LOPTA = harc. Hogyan alakult ki a szó? Az egynyelvűség idején, egyes henyélő, dologtalan, semmittevő törzsek, lusta, dög férfiai csoportos támadást indítottak a békésen dolgozó, szorgalmas, termesztő, termelő néptörzsek ellen. Irigyelték a munkával megtermelt javaikat, és azért támadtak rájuk, hogy elvegyék megszerzett javaikat.
A beszélt nyelv minden eseménynél jelen volt, és rögzítette az okot, a módot a megnevezésekben.
E támadások, harcok célja a LOPás volt. Azért LOPTAk, mert nem kellett megdolgozni érte. A LOPOTT holmival TÁPOLták a saját törzsük népét.
LoPTa – TáPoL – LoPoTT hangváz: L-P-T – T-P-L – L-P-T.
A becstelen törzsek így teremtettek anyagi ALAPOT maguknak a LOPOTT holmiból.
LoPoTT – aLaPoT hangváz: L-P-T – L-P-T.
Ilyen eseteknél zajtalanul LÉPTEK, lassan, LOPakodva mentek. Általában nem NAPPAL, hanem LAPPANgva éjjel. Lehetőleg álmában LEPTÉK meg, az éjszaka LEPle alatt a gyanútlan, békés népet.
LoPTáK – LoPTaK – LéPTeK – LePTéK hangváz: L-P-T-K – L-P-T-K – L-P-T-K – L-P-T-K.
A becstelen, mások javainak megszerzéséért indított támadás, harc neve így lett LOPTA. Tehát LOPtába, LOTtába mentek, és elLOPTÁk, ami nekik kellett. E szót az utódnyelvek őrizték meg: harc = lotta, lupta, loita, lota …
Kitől LOPTAK? ATTÓL, akinek volt, mert szorgalmasan megdolgozott érte. A LOTTA szó teljes megfordítása mutatja:
LoTTa – aTTóL hangváz: L-T-T – T-T-L.
A LOTta szó az L.T – T.L gyökre épül: LoT – ToL, de a TOLvaj szó is. A TOLvaj, tolVAJ a JAVát viszi el, valaki JAVait. Még ma is él némely helyen, az elTOLvajlott holmira a szólás: elTOLták a javát. A beszélt nyelv ott volt az eseménynél, és rögzítette a kimondott szavakat.
BOTokkal támadtak, mert kezdetben a harci eszköz, a fegyver a BOT. Azonos a munkaeszközzel, mert az is BOT volt. BOTtal támadtak, BOTtal védekeztek. Ez az Özönvíz előtti, egy ideig még fémek nélküli kor, tehát a lopás, rablás már akkor elkezdődött. A BOT szóból induló háborúskodáshoz kötődő szavakat is az utódnyelvek őrzik BATallion, comBAT, BATtle, BATaie, BATere stb.
Énók írta le, hogy a földre szállt égiek tanították meg az embereket, hogyan kell fémfegyvert készíteni. A fémfegyverek használata után a harc neve a csattanó, csattogó fémfegyverek hangja nyomán lett CSATA, majd a CS.T – T.CS gyökből: CSaT – TaCS, kialakultak a szóbokornak a tárgykörhöz tartozó többi szavai.
A kezdeti sikerek lendületet adtak a LOPTÁval gyarapodó törzseknek. E becstelen LOPTÁKkal kezdődtek az erőszakos népek birodalomépítései Özönvíz után. Ezért kényszerültek védekezni a békés törzsek. Ezért tömörültek FALkába az addig egymástól távoli tanyalakók. Kénytelenek voltak szorosan zsúfolódni, FALból épített házakba, FALlal körülvett VÁRasba, VÁRosba.
Ezt a történelem fejlődésként értékeli, holott a feneketlen nyomor kezdete volt.
Az első pusztai gazdag hódító államokat rablással, lopással alapozták meg. Velük szemben alakultak ki a védekező városállamok kiskirályságai.
A LOPÁSOK, a LOPTÁK, rablóháborúk, a hadviselés, már nem volt szégyellnivaló, sőt dicsőségnek számított. Az alakuló pusztai rablóállamok POLITIKAI eszközrendszerének meghatározó részévé váltak.
