannak tűnő határt!
A nyelv azt mutatja, hogy mind az ÖT előtt, mind az ÖT után van tétovázás (ötovázás). A kéz csak az ÖTödik ujjal (hüvelyk) tud kÖTötten fogni. Viszont amihez nem elég a kéz ÖT ujja, mert csak kis kört ölel körül, ott be kell lendülnie hatodikként a hatékony karnak (han, hón – kar). Amihez nem elég az ÖT érzék, ott elő kell venni a hatodikat, az ösztönt. Az ÖT a kiÖTölt terv, jöhet a megvalósítás.
HAT – H.T – T.H gyök: HaT – TeH. Innen jön a szerepe a ható hannak, hónnak. (a hón alatt: a kar alatt, amelyet a kar takar) a régi han, hón megnevezés, a hángáló kar, innen a germán hand – kéz. A kar HATékonyabb a kéz öt ujjával együtt. Nagyobb HATást fejt ki. Az öttel kötött és a HATékony hannal (karral) emelt, továbbított. A han, kar HATékonyabb, nagyobb átmérőjű kört fog be, mint az öt ujj.
A HAT tökéletes szám lévén, osztható alkotóival: 1+2+3. Tomory Zsuzsa: „A szemerék (sumérok, sumírok) a hatos számrendszer szerint számoltak — náluk a hat és ennek hatványai voltak a tökéletesség számai.”
Olvassunk utána az előzőkben: egy, kedves, harmad. Vagy: a nagy eg(y)ész, egy, amely a két fél és a három harmat, azaz gyerek. Ez már HATalom.
A HATalom HATóerő. A HAT törzsi vén HAT ülőalmon hozta meg döntéseit. A HAT alom szentélye jelkép volt (hasonlóan a trónteremhez), a kötelezően tiszteletben tartandó döntések meghozatalának színhelyeként. Ami a HAT alom színhelyéről származott az a HATalom kötelező érvényű utasítása volt, és HATALOMmal bíró az emberek mindennapjai, élete fölött.
Van egy HATALOM, amely HATást fejt ki egy bizonyos HATárig, de csak addig fejthet ki HATást, ameddig a HATalma tart, addig HATályos, ameddig HATálytalanítják. HATalom: bizonyos HATárokig érvényre juttatHATó akarat HATékonysága, de csak abban az esetben, ha tényezője HATározott, azaz ha tározott elég erőt magában.
Ami HATályos az ÉRVényes és TÖRvényessé, törvényessé teheti a HATALOM akarata. Az ellenállót elnyeli az érvényes törvény örvénye.
Úgy tűnik, hogy valamilyen mÉRVadó mérce szerint, ahhoz hogy ÉRVényre jusson egy HATározat, HAT ÉRVet kellett felhozni, amellyel alátámasztják. Ez esetben a HAT ALOM (trónterem hasonlata) elfogadta, és tovább már a HATALOM TÁRozott, ÉRVényes TÖRvényeként, azaz a HATalom HATározataként tették közzé.
Eljutottunk oda, hogy megvan a HATalom: ÖT ujj meg egy HATó kar – HAT, öt meg öt ujj és két kar (12), azzal már tudsz tenni – TUCC tenni. Ez a TUCAT, a TUDAT párja. A HATalom TEHet, teHET.
HAT, egy HATékony család HATalma, ereje is. Jöhet a pálya.
HÉT – H.T – T.H gyök: HeT – TeH. A HATalom TEHet, teHET. A HETes a hatosból következik. A hat a hatékony erő, a HÉT a TEHetség, teHETség próbája a pályán, amely HETedHÉT országig tart, s amely pályán hatékonynak kell lenni. Itt már messzire jutottunk az egytől, de nem szakadtunk el tőle: a hétheted is egy, s a hegy, hétszer egy.
Az alábbi szövegben hemzsegnek az E, É hangok. Szerepük a szövegben az EgyEnsúly megőrzés fontosságának hangsúlyozása.
