Minden földi nyelv az ősnyelvből megörökölt gyökszavak, hangcsoportok alapjain áll. Erre annyi bizonyíték van, ahány szó a világon. A nyelvi kutatások megerősítik, hogy a Kárpát-medencei, sőt azon kívül eső földrajzi nevek mind teremtés nyelvi, azaz magyar nyelvi eredetűek, mivel az első telepesek az ómagyar ősnyelvet beszélő, letelepedni kívánó székes, székita, szkíta nép voltak. Minden helység valamilyen térségbeli jellemzőből, vagy jelentős eseményhez, esetleg személyhez kötődően kapta nevét valaha, a települések megalakulásakor, a kezdetek idején.
A Duna mentén elterülő helységek nevei nem szláv eredetűek, hanem nevükben őrzik alapításuk idején a térségben uralkodó állapotokat. Amikor e településeket megnevezték, még nem is létezett a szlávság.
Egy fontos kérdés: Miért volt ISZTER neve a ma DUNA nevű folyó Kárpátokon kívüli alsó szakaszának, és miért nem az ma is? E kérdésre adott válasz nem mellőzhető, mert magában rejti a térség őskori történetének jelentős részét.
A háztetőről leeERESZkedő víz az ESZTERhéján SZIvárogva folyik le a földre. Tehát az ESZTERhéj vízlevezető.
A Kárpát-medence valaha a Kárpátok pátoló karéja által körülölelt tenger volt, amelybe belefolytak a minden égtájról érkező kisebb-nagyobb folyók. A PÁTol, pátyol, pártol szavak alapvető jelentése: támogat. A KÁRPÁT szó jelentése: körpát, körpart, amely támaszként, partként tartotta a víztömeget. Az akkori PARTOKról nézve, a mai hegyek TÖRPÉKnek tűntek.
KáRPáT – PaRToK – TöRPéK hangváz: K-R-P-T – P-R-T-K – T-R-P-K
A Kárpát-medencét uraló tenger partvidékén települtek le az első szűzfoglaló székelyek. A tenger partját akkor a mai hegyek, fennsíkok képezték. Források, erek, patakok mentén alakultak ki az első közösségek, ekkor még családi alapon. Ott, a víz közelében kezdtek gazdálkodni.
Vaskapu laza szikláinak eszterhéjszerű, iszterhéjszerű résein, előbb lassan, majd gyorsabban szivárgott, szakaszosan apadt az édesvizű tenger vízszintje. Így ERESZkedett a fölös víz a laza kötődésű sziklatömbök közt. Ezt a vízEREt, vízvESZTŐt az ott lakó magyar nyelvűek EREsztőnek, erESZTŐnek, erESZTERnek, ESZTERnek, ISZTERnek nevezték, akár az ESZTERhéjt, ISZTERhéjt, mivel innen ISZkolt a víz tovább, egyre mélyebb, szélesebb medret vágva, vájva az alsó TERületek felé. Az apadó víz nyomán folyamatosan nőtt a partvidéki felszáradó terület nagysága.
Vas-hegy sziklaszakadásai nem egyszerre, hanem szakaszonként követték egymást, évtizedeket, tán századokat is felölelő időközökkel, az utolsó nagy átszakadásig, amikor a teljes mélységet elérte. Erre bizonyíték a hegyvidéki keskenyebb-szélesebb lépcsőzetes pallagok kialakulása az üledékből. Ezeket évszázadokon át megművelték az ott lakók, akik kezdetben a gerinceken, fennsíkokon, a források, erek, patakok közelében telepedtek le. Szakaszos apadás nyomán képződő pallagok felszáradó talaja bő termést adott az ott gazdálkodóknak.
Minden forrásnak, pataknak a forrás és környéke jellegzetességei szerint adtak neveket, s a lomha apadás nyomán költöztek alább-alább, lassan belakva az egész területet, s így a folyók végig, torkolatig, a forrásnál kapott nevet viselik. E nevek napjainkig élnek: két Tisza, Túr, Zazar, Szamosok, Maros, Olt, Aranyos, Körösök, Küküllők, Kormos, Vargyas, Barót, Bodvaj, Detre, Tatrang stb. Kárpátokon kívüli folyók is az eredeti ősnyelvből módosult neveiket viselik.
