Kik adtak nevet ORMÁNYSÁGnak, TeleORMÁNnak, TaORMINÁnak, PalERMÓnak? Vagy BARANYÁnak, BARAGÁNnak? Mindenhol az alaptérség szintjéből viszonylag kiemelkedő OROMzatok a névadók. Ez TaORMIna és PalERMÓ esetében hangsúlyozottabb, a sziklás kiemelkedések élesebbek, ORMÁnyság és TeleORMÁn esetében a mellettük elterülő beBARANGolható síksághoz viszonyítva ORMÓs a táj. ORMÁNYság – BARANYA. TeleORMÁN – BARAGÁN. TaORMINA – PalERMO közti síkvidék ősi nevét nem leltem meg, de a közéjük eső RANdazzó kezdő gyökszava megvillant valamit. Az akkor még az ősi nyelvet beszélő névadók, amikor JÓ ROPA, JEU ROPA (jó pora) földjére értek, azonos domborzati látvány alapján adtak megnevezéseket. A kiálló ORMOk, dombok, a, beBARANGoLható térségek nem másért, mint jellemzőik nyomán kaptak nevet. Ismert a dél-magyar BARANYA vagy a havasalföldi BARAGÁN nagy síkság neve, és az előbbinek ORMÁNYsággal, az utóbbinak TeleORMANnal való kapcsolata. Szicília névadói a szikulok, azaz székelyek. A mai napig ott élő szoros családi, FAMÍLIA – MAFILIA kötődések ismertek, amely a székelységet jelenlegi helyén is jellemezte. A MAFIA nem volt rossz előjelű valaha, a családi összetartozás kifejezése volt. Aztán megérkeztek oda is a „pénzszakértők”, pénzszag érzők. A székelység közé jelenlegi élethelyén sokáig nem tudtak éket verni a „pénzszag érzők”. Orbán Balázs írta: „A bögözi gáton felül nem él meg a csuka és a márna.” Aztán később mégis megérkeztek oda is a „csukák és márnák” a pénzszag érzők. A Kárpát tenger partvidékére települők a hegyvonulat körüli külső térségeknek is nevet adtak, így az Iszter és a hegyvidék közé eső ORMÓkkal TELE vidéknek és a BARANGolható síkságnak is. Később a víztől felszáradó ORMÓkkal tarkított BARANYgolható vidéknek is hasonló jellemzőik okán adtak nevet. Ezek a névadók azonos nyelvet beszélő nép voltak. A földrajzi megnevezések nyomán népek, nyelvek mozgását lehetne követni, ha volna egyáltalán akarat erre.