A HET, HÉT gyök fordítva TEH, a TEHer, TEHetség, teHETség gyökszava. A TEHET szó részarányos, oda-vissza ugyanaz. A TEHETséges, TEHETős emberre több TEHer hárul. A TEHetetlen, teHETetlen, teheTETLEN élHETetlen, élheTETLEN, TÉTLEN, tettre képtelen, nem képes TEHerviselésre.
E két szám nyelvi jelentésben egymásra utalt! A hat létezése előfeltétel. A HÉT a terHÉT hordozó kitartása akár HÉT próbán át is.
Főleg a HÉT függ a hattól, de mindkettő az előzőktől. EGYnek kell befutni HATékonyan az élet HETedHÉT pályáját, jól kiÖTölt tervvel NÉGYelve a KEDvesért és a kis HARmatért is.
Az áttörHETetlennek tűnő akadály legyőzéséhez kitartó küzdelem és hatóerő kell. A továbbiakban már a cél eléréséhez legyőzendő akadályokat jelölik a számok. Megkereshetők a hasonlatok a népmeséinkben.
Érződik a hatosnak a HETessel való erős kapcsolata (alafa, eleve): megteHET valamit, határozottsággal elérHET távoli célokat. Az e hang szerepe a hetes szóban is társul a legmagasabb fekvésű magánhangzóval, az égi magasságú é hanggal: hét. A HÉT szóösszetételekben, beépült gyökként arra utal, ami messze van tőlünk, vagyis elérHETetlen vagy felérHETetlen. Vagy inkább neHezen elérHETő (h – belső odaadás). Az a valami, amely oly nagy messzeségben levő, mint a mesebeli HETedHÉT ország. A HETes jelölHET legyőzendő távolságot, mivel mindig a messzeségre mutat – HÉT hegyen, a nehezen elérHETő, szinte megközelítHETetlen HETedik hegyen túl.
De leHET értelmi magasság is, amely értHETő vagy értHETetlen. Vagy megértési mérlegelési képesség, képtelenség: mérHETő, mérHETetlen. Attól függ, mennyire nyúlik (székölyül: nyólik – nyólcig) föl értelmi képessége!
Fontos a határozottság hatékonysága, különben megteHETetlen, elvégezHETetlen, kivitelezHETetlen a feladat. Ha viszont megvan az ötölés (terv), a hatalom, hatékonyság, akkor a távoli HÉT hegyen túli HETedHÉT ország sem elérHETetlen!
Hatékony munkával képezHETő, tökéletesítHETő, fejlesztHETő, ami azt jelenti, hogy egyre jobban távolodó a képtelen, tökéletlen, fejletlen állapottól. Ha viszont képezHETetlen, tökéletesítHETetlen, fejlesztHETetlen, akkor nincs elég átütőerő benne, áthatolatlan számára a titkok fala, meghódíthatatlan számára a „HETedik ég”. Mivel teHETetlen, nagyon távol áll, meg sem közelíti, vagy soha nem is ér el a végkifejletig, azaz végére meHETetlen, nem éri el a teljesség, tisztesség csúcsát.
Mit kell tenni azért, hogy tovább jussunk? A cél, a csúcs kínálja magát: elérHETed, tied leHET, csak nyújtózni kell, nyúlni, régiesen: nyólni határozottan az elérHETetlennek tűnő cél felé! A HÉT a teHETség s a pálya a cél felé. A HÉT a hatékonyság fejlesztHETősége is.
NYOLC – NY.L – L.NY gyök: NYoL – LaNY. Az NY lágy hang lévén, az erőtlenséget kifejező ernyedt, nyamvadt, hanyag, nyegle stb. szavak mellett, kulcshangja a nyújtottság, a ráérő nyugalom, a terjeszkedő mozdulat, régiesen NYÓL, azaz nyúl (valamiért), nyújtózás, vagy növekedést leíró nől, nyől, nyúl (fölfelé) szavaknak is, de az elNYújtózó pihenést is jelentheti.