A mai Székelyföldön is, ahogy száradt a föld, a patakok mentén, a fiatalabbja költözött alább-alább, lassan követve apadó víz partvonalát. Idővel a teljesen felszáradó medence lankás-dombos vagy síkvidékén telepedtek meg a patak körül. A forrásvidéki alaptelepülés nevén nevezte a közösség azt a síkvidéki települést, amely véglegessé vált számukra. Vargyas forrása mellettiek a Vargyas patakot követték, és végül kialakult a mai falu, előbb a Trencsen dombon, majd a mai helyen. Barót-kövi forrás körüliek is a patak folyását követve, végül a mai Barót települést alapították. Bodvaj patak mellett épült Bodvaj. De Előpatak, Árapatak, Zalánpatak, Kőröspatak, Bölön lakói is a patak forrásvidékéről költöztek alább a mai települést alapítva. Ajta patak forrásánál nagyobb közösség lehetett, mert ezek a patak mellett költözvén alább, három falut is alapítottak: Szárazajta, Középajta, Nagyajta. GyergyóDitró a nevét a Detre patakról kapta. Sorolhatnám véges végig, ugyanis a Kárpát-medencében rengeteg olyan helység van, amely a valamikori forrásvidék, vagy patak nevét viseli. Kárpát-medencében a települések alapítása: hegyvidék ––> síkság irányú a vízszint apadás időrendje szerinti.
A történelmi Magyarországon lámpással keresve sem találni idegen nyelven képzett helységnevet, mert a települések kialakulása idején más nyelvű nép nem létezett a térségben. Csak az Árpáddal érkezők letelepülése, a királyság alapítása után hurcoltak be idegeneket, királyok hűbéresként, nagyurak olcsó munkaerőként, az addigi őstelepes, ősnyelvű székely lakosság által tisztán megőrzött területre. Ekkor kezdődött Kárpát-medence máig tartó hosszú alkonya.
Amikor teljesen átszakadt a hegylánc, a nagy erővel ISZkoló, a TÉRt elözönlő, sodró víz utat vágott magának a délkeletre eső alföldön, a mélyebben fekvő síkságok irányába. Valószínű, ekkor töltötte fel az ISZTER teljesen a már létező nagy tavat, ekkor lepte el a korábban emberek által lakott alacsony partvidéket, sokak vesztét, tragédiáját okozva, mivel a víz szintje magas lett. Talán ekkor, ez okon kapta a Fekete-tenger nevet is.
Kárpát-medencébe a hegyszakadás után is befolytak az addig erre tartó folyók. Ezek közül az egyik – bővizű vízszállítóként – DUNA névvel már létezett. A DUNA név összeGYŰlt – GYÜN, DŰl – BŐ VIZet jelent. DUN, (dunna) = nagy mennyiség, bőség, de a DUN – NUD, NED, és NA is VÍZ. Ez volt a neve a Pannon vagy Kárpát-tenger torkolatáig, a forrástól POZSONYig. E felső szakasznak sosem volt ISZTER neve. ISZTER, a Vaskapu alatti szakasz, de később ESZTERgomnál is e nevet kapta, talán földgyűrődés okán itt GOMolyogva erESZTERt le a víz. Különben, nem a sima lefolyás képét őrzik a partot MARÓ Kis- és NagyMAROS, a ZUBogó SZOB, ZEBegény nevek sem, amelyek nevükben hordozzák a térség korai víztörténeti mozzanatait. A Duna alábbi szakaszán BOGdány neve is valamilyen földgyüremlés miatti BOGba gyűlt DÁNY – NYÁD, azaz víz emlékét őrzi. Tudomásul veendő, hogy a Dunamenti településnevek a vízapadás jelenségeinek függvényeként alakultak ki! Meghatározó névadási tényező volt a víz viselkedése, a Dunának a Kárpát vagy Pannon-tengerbe torkoló, kezdeti állapotából indulva.
