Minden későbbi uralkodó egyszerű talpasként indult kezdetben.
Induló tőkéje az erős testalkat, és ravasz észjárás. Egyféle zsarolással szerezte meg a hatalomba emelését a békés életre vágyó gazdálkodó, földművelő réteg által.
– Csak úgy védhetlek meg titeket a betörő rablóktól fegyvereseimmel, ha eltartotok engem, családomat, embereimet élelemmel, ruházattal gazdagon, és építetek számomra palotát.
Ugyanis a vezető réteg, s az őket kiszolgáló udvaroncok hada, személyesen soha nem végzett kétkezi termesztő, termelő munkát.
Semmit!
Sem építéssel, sem termesztéssel, sem kézműiparral nem foglalkozott. Nem kapált, nem kaszált. Kellett tartani őket, mint a vakot!
Az összest! Kivétel nélkül!
Tehát, a történelem kezdetétől a köznépre rárohadó mindenkori vezető csürhét, a földeken gürcölő emberek tartották el mindennel mind a mai napig.
Mindennel!
E réteg érdekelt volt a békétlenség látszatának fenntartásában! Ha nem volt veszély, akkor keresett ellenséget. Igyekezett népében a félelem magvát éltetni, mert azzal tette fontossá, nélkülözhetetlenné magát, s szerezte meg a védelemre szorulók javait.
– Fizetünk, mindenünkből részt adunk, csak védjél meg!
A világtörténelem összes nagynevű, híres-neves ős-hős uralkodó rablóvezérét, fegyveres rablóbandáját, talpnyalói csürhéjét, a történelmi senkik névtelenjei tartották fényűző pompában, mert egyik sem veteményezett!
S ezt a kiérdemeletlen jólétüket azzal a „hálás megszólítással” viszonozták:
– Hé, paraszt!
Ezért nem volt kifizetődő állapot a nagymenő uralkodók számára a csend és béke a történelem folyamán. A hódítást, birodalomépítést is népük java szükségeként magyarázták. A háború, harc, rablásról szólt már a kezdetektől:
– Rabolj!
Nem véletlen kapta a razboj, lopta, lupta nevet.
Ma ez a visszafordíthatatlan világállapot, és nincs az a jóindulatú politikus, aki ennek megváltoztatására képes.
Emberileg lehetetlen!