Az O hang természetéből adódóan oldottságot, kedélyállapotot kifejező, de bizonytalan kimenetelre utaló is. Ha a boldog, bolond, borong, dohog, fodor, folyondár, fondorlat, korog, locsog, lomha, mocorog, motyog, nyomott, oldott, rotyog, totyog, zsong szavakat vesszük, bizonyos hullámzó hajlam, egyhangúság, ingatag határozatlanság érződik. Az O lehet egy kitörő felkiáltás, vágy Óhaj, de lehet beletörődő, egykedvű, halk sÓhaj is.
Az L lágy, énekelhető hang. A C címkéző, cégérellő, becéző de célt jelölő, magasra helyezett LéC is.
Az LC páros az álca, délceg, élc, filc, polc, tálca szavakban külön-külön minden jellemzőjét mutatja.
A ’nekem NYOLC’ kijelentésben bujkálhat egy háttéri áLCázott elégedett állapot, egy külcsíni délcegség tudatából eredő élcelődő, hanyag, renyhe könnyelműség, akinek csak a polcra kell könnyedén fölnyúlnia, mivel tálcán kínálja számára az élet a jót. Akinek ez végcélnak is megfelel, leáll, nem akar továbbjutni. Neki mindegy, azaz NYOLC, a NYOLC a cél, már NYOLCan vagyunk, elég az. Minek tovább? Így is kétszer többet kell NÉGYelni ennyi emberért. Kell egy kis pihenő, kis pihentető LANYha NYÓLánkozás.
Ám a NYOLC, a nől, nyől, nyúl jelentéséből adódóan azt is kifejezheti ki, hogy bár a hét is messzire mutat, van tovább is, még nincs vége az életnek, még vannak CéLok, amelyek felé kell NYÓLni. Tehát a hatékonyság, a CéL elérhetése érdekében nyújtózni, NYÓLni kell még tovább. Előrébb kell tenni a CéLt, magasabbra az elérendő csúcsot jelentő LéCet. A nyoLC LéCén átugorva, indulhat tovább.
NYOLC az elNYÚLó kéNYELem, a megelégedést kifejező szám, vagy a CéL felé az utolsó erőgyűjtő pihenés.
KILENC – K.L – L.K gyök: KiL, KeL – LiK, LöK. A nyolc elnyúló pihenője alatt megérlelődött a gondolat, hogy tovább KELL lépni. KELLENek az utódok, minél több. Tovább KELL LÖKni, LENdülni, hogy újabb utódok KELjenek életre. A KILENC szó NC párosa kellemes iNCifiNCi KILINCelés a katriNCa körüli játékos hangulatot is megjelenítő. A kerek szám, sőt a háromszoros kerek szám elérése lesz a kiTŰZött cél.
TÍZ – A TÍZ a teljesség tisztasága, a minden fémet megtisztító tűz (őselem). Az emberi jellem tisztessége. Egy dísz, amely ott magasan, fenn ragyog, s amelyért a küzdelem egy életen át folyik. A szűz állapot is ilyen, sőt az sz hang értelmi hátteréből kiindulva százszoros értékű, fontosságú.
Összegezve: A számok neveinek egyik névadója a személyek számszerű növekedése. EGY, KEDves, HÁROM, a harmónia, összhang megteremtése. EGY szilárd erkölcsi alapról lehet indulni a KÉT félnek. Egymásban bízva, KÉTkedés nélkül, a HARmattal, sarjakkal egyetemben. A szaporulat miatt a további számnevekben már a növekvő felelősség és annak megfelelés is tükröződik. A NÉGYelés, munka és osztás. Az ÖTölés, tervezés a HATékonyság növelésére. A HATékony erő, HATalom. A HÉT, a pálya, s azon a képesség, teHETség felmérése, HÉT próbát is kiállva. NYOLC, lanyha elnyúlás, ellazulás, pihenés. KILENC, az NC páros kellemes iNCifiNCi, asszonya katriNCája körüli játékos hangulatot megjelenítő. A kerek szám, a család TÍZes létszámának elérése a kiTŰZött cél.
TÍZen felül, harmincig az egymás fölé helyezés gondolata van jelen a számnevekben: tízEN egy, tízEN kettő, … tízEN kilenc. Nem áll le, tovább kell HÚZni, ez lesz a húsz, majd rakosgat: húszON egy, húszON kettő, húszON öt, … húszON kilenc. A család HÁROMszor TÍZ tagúvá válása nagy ünnep: HAR a csúcs, MURi (három – mor, mur), táNC, beérett a sok iNCifiNCi, teljes a teRMékeny pár öRöMe a sok, a haRMinc gyeRMek látványán.