BÉCS neve a B.CS – CS.B gyökből indul: BéCS – CSoB, a CSOBban, CSEBer, CSÖBör, BOCS, POCSolya (b > p) megnevezések mind vízkapcsolatúak. A térség akkor mocsaras, POCSolyás képet nyújtott. Az ómagyar ősnyelven a BÉCS szó nyirkos mélyedést, mély szintet, akár pincét is jelentett. Néhány utódnyelv e jelentéssel ma is használja.
POZSONY – Kezdetben, az első természeti állapotnál, a magas vízállásnál, POZSONYnál torkolt a Duna a Kárpát-tengerbe. A P.ZS – ZS.P gyökből: PoZS – ZSoP indul. E név a vizek bő POZSgását, ZSOBogását, ZUPogását, ZUBogását (p > b), NYÜZSgését, POZSONYát jelenthette. Valamely torkolati talajszint állapot végett, a tengerbe ömlő víz, PO, ZSONYogó, ZSUNYogó, POZSOGó, POZSONYos hangot adhatott. POZSONY – NYOZSOP teljes átfordítás mutatja, hogy NYOZS az OP, azaz NYÜZS az OP, PO, azaz víz. Minden név okkal alakul ki: PO = víz, a ZS.NY – NY.ZS gyök: ZSoNY – NYüZS. ZSONY, ZSUNNYog, hangot ad ki, NYÜZS, NYÜZSög, mozog, POZSOG – POZSONY. A név hordozhat POCSOLYA értelmet is, mivel a torkolat valószínű, mocsaras terület volt.
MOSON térség neve is vízértelmű. Az M.S – S.M gyök: MoS – SoM, MOSon, a SOM, azaz víz orján. Első tanyái, falvai, a lassan visszahúzódó Kárpát-tenger által hagyott tiszta MOSOtt, vagy tán MOCSONY, MOCSaras téreN, földöN, MOSON, vagy MOSOlyt fakasztó, kellemesen megtisztult földön épültek. Ugyanilyen értelmet takar a MEZOpotámia. Szintén MOSOn, víztől felszáradt MEZŐn, a két nagy folyó közén indult az élet kezdetben. A bibliai MÓZES neve, MOSÓS, MOLYSES is vízvonatkozású.
SOMORJA neve S.M – M.S gyökkel: SoM – MoS indul. A vizek apadása folytán esett a tengerszint és a SOMORJA nevű települések ekkor alapulhattak. Nevükben a víz: SOMO – MOSO a felszáradó, zöldülő, virágzó táj SOMOlygós MOSOlya és a kiemelkedő part: ORJA. MOS-ORJA, SOM-ORJA, vízORJA, partja. De benne rejlik a vízszint SÖMÖRödése, állandó fogyása, a vízmennyiség zsugorodása is. Ez annak ellenére, hogy JÁNOSSOMORJA messzire esik ma a Dunától, ám valaha az épp apadó tengerpart még RAMOSnak, RAMOCSnak, MOCSÁRnak látszó ORJÁn, MORJÁn épültek első házai. Az undorító, CSÖMÖRítő hatást is kiváltó bűzös MOCSÁR másik ősnyelvi neve: RAMOSA, RAMOCSA. E szó – alanti és magas jelentéssel, MOCSÁRból kiemelkedő RAMOCSA – magyar nyelvterületen sok térségben fellelhető. Innen is alakulhatott: RAMOCSA – CSOMORJA – SOMORJA névre.
MoCSáR – RaMoCSa – CSöMöR hangváz: M-CS-R – R-M-CS – CS-M-R
BŐSÁRKÁNY sem sárkányról kapta nevét, a BŐS ÁRról, SÁRról, víz ÁRKÁról, a part egy KANYarulatáról, vagy BŐ SÁRos, NYÁKos ÁRKÁNY. nem zárható ki az sem, hogy NYÁKos mocsaras területek vették körül kezdetben.
BŐS a vizek BŐSégéről kapta nevét. A lassú apadás folyamatában BŐSnél alakult ki torkolat – BŐSéges víztömeggel. Valószínű, hogy a Duna vize itt gyorsan, SEBbel, seBESen, seBÖSen, BŐSéggel omlott a tengerbe.