LoPTáK – PoLiTiKa hangváz: L-P-T-K – P-L-T-K.
A nyelv rögzítette a való igazságot.
Nézzük tovább a kialakuló POLITIKA szó mögött rejlő értelmet.
Kezdetben nagy volt az egyetértés a LOPásra, LOPTÁKra alapozott állam vezetésében. Ám lassan véleménykülönbségek is kialakultak, főleg a LOPTÁKban LOPOTTAK elosztásakor.
Ugyanígy a védekezésre szorulók közt is. Segítették, TÁPOLTÁK a LOPTÁKban megLOPOTTAKat.
LoPTáK – TáPoLTáK – LoPoTTaK hangváz: L-P-T-K – T-P-L-T-K – L-P-T-K.
Csoportokra tagolódtak, az egyetértők külön tárgyalták meg nézeteiket, majd véleményeiket ütköztették a városKAPUTÓL beljebb eső nyílt térségen.
Mára a POLITIKA, különböző elvi ALAPOKAT valló, jelképesen más-más TELEPEKen szerveződő, más-más ELVEKET (p > v) követő PáRToK (l > r) küzdelmeinek helye, színtere. Ezek egymás előtt nem fedik fel a kártyaLAPOKAT.
PoLiTiKa – aLaPoKaT – TeLePeK – LaPoKaT hangváz: P-L-T-K – L-P-K-T – T-L-P-K – L-P-K-T
A mindenkori POLITIKA mindig legkevesebb KÉT ALAPon, KÉT LAPon, KÉT LÁBon (p > b) áll. Ha az egyik elbukik, ott a másik (A és B terv). A POLITIKAI pártok az őket hatalomra segítőket TÁPOLÓK.
PoLiTiKa – KéT aLaP – KéT LaP – TáPoLóK hangváz: P-L-T-K – K-T-L-P – K-T-L-P – T-P-L-K
Vagyis a PÁRTOK (l > r) előnyökben részesítik azokat, akik a fő eszközt a KAPITÁLt, azaz a pénzalapot biztosítják, a választás megnyeréséhez.
PoLiTiKa – KaPiTáL – PáRToK hangváz: P-L-T-K – K-P-T-L – P-R-T-K
A nép az, AKITŐL LOP: elsősorban bizalmat, esetenként egyebet is. Beférkőzik bizalmába kedvező ígéretekkel, majd javait kéri, követeli. De követeli fiai vérét, életét is az önzően, önös POLITIKAI érdekből indított háborúikhoz. Az ilyen háborúk fő célja egy érdekkör számára a KAPITÁL növelése. Semennyi fiatal élet feláldozása sem számít ezért. Akár a földkerekség népének nagyobb hányadát is készek feláldozni e célért. Az ígéretek be nem tartását követelők előtt LAPÍTÓK őkelméik. Nem vállalnak felelősséget semmiért.
PoLiTiKa – aKiTőL LoP – LaPíTóK hangváz: P-L-T-K – K-T-L-P – L-P-T-K
Ha veszítenek, akkor finoman szólva KAPITULálnak, amint a régi védvárak KAPUTÓL elálló őrsége, LEPAKTÁLnak, feladják állásaikat. A ciklus végén csak úgy KALAPOT emelve távoznak.
PoLiTiKa – KaPuTóL – KaLaPoT – LePaKTáL
hangváz: P-L-T-K – K-P-T-L – K-L-P-T – L-P-K-T-L
A fent leírtak erőteljes bizonyítékai a magyar nyelv más nyelvektől eltérő, önépítő képességének. Bizonyítékai annak, hogy e nyelv észszerűen, célszerűen, következetesen, gondosan megtervezett. Az élethez, élővilághoz kötődő jelenségek, cselekmények, a kapcsolódó anyagok, eszközök stb. megnevezései a jellemzőket leginkább kifejező hangcsoportok által leírhatók, azonos hanganyagon nyugszanak, s egyetlen hang, ősgyök, gyökszó, hangcsoport sem véletlenszerűen kerül be egy szóba, hanem a nyelvszerkezet vázának önépítő rendszere vezérli a szóképzést.
A magyar nyelv önmagában létező nyelv, nincs szüksége semmilyen külső segítségre szavainak, kifejezéseinek megalkotásához.