KALKULÁL – Számvetést készít, számítgat. Árakat tételesen megállapít. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin] Az LK kötött mássalhangzó-páros, mint az aLKot szó tengelye, oly szavakban van jelen, amelyek valaminek a megaLKotását, összegzését, tervezgetését, (külső) állapot megváltoztatását, előbbitől eltérő vélemény kiaLaKítását eredményezi.
Ilyenek: alkot, alku, emelkedő, falka, fésülködő, gondolkodó, hivalkodó, hurcolkodó, kínálkozó, ólálkodó, nyalka, vulkán stb. A KAL = kör, kerek. Értelme: a számításokkal egy állapot kerekké tétele. A KUL – LUK értelem a számításokkal valamely hézag elfedését jelenti. A kALKUlál szóban az ALKU azt jelenti, hogy a számításokat végző elfogadja a kALKUláció nyomán létrejött végeredményt. Épp ez az ALKU mutatja, hogy nem feltétlenül szigorú számadatokról van szó, hanem rugalmas, ALKUra is kész tervezgetésről. E szó jelen lehetett az ősmag-nyelvben ezzel a jelentéssel, különben nem lenne ott a tengelyében az LK páros, mely rendkívül meghatározó az ember aLKotó tevékenységének kifejezésében. Egy példamondat: Az aLKotó kedvű aLaK, jó aLaKú, LaKatolható, LaKályos LaKot aLKot. Jó kisLaK, rajta abLaK. Kis LuK, de jó hajLéK, KaLiba. aKoL, ahol LaKoL. A jó KALKULÁLás erre is KeLLett a kezdetek idején és ma is.
KALMÁR – Kereskedő. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német] Ma már nem használt, és kissé rosszízű megnevezés. A KALMÁR, KALAMÁR szó KAL gyökszava a jár-KEL, KALandoz szavakban jelenik meg. Idegen nyelvekben a KALMÁR leharapott szóvégéből alakultak a MARketing, MERkantil szavak. Az LM páros az éleLMes, haLMoz, keLMe szavakban mutat párhuzamot, valamint a vele alkotható LiM-LoM szavak utalnak a foglalkozásra. A MAR, MÁR gyök a MARkolni fogalma körüli, a szóvégi ÁR szintén kötődik a kereskedelmi foglalkozáshoz. Ősmag(yar)-nyelvi szó a KALMÁR, mivel fordítható: MÁRKAL, MARKOL. A KALMÁRok a német nyelv világra jötte előtt már járták KALandos útjaikat KARavánjaikkal. Annyi biztos, hogy nem a német kramerből ered, és nem a magyar nyelv az átvevő, hanem a német szó ered az ősmag(yar)-nyelvből. KALOCSNI, KALUCSNI – Sárcipő. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < francia] A KAL, KUL, GAL, GYAL, SAL, BAL mind a járásról szólnak. KALandoz, KULlog, nyarGAL, GYALogol, SALalpol, BALlag stb. Hol történik mindez? Sárban, LOCSban, LUCSokban, ALant. A CSN páros hangjaival alkotható a CSóNak, lepCSeN, loCCSaN szavak. Tehát csak ősmag(yar)-nyelvi elemekből épülhetett a szó, mivel a mai magyar nyelven bontható, elemezhető.