KOMÁROM neve a hunyást, elfogadást, elnyelést jelentő KOM gyökkel indul. A lassan apadó tengerszint miatt KOMÁROM lett a torkolat. Az ÁR gyök is jelen van a névben, amely a bőven ÁRadó ÁROMló víz képét örökíti meg a helységnévben. Az R.M – M.R gyök: RoM – MoR, meglehet MORaj kíséretében OMlott be a víz a torkolatnál. Ezt a KOMÁROM – MORÁMOK teljes átfordítás is igazolja. Párhuzamként megemlíthető, hogy a gleccserek MORénáinak is egyik névadójuk, a ROM jelentés mellett a gleccser recselgő MORaja. Ezekről a szótári címszavaknál.
IZSA – a térséget pIZSOgó bő vízzel – lásd POZSOny –, lAZÁn, lEZSEren eltakarás jelenségével lehet kapcsolatos. A ZS hangcsoport a pIZSAma, bAZSArÓZSA, elemÓZSIA szavakba is a kellem, a bŐSÉg laza bIZSErgető jelentését viszi be. ÁZSIó nagyság az ÁZSIa névben. A JÓZSA, JÉZSÓ nevekben győztest is jelent.
PATH – a PÁTHoló part, mint a KárPÁT név körPÁT jelentésében is.
DOROG – e név nem a szláv GOROD nyomán képzett, különben az is ősnyelvi eredetű, a GARÁD szóból. Mint minden más névnél, megnevezésnél, így DOROG nevénél is, a kezdőhang, kezdőgyök a fontos értelemadó. D.R – R.D gyök: DoR – RoD, ami egyenetlen, hepehupás, az régiesen: DOROzmás. De meglehet, bOROnákkal, GARÁDdal védekeztek a víz ellen, esetleg a part képezett GARÁDot a víz ellen. Bár DOROg nem közvetlen a Duna mellett fekszik, de az akkori tenger partján a visszahúzódó, lecsOROgó vizek nyomában felszÁRAdó RÖG térségein épült. Alapítása, névadása idején meghatározó a vízkapcsolat, vízpart, apadó víz léte. DoRoG – GaRáD hangváz: D-R-G – G-R-D.
PÁRKÁNY – az akkor még tengervíz ÁRKÁnak PÁRKÁNYára, PARtjára épült. KÁNY – NYÁK gyök mocsaras, NYÁKos felületű vizeNYŐK térségének nyoma a névben. De PárKÁNYnál már az előrelátható KANYarulat is lehetett névadó A P.R – R.P gyök: PaR – RoP, a víz PÁRkányán, PARtján kisarjadó PARlag, a jól ROPpanó, PORhanyó rög is lehetett a helység névadója.
ESZTERGOM neve arra enged következtetni, hogy itt a térségben a víz egy ideig megrekedt. A víztömegből lassan erESZTŐ, vESZTŐ erESZTERt nevezték meg. Majd az apadás következtében – a ma Dunakanyar nevű részen – hosszú ideig nagy tóba, GOMolyba gyűlt víznél torkolat volt, és itt ESZTERGOMnál ERESZkedett, folyt GOMolyba a DUNA. A nap csillogó fényét visszaverő vízfelület is névadó lehetett. A GOMolyból lefolyó leERESZTŐ árokra volt használatos az ESZTER név a GOMoly mellé épülő település környékén, ESZTERGOM térségében. Itt megrekedt, vESZTEGelt, kialakult a GOMoly, állandósult a nagy tó, GOMolygó víztölcsérként, a talaj sajátossága miatt. A kezdeti leERESZTő folyamat idején, és az abból ESZTERhéj szerűen lefolyó ERESZcsatornát nevezték a helyiek szintén ERESZTERnek, ESZTERnek. A kezdet a névadásban is meghatározó.
