SZOMBAT – A hétfővel kezdődő naptári hét 6. napja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv < görög < héber] A SZOMBAT az SZ.M – M.SZ gyökből képzett szó: SZoM – MoSZ (a szomj szónál). A SZOMBAT megnevezés nem a héber sabbat-ból ered. A héber nyelv jóval az Özönvíz után kialakult keveréknyelv (héber – habar) Az ősmag(yar)-nyelv már régen létezett, a SZOMBAT szó is. ÁBRAHÁM és utódai még sokáig az ősnyelvet beszélték. Erre a legerőteljesebb bizonyíték a Biblia. Később, fogságuk idején az ilyen-olyan keveredések nyomán alakult ki a héber nyelv. Nem a SZOMBAT megnevezés módosult náluk, hanem a nap jellemzője: SZABAD, d > t hangváltással, sabbat alakra, kiejtve szabbat, ám az is csak magyarul érthető meg. Ahhoz. hogy a SZOMBAT nevet megértsük, ismerni kell az előzményeket, vagyis az előző napok neveinek értelmét, a megnevezések kialakulásának okait. A HÉT, a hetes egyik legfontosabb szám a küzdelem, próbatétel, siker vonalán: hétpróba. Hétfő, fő induló nap, a hét első munkanapja. Kedd a kettedik. Szerda, szertartