Akkor kérünk egy – az alábbihoz hasonló – szláv nyelvű eredet magyarázatot.
KAPA, KAPÁL – Kapával megmunkál valamit. A patás állatelső lábával kapál. Kapálódzik. Kapkod.[A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] Ha azokban a mindentudó,„sokkal műveltebb” (Glatz) szláv nyelvekben megmagyarázható volna a KAP gyök hangonként, akkor elhihető volna a szláv eredet. A K, az A hangok, az AP gyök lehet műszaki, dologi, tárgyi: KAPcsol. A P hangnak különleges szerepe van az alaP, taPad kifejezésében. A cölöP is a földbe hatol, az oszloP is. Jelképesen úgy értendő, hogy az a vége jut a földbe, ahol a P van. A lAPát lAPos, a KAPA lAPja is, és mindkettő KAPcsolatba kerül a talajjal. Például alAPásásnál, ahol az árokásó KAPA is szerepet KAP. Az AP gyök az alAP szóban is kulcs, hisz azzal KAPcsolódik a talajhoz az építmény. A földművelő a KAPÁval odaKAPkodva KAPar. Aki KAPÁLt, az ismeri a mozdulatok jellemzőit. A KAPÁLás odaKAPkodó, vagdaló munkafolyamat. A KA behatást jelentő gyökszó: a KAn, biKA, KAKAs stb. esetében is, melyek KApkodó behatolással teremtenek nemi KAPcsolatot. A KAPA is KAPcsolatot teremtve hatol be a földbe. A KAPA szóban az alapértelem a KAPcsolat a földdel. Tehát a KAPA mikor KAPÁL sűrűn ismétlődő KAPkodó mozdulattal KAPcsolatot létesít a talajjal. A KAPA a növényÁPolás egyik eszköze is. Nem mellesleg, a KAPÁLó mozdukat enyhén ív pályájú, azaz KAjla. Mi az, ami nem magyarázható meg magyarul a KAPA, KAPÁl szavak, vagy azok hangjai esetében, amiért segítségül kellene hívni a szláv nyelvek valamelyikét, hiszen a szláv nyelvek a KAPA szót innen KAPták?