ESZTERGOM neve bizonyítja, hogy a település alapítói ekkor még jelentős víztömeget, GOMolyt találtak, amelynek szintje az ESZTERen lassan ERESZkedett le, de látható volt, hogy ott éles kanyarulatot vesz a felső szakaszon addig DUNA néven ismert folyó. Alább átszelte az addigi tengerfenék síkságát, medret vájt magának, és a továbbiakban vízleERESZTŐként szolgált mindaddig ameddig le nem folyt a fölös víz a GOMolyból, és kialakult a Dunakanyar. Ezt igazolja az ESZTERGOM – MOGRETSZE átfordítás. Az összeGOMolyodott víz MEGERESZTŐ helye, ERESZcsatornája, GOM ESZTERe. A nyelv sosem téved, csak a valóságot rögzíti.
ESZTeRGoM – MeGeReSZTő – GoMeSZTeR hangváz: SZ-T-R-G-M – M-G-R-SZ-T – G-M-SZ-T-R
ESZTERGOM nevű település létrejöttekor létezett az ESZTERhéj szerű jelenség, így időlegesen az lett a folyó neve. ISZTER GAM lefolyása után maradt egy kanyarulat a síkon, ma Dunakanyar. Az, hogy mi köze van az oroszlánnak ESZTERGOM városához, nem világos. Az alapítók hozhatták magukkal az oroszlánok emlékét is a bő vizek mezejéről Mezopotámiából, ám az sem zárható ki, hogy a térségben élhettek oroszlánok is kezdetben, a Vízözön utáni századokban. Erdélyben párducokról volt beszámoló. Az erdővidéki Bardoc falu nevét, az ott élő párducokról kapta.
ZEBEGÉNY neve a Z.B – B.Z gyökből: ZeB – BuZ, ZEBeg, ZUBog, BUZog, erőteljes jelentésű. A névadások idején a Kárpát-tenger szintje már gyorsan esett, lehetett ott egy ZUBogón, ZEBegőn, BUZogó hangot kibocsátó gyors átfolyás. Az erőteljesen, BUZOGÓN lecsapódó víztömeget BUZGÁNY, ZUBOGÁNY névvel is használták, majd ZEBEGÉNY név ragadt meg végleg. A BUZOGÁNY fegyver neve is a sújtás nyomán BUZOGÓN felszínre törő vér látványából van.
ZeBeGéNY – BuZoGóN – ZuBoGáNY – BuZoGáNY hangváz: Z-B-G-NY – B-Z-G-N – Z-B-G-NY – B-Z-G-NY.
SZOB neve szintén BUZogó ZOBogással vagy a vízáram valamilyen BOSSZantó jellemzőjével lehetett kapcsolatos.
MAROS, a két MAROS megnevezése is valamilyen MARtot ki-, leMARÓ jelenség nyomán alakult ki. MAROS – SORAM teljes átfordítás jelzi, hogy MARÓS sodrással alakítom ki SOROM. MaRoS – SoRoM hangváz: M-R-S – S-R-M
SZIKAMBRIA – SZÍKja, csírahajtása EMBERI alaptelepülésnek. A medence apadó vízszintje után SZIKKadó száradó, SZÍKes, vízmentes talajú SZÉKhely. A szűzfoglaló SZÉKely törzs a teremtés ősnyelvén adott nevet minden alapuló településnek. SZIKambria név kezdőgyöke jelentheti a száradást, SZÍKesedést, de akár EMBERI település SZÍKját, csíráját, kezdő hajtását is. SzikaMBRia MBR hármas-hangtömörülésnek jelentése van. Sarjadó eMBeRi, AMBRi településről beszélünk! Az eMBRió ősnyelvi szó – sarjadó életkezdemény! Az MB kötött mássalhangzó-páros a szavakba kemény, nagy hatóerejű csoportosulás, töMB értelmet visz be. Ilyen a sarjadó biMBó, eMBer, tele hoMBár, toMBoló jókedv, ciMBalom. A BR páros az áBRa szóban képződmény, aBRoncs – összefogás, ötvöződés, faBRikálás. Kezdetben lehetett rabonbán, SZÉKhely, SZÉKváros, ahol a nép vezetője, SZIKEMBERE, tekintéllyel bíró nagymestere SZÉKelt.