Ha a TÍZzel elértek egy kiTŰZött célt, tovább folyt a verseny a tízen (tizen-) felül, hú(s)ztak a húszig. A húsz szó a tovább húzás. Mivel az ésszerűség törvénye megkövetelte, nem álltak le a kétszer tíznél. Az összhang elérése végett, húszon (huszon-) felül is hú(s)zni kell a tízesek harmadik fokáig, a három igazságáig, és e megvalósított összhangzat nyomán feltört a játékos jókedv, amely az NC párosban fejeződik ki – harmiNC.
NEGYVEN – egyVENg, több mint NEGYVEN (ez egy küszöb) egyveng (egyvér) együtt, egy erős, összetartó, együtt dolgozó (négyelő), bevehetetlen közösség. Úgy tűnik, hogy a NEGYVEN, a munka számának, a négynek tízszeres szorzata, a harminc utáni első küszöb az EGYVÉrből származók teherbírásának felmérésében. Ez azt is jelenti, hogy a további számoknál a VAN, VEN nemcsak besoroló, hanem a családnál maradva, összeVONtan: ÖTtíz VENg (ötven), HATtíz VENg (hatvan), HÉTtíz VENg (hetven), NYOLCtíz VENg (nyolcvan), KILENCtíz VENg (kilencven) EGYVENG van, mindannyi EGYVENGből, egyvérből származó. Aki hetvenkedett, az a mögötte levő hetven VENgjének, hetVENgjének (egyvérből való vérei, testvérei) tudatában bátorkodott, hANGOskodott nagyképűen. Tehát a tízes számcsoportokban a VAN, VEN az egyvérből, egyVENgből származást is jelenti.
A népmesékben
A népmesék más névadó jellemzőket is kimutatnak a számnevek kialakulására.
Középpontban a férfi és a nő. Egy legény keresi kedvesét. Ő rendszerint a harmadik, a legkisebb, lehet szegény, lehet királyfi. Keményen nyégyel, sokat ötöl, igyekszik hatékony lenni, s akár hetedhét országba is elmegy az Óperencián túlra a tiszta szűzért. Mindig tisztességes, becsületes. Vannak, akik untatják, maradj, legyen neked nyolc, ez itt tündérek országa.
Ám őt sarkalja kedvese, szerelme megmentésének gondolata. Vállalja a további küzdelmet. Tudja, hogy értHETővé válik a cél, ha HATározott, erőt fejt ki, ám nyújtóznia, NYÓLnia kell érte.
A KILENCedik próba az utolsó LÖKés a végső cél eléréséhez. Az utolsó KÜLÖNcleges próba a mesékben. Az utolsó fal, kapu, akadály, küszöb, amelynek leküzdéséhez kapaszkodóra, fogantyúra van szükség (szük – küsz). Eléréséhez fogózkodni KELL. KELL egy kellék! Ez a kilincs (székelyül kelincs), a megoldás kulcsa, amely egyúttal nyitja is az utolsó zárt a cél előtt.
A KILENC próba, győzelem a gonosz, a sárkány fölött, a cél felé nyitó KILINCS. A sárkány KIL LINCSelése.
Innen ered az angol nyelv: kill = öl és a linch szava.
A számok kapcsolata a végzett munkával: EGY-KETTŐre, HAMAR, HÁROM, azonos hangok: H-M-R – H-R-M, NÉGYelni, (CSATtanni, KATtanni, PATtanni), ÖTről HATra jutni, nem HETelni vele, nem húzni az időt, utána majd lehet kéNYELmesen elNYÓLni, NYÚJtózni, mivel van amiért felNYÓLni a kamrai pOLCra, nem kell KILINcselve KOLdulni, mert TISZtességes munkája gyümölcsét fogyaszthatja.
