VASÁRNAP – A hétfővel kezdődő hét 7. napja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: vásár+nap] A VASÁRNAP V.S – S.V gyökből induló: VaS – SóV. A VASÁRNAP a hetiVÁSÁR NAPja volt a hét SÓVárogva VÁRt nagy (vá) VÁRÁS (várakozás) napja, a látVÁnyosSÁgok napja, amelyre minden épkézláb ember elment. A VASÁRNAPot megelőző szombat, péntek előkészületi napok voltak. Péntek a fény napja, szombat a számvető, számba vevő, összegzés, tömb, zöm (szombat) nap, hogy lelkiekben, anyagiakban készen álljanak a rangos, tekintélyes eseményként számon tartott nagy találkozások napjára, amelyen ünnepi hangulatban, forgatagban egymástól távol élő ismerősök találkoztak. A VÁSárhoz tartozott a VÁSárlóerő, amely a jelek szerint a kezdetben VAS volt. Akinek nem volt egy VASa sem, az nem ment VÁSárba, mivel hiába VÁSott volna a foga valamire, ha nincs egy VASa sem. Az S hangcsoport – ÁSÁ – jelen van a vÁSÁr, vASA, kOSÁr, vÁSIk és más szavakban. Az S.R – R.S gyök: SáR – RáS. Ha esett az eső, a váSÁRban SÁR volt, nehéz volt a jáRÁS. A SÁR bőséget is jelent. A váSÁRt az árufelhozatal bősége jellemzi. A termékeny nőt SÁRA* névvel illették. Az RN hangcsoport – ÁRNA – szerint a vasÁRNAp nyitott nap. Erre a tÁRNA, tORNÁc nyújt párhuzamot. A bARNA vegyes szín, a vasÁRNAp színes napja volt és maradt a hétnek. A pÁRNA szó kényelmet jelent a pihenés kellemében. Az RN páros, mint R.N – N.R alvógyök: RiN – NiR, az elRINgató érzés. Az N.P – P.N gyök: NaP – PéN. A VÁSÁR NAPja sok NÉPet tömörít össze. A CzF Szótár szerint: „Elemezve: vásár-nap, minthogy régente ezen napon szokták a vásárokat tartani, midőn t. i. a vidék népe az anyaegyházba isteni szolgálatra öszszegyülve egyszersmind csereberélni szokott, minek nyoma a templomi búcsunapokon maiglan fenn van. A török nyelvben is e nap elnevezése ugyan ezen elemekből áll; t. i. vasárnap törökül bazar gűnü v. gűni, melyben bazar v. pazar am. vásár és gün am. nap.” Tehát ünnep volt, összekötve a hasznos a kellemessel: a VÁSÁR, az ÁRucsere, a megélhetés fontos részeként. A VÁSÁR NAPjára a legszebb ruhában illett menni. A maga módján mindenki szórakozhatott is a mutatványosok SÁtrainál, és ez az akkori szinten a művelődési élet részének számított. A lányok közül kiválasztották a VÁSÁR szépét, a legények közül a legerősebbet, legügyesebbet. A legény VÁSÁRfiát vett a leánynak, az anya az otthon maradt kicsinyeinek. A VÁSÁR a közösségi élet egyik fontos színhelye volt, nem csak árut, de véleményeket is cseréltek. Ide futottak össze, és innen futottak szét a közeli, távoli hírek. Lehetne mondani: adÁS-vétellel egybekötött tapasztalatcsere. A VÁSÁR olyan jelentős eseménynek számított, hogy később – miután a kialakuló emberi uralmak, államok kezet tettek mindenre – uralkodói engedély kellett hozzá. A VÁSÁRtartási jog (a hetivásár is) kiváltságnak számított, és már ez ünneppé avatta a NAPot, a VÁSÁR NAPját a VÁSÁRNAPot. A VÁSÁRnak: hangulata, napja, fia, szépe, legje volt, van.
/*/ Ábrahám felesége meddő volt, ezért SZÁRAI volt a neve, mint a száraz, rügy nélküli ágnak. Később termékeny lett, ekkor kapta a SÁRA nevet.