A helységnevek okkal olyanok, amilyenek, mindegyik két-három névadó jellemző hordozója. A Duna melletti helységnevek elemzései mutatják, hogy mindannyi tömöríti a kezdet, apadás, felszáradás mozzanatait és egyéb jellemzőket. Kutatások szerint, testvéri hívásra, Trója védelmét székelyek is segítették. Trója bukása után a menekülő Párizs és csapata letelepült egy időre itt a székelyek közt, később tovább ment napveszte, napnyugat felé. Vagyis Trója népe, feltehetően Jáfet sarjai, ezért adtak helyet ideiglenesen a menekülő csapatnak, de nem Párizs alapította SZIKAMBRIÁt. Az is téves, hogy SZIKAMBRIA alapításához a hunok nagyfejedelmének, Atillának lett volna köze, de itt léte alatt használhatta ideiglenes székhelyként, és építtethetett oda palotát.
BUDA – amikor még a víz volt az úr a medencében, a vízparton álló, DOBszerű dombot a vízvonatkozású BUD, BUDA néven nevezték el. Az első beszélt nyelven, a teremtés nyelvén, a VÍZnek több megnevezése volt. Ilyenek: ap, üp, ep, ak, aka, lé, na, ni, va, vá, id, ud, üd, BOD, BUD, hid, hud, hüd, mis, mos, mocs, nad, ned, nud, pó, pü, szi, víz, ziv és más gyökök, szavak. Bármily rosszul esik némelyeknek, sem a Duna melletti BUDA sem a székelyudvarhelyi BUDvár nem Atilla öccsének nevéről neveztetett, mivel mindkét helység jóval korábbi, a hunok ittléte előtti történelmi korban alapíttatott. A névben a D hangcsoport – UDA – a BUDA, ÜDE, nEDŰ, hIDEg, mEDEr szavakban vízzel kapcsolatos.
PEST – Duna mellett terül el, a víz, a PES városa. Ez a fő névadó jellemzője, ugyanis a víz, a PES előbb ott volt, mint a kemence! PEST név, víz és felüdítés értelmét hordozó. Minden szó – legkevesebb három – névadó jellemzőn rögzül. PEST város nevében a PÁST értelem is jelen van, mint nagy rét, legelő, vagy viadalra alkalmas hely. A téglaégető kemencék, PESTek is névadó jellemzői PEST városának, de a fő névadó PES = víz melletti PÁST is. A tágas PÁST, rét, amelyen PEST épült már kezdetben sejtette, hogy oda nagy TESPedő, TEPSedő település épülhet fel.
PeST – PáST – TeSPe – TePSe hangváz: P-S-T – P-S-T – T-S-P – T-P-S
MOHÁCS nevében az M.H – H.M gyök: MoH – HoM, utalhat HOMokos, könnyen megmunkálható, mezőgazdálkodásra, alkalmas talajra. A H hangcsoport – OHÁ – a környéken különböző fafélék honosak, köztük a jUHAr, a vizek visszahúzódása utáni még nyirkos, mOHÁs részek is lehettek névadók. „Tudományosan”: „Az indogermán eredetű ’’mu’’ és a ’’hats’’ szó együttesen ’’(muhats)’’ földvárat jelent.” Bármilyen eredet szóba jöhet, csak magyar ne legyen. Akár névadó pályázatot is kiírna az akadémus nyelvészet. Azonban, a névadás idején még nem volt más nyelv a vidéken, csak a Duna nevét is magukkal hozó, a folyó vonalán lefelé költöző, termőföldet kereső ómagyar ősnyelvűek. A név végén az ÁCS ősgyök CSElekvés vonatkozású, akár MunkÁCS nevében. Ősi jelentés ez a takÁCS, szakÁCS, kovÁCS és más szavakban, mindannyi a kezdőgyök szerinti alkotó, ÁCSiáló munkát jelent. Gyerekkoromban e szót még lehetett hallani az öreg székelyektől, munkára vonatkoztatva: Mit ÁCSolsz? Mit ÁCSiálsz? Sőt: Mit fabrikálsz, babrálsz? – is kérdésként. Ugyanis, a fabrikál szó is ősnyelvi.
