Ádámcsutka – Férfiak nyakán kidudorodó pajzsporc [latin < német]. Hol ebben a szóban (!!!) a sajátos latin vagy német elem? Mert a csuTKa (TK) magyar, még a MÉKSz szerint is. A TK páros oly szavakban van jelen, melyek kötődnek az ÁDÁMCSUTKÁhoz. Például: éTKező (gégefő), fuTKos (beszéd, nyelés közben). Na, és a véTKező, áTKos, mert Ádámnak állítólag TorKán akadt az alma, és emiatt TiKogott (TK). Ádám most már latin vagy német volt? Esetleg héber (de nem elég éber)? Kissé röhejes megállapítás, mert sem a jelenség nem kizárólagosan latin, német, sem a kifejezés. Hasonló a vértanú vagy a nefelejcs szavaknál is, ahol szintén megkavarták. (Lásd: vértanú, nefelejcs) nefelejcs – Érdes levelű, apró, halványkék virágú növény. [német] A növény nem német, hiszen annak nincs nemzetisége. Nem is a növényről van szó, hanem a névről, és úgy tűnik, a szerkesztők szerint teljesen érthető, hogy német eredetet írtak, ugyebár, ha NEFELEJCS magyar szó?! Az, hogy fordítása megegyezik, ez nem azt jelenti, hogy onnan vette a magyar nyelv. A német VERGISS – felejt, MEIN – enyém, NICHT – nem. VERGISSMEINNICHT – NEFELEJCS. De akkor a magyar nyelv miért nem szó szerint vette volna át: NEMENYÉMFELEJT, hanem: NEFELEJCS. Mert a magyar nyelv nem vette sehonnan, és mert a magyar nyelv tömören fogalmaz. A NEFELEJCS szóban benne van az is, hogy rólad, rólam, vagyis kettőnkről van szó, hogy te engem ne felejts el. Ehhez nem kell mást mondania: NE FELEJTS, virágként NEFELEJCS. E szó az ősmag(yar)-nyelven alakult ki, és majd minden nyelv szó szerint ily értelemmel nevezte meg saját nyelvén ezt a rokonszenves, szerény, szép kisvirágot. Így a román NU-MĂ-UITA, az angol FORGET-ME-NOT, holland VERGEET-MIJ-NIET, szuahéli KUSAHAU-ME-SI, maláj LUPA-SAYA-TIDAK, tamil MAṟAKKA-EṉṉAI-ILLAI stb. A magyar nyelv miért ne tehette volna német segédlet nélkül? Vértanú – Aki valamely eszméért életét áldozza. [német] A VÉRTANÚ életét, VÉRét adja, és halálával TANÚskodik elveinek igazléte mellett. Ez a német eredetezés felettébb érdekes, mert nem tudom eldönteni: a jelenség német különlegesség, vagy a szó, a szerkesztők szerint. VÉRTANÚt ugyanis minden más nép többet adott a németeknél. És azért is furcsa, mert a VÉR a szótárírók szerint finnugor szó, a TANÚ viszont török. Összetett szóként azonban szerintük német, a MÁRTÍR eredete viszont szerintük: nemzetközi: latin < görög. Szóval hát, meg van ez kavarva alaposan. Remélem tudnak adni magyarázatot rá. Én meg sem próbálom. Lásd a két szó magyarázatát külön a VÉR és a TANÚ címszavaknál.