Olvastam valahol:
A Ludas Matyi nyomtatásban megjelenése után egyre közismertebb, sikeresebb lett. Sokan a döbrögi földesúrat vélték felismerni a történetbeli Döbrögiben.
Amint ezt észlelte a földesúr, hát bizony nagyon megorrolt Fazekas Mihályra, mert ő bizonyosan érzett valami hasonlót saját személye és a történetbeli Döbrögi közt.
Megtudakolta, hol lakik Debrecenben az a fránya firkász, és gondolta, kihívja párbajra. Hát mit képzel ez a papírpocsékoló senki! Egy ilyen tintanyalóval úgy elbánik ő, hogy majd megnézheti magát!
El bizony!
Bement Debrecenbe, megkereste az utcát, és a házra is rátalált. Mikor már a kapu előtt volt, épp egy ember fordult ki onnan.
Megkérdezte tőle:
– Itt lakik az a Fazekas, az az izé,… író?
Erre a másik készségesen felelt:
– Igen, a százados úr itthon van.
Döbrögi erre akkora szemet meresztett, mint egy csűrkapu:
– Miféle százados? – kérdezte hüledezve.
– Hát nem tudja kend, Fazekas Mihály úr huszárszázados volt a napóleoni háborúban?
Hát erre igazán nem számított Döbrög ura! Nem bizony!
Mert a párbajra való kedve a „százados úr” hallatán úgy elment, mint a tavalyi hó.
Megvárta, hogy a másik ember eltűnjön a saroknál, aztán szépen megfordult és hazament.