A térség többi helységei neveinek – ORSOVA – ORSÓként pörgő VA = víztölcsér, de mondják ÖRSVÁR néven is, ami későbbi jellemző. KALAFA – fűzes hely. ISZLÁZ – ISZ, vizes, gyér, bokros, székelyül: LÁZ. Tovább elemezendő: Gyurzsó, Karakál, Brajla, Galac, Harsova, Tölcse-Tulcsa – eredetüket ilyen szemszögből kell aprólékosan vizsgálni, mert a Duna mentén, általam vizsgált településnevek mindegyike vízviszonylatú, apadó vízszinthez, vízhez, mosáshoz, parthoz, szikkadáshoz, felszáradáshoz, vagy a folyás jellemzőihez, folyóparti tevékenységhez kapcsolódó, kötődő.
Összes helysége BÉCStől, POZSONYtól lefelé, apadás nyomán alább és alább költöző, termőföldet foglaló, letelepülő, a teremtés ősnyelvén beszélő embercsoportok által kapott nevet, a ma magyarnak nevezett nyelven!
Ismétlésként: a folyó DUNA nevét forrásvidékénél kapta a víz bőségéről, és e nevet a folyó vonalán lefelé költözők hozták magukkal egészen a POZSONYnál levő torkolatig, majd lassú apadás nyomán költöztek alább a teremtés ősnyelvét, ómagyar ősnyelvet beszélők, s ők lakták be a térséget. ISZTER-ESZTER-DUNA végül elérte a torkolatot, hogy vizét beleTÖLCSE, TULCSE a Fekete-tengerbe. A mostani TULCEA, TULCSA neve is akkor alakult ki. Az alsó szakasz is a felülről leköltözők által nyerte el végül egész hosszúságában az addigi ESZTER, ISZTER helyett a DUNA nevet. A több évszázadot, tán évezredet felölelő eseményeket végigélők tanúi, megnevezői voltak az összesnek.
Ők mindvégig a teremtés ősnyelvét beszélték! Azt a nyelvet, amelyen „az idők vihara karcolást sem hagyott!”
Bár az Al-Duna mentén lakók ma nem ősnyelvet beszélők, az őslakó szűzfoglalók nyelvén valaha adott part menti települések, neveikbe rögzítve ma is hív tanúként őrzik a történelmi események nyomait.
Hasonlóak a Kárpátokból eredő összes folyók nevei, amelyek mind a forrásvidék jellegzetességei nyomán kaptak nevet, mivel ott indult előbb az élet, és a Kárpát-tenger vizének apadása nyomán lassan költöztek lefelé, végig ugyanazzal a forrásnévvel nevezve a folyókat, és végleges telephelyeiket, falvaikat. Ez is bizonyíték, hogy a térség Özönvíz utáni egész történelmét az ősnyelvet beszélők élték végig, és ők adtak nevet mindennek a térségben.
Összegzésül: mind a DUNA, mind az ISZTER név, de a térségbeli összes helység neve a teremtés nyelvén, ómagyar ősnyelven fogant, mély szomorúságára a többi, utólag betelepült, ma itt lakó népeknek. Hiába erőlködnek, a magyartalan nyelvészek, történészek segítségével a néveredet hamisításban, mert képtelenek érthető, elfogadható magyarázatot adni a helységek nevének kialakulására saját nyelvükön, a térség föld- és vízrajz történetébe illeszthetően.
CSAK a ma is élő teremtés ősnyelve őrzi a történelem tiszta igazságát hamisítatlanul.
A helységek neveinek szláv, szlovák eredetet két okból is értelmetlen felhozni. Az európai szűzfoglalás idején, a Vízözön utáni századokban nem létezett szlávoknak, szlávságnak csírája sem sehol a Földön. A szlovák nyelv minden gyökszava magyar eredetű, összes szavai magyar nyelvből erjesztett, kovászolt szlávosított, csehesített módosulatok.
A SZLÁVOK az ősnyelvből levált SZELEVény nép. Az ősnyelvből KOVÁSZOLódott a SZLÁVOK nyelve.
SZLáVoK – SZLoVáK – KoVáSZoL hangváz: SZ-L-V-K – SZ-L-V-K – K-V-SZ-L.