Az ember, az EGYén alkotó tényező, alKOTni, TÉKolni teremtetett. De EGYedül nem mEGY, kell még MÁS(od)IK IKlató (ik = személy). KÉT ember egy pár TÉKoló. Amikor a HARMAD IK is felnőtt, többet kellett NÉGYelni. Az Ötölés gondolkodást, tervezést jelent. Ez HATékonnyá tette a munkát. A HETelés TEHetséget megkövetelő, bár leHET a felkészülés ideje is, hisz a HETedHÉT a pálya, nagy táv és erőpróbáló.
Az ember első szavai közt jelen voltak az erre vonatkozó kifejezések. Aki valamit aKARt alkotni, KARját használta, ez az aKARat végrehajtó eszKÖZe, végén a KÉZzel. Mind a KARt, mind a KEZet az ÉSZ irányítja.
Az ÉSZ – KÉZ kapcsolat valóság. Az ÉSZ által vezérelt KAR a végén levő KÉZzel dolgozik, amit ESZKÖZnek nevez: ÉSZ-KÉZ. Az ÉSZ vezérlésű TETT visszatérő azonos mozdulaTOK sora, és hangkiboCSÁTó: TIK-TAK, KIT-KAT, CSIT-CSAT, PIT-PAT. Ezt ősnyelven NÉGYelésnek nevezték, nevezik. Székelyföldön ma is.
A NÉGYelés tehát elsősorban munkát jelentett. A KIT-KAT, CSIT-CSAT-CSÜT, PIT-PAT, ütemes munkavégzést, NÉGYelést, CSÜTölést jelentő gyökök, az utódnyelvek NÉGY jelentésű számneveinek kezdőgyökei: QuATtro (kat), CSETire, PATru. Ehhez még a TETTRE, FERre (erőre) felszólítás a TETRA = négy, ógörög szóban. A FURtonFURt azaz állandó négyelésből az angol FOUR = négy, FERtály = negyed. Rákereshet mindenki az általa ismert nyelveken. Még a szomáli aFAR, szundanéz oPAT, szuahéli nNE, indonéz, maláj emPAT is tartalmazza egyik-másik gyököt, ugyanis mindannyi az ősnyelvből örökölte. A számokról, a számnevek kialakulásáról a több névadó jellemző nyomán bővebben a Szótár Függelékében.
Az Özönvíz előtt hatalmas kőépítkezések folytak. Nem lakóházak, azokra nem volt szükség a kedvező légköri állapotok miatt. Csak oly kis szárnyék kellett, ahol bensőséges testiségét, mások elől eltakarva, rejtve élhette meg az ember. A hatalmas tűzimádati, PÜRAMIDA, PÜRIMÁDÓ, áldozati célokra készült kőépítmények ma is jelen vannak a Földön: a szárazon, szabadon, máshol földdel fedetten, de tengervíz- és a sarki jég alatt is. Ama építményekhez már szükség volt az egyes, tízes, százas, ezres számrendben végzett műveletekre, a műveleteknél a számok egymás alá írására, és szükség volt a semmi, zéró, nulla fogalomra is. A számok, golyók piramisalakzatba írását sem Püthagorasz találta fel, ő csak újra rálelt, mint Arkhimédész a bemerítéses mértékvétel módjára. A korai ősiségben már léteztek ezek. Erre épp a piramisok alakzata, Özönvíz előtti léte a bizonyíték.
Talán a SeMMi és SuMMa, volt előbb, a két véglet, mindkettő azonos hangvázra épül: S-M-M – S-M-M. Épp, mint a ZéRó és az eZeR, amelynek hangváza szintén azonos: Z-R – Z-R.
De létezett már akkor is a NuLLa – NiLLa > MiLLa fogalom is. Ez a számsor végteLEN felé NYÚLó terjedését jelenti.
NuLLa – NiLLa – MiLLa hangváz: N-L-L – N-L-L – M-L-L
Az ősnyelv nem igazolja a világegyetem – értelmes tervező, végrehajtó nélküli – évmilliárdok OKTalan véletlenjei során létrejöttét! A nyelv nem hazudik, szavai nem önző érdekek mentén alakultak ki.