—————————————————————————————————————————–
A nyelv sosem téved a meghatározások, megnevezések rögzítésében! Az igazi tárgyi történelem a nyelv szavaiba, földrajzi nevekbe és emberi települések neveibe van írva. Csak a ma is élő ősnyelv őrzi a történelem tiszta igazságát hamisítatlanul.
—————————————————————————————————————————-
Bérnyelvészet és a kifejlődéstan karöltve
A bérnyelvészek szerint, határtalan, mérhetetlen balgaság valóságként elfogadni, amit a szem lát, a fül érzékel, hall! Ez roppant parlagias, maradi, bőgatyás, fütyülős nézet! El vele!
A bölcs, mindentudó akadémiai nyelvész megtöri a görbelábú, anyaszomorító, őslakóutódok ilyetén felfogását, gatyába rázza a néptudatot, bebizonyítva, miszerint elődeik nem tévedtek, amikor azt mondták: BalatonFÜRED nevében nem a FÜREDŐhely, hanem a FÜRJek a névadók.
Amint a KARALÁBÉ sem a jól látható KARÓ LÁBÚ, KARÓként álló LÁBA mián kapta nevét szerintük, hanem az olasz CAVOLO RAPA nyomán csűrve-csavarva alakult át a magyar nyelvben KARALÁBÉ névre.
Mert az, hogy láthatóan KARÓLÁBÚ, és nevét ez okon kapta volna – TÚL EGYSZERŰ lenne! A CAVOLO RAPA átalakulása KARALÁBÉ névre, lehetőséget ad kellemes – a sült magyar paraszt által nehezen felfogható – csűrcsavar nyelvészi ficamos tornamutatványokra, így felettébb érdekes, s ami fő, ami legfőbb, tessék figyelni… legeslegfőbb, hogy TUDOMÁNYOS!!!
De ugyanígy a történészek, régészek szintén az evolúciós mesetárra építik tudományos eszmefuttatásaikat.
A kifejlődés, evolúciós elmélet hatszögre kikalapált, hétokleveles tudósai is azért utasítják el a teremtés tényét, mivel, szerintük: TÚL EGYSZERŰ, üres, tudománytalan, és így hihetetlen.
Aztán ők, a senki által nem ellenőrizhető elméletük szerint – afrikai sámán módjára segítségül hívott milliárd évek valamint az akadémiai pénztár támogatását élvezve, megmagyarázzák, hogyan alakult át a hüllőpikkely pihetollá, és bizonygatják, hogy az őslevesben kialakult önmagától az első osztódó sejt. Ennek DNS-ében, a hárommilliárd kódjegyű számítógépes vezérlő ütemterv, szoftver, és tovább önmagától – tervező, alkotó nélkül az őstenger fenekén – létrejött milliárdnyi életforma itt a Földön! Csak úgy ukmukfukk.
Nem hiszik? Én sem! Pedig, ez már tudománytól telített és így hihető!
Épp, mint a FÜRJ – FÜRED vagy CAVOLO RAPA – KARALÁBÉ. Ezen a KARÓLÁBÚ „tudományos” alapon áll a Kárpát-medencei helységnévadásuk is!
Ahogy a széköly mongya: Itt vaj a tángyér, vaj a leves görbe!
Ajánlom nekik, keressenek fel néhány komoly programozót, s érdeklődjék meg: mennyire könnyű felépíteni egy több milliárd kódjelű, nagyon bonyolult számítógépes programot? Mily erőteljes elmei összpontosítást megkövetelő munka, amelynél még a legkisebb zaj is zavaró tényező!
Ugyanis Bill Gates szerint – aki számítógépes szakemberként komolyan vehető – „A DNS olyan, mint egy számítógépes program, de sokkal, sokkal fejlettebb bármely valaha alkotott szoftvernél.”
Igen – „bármely valaha alkotott szoftvernél.”
Annyira vehető komolyan a hivatásos nyelvészet, őstörténészet, régészet, kifejlődéstan összefonódásából kicsengő végeredmény, mint három bódult fejű, kocsmából hazatámolygó gajdoló nótázását, alapul venni a harmónia kialakítás útmutató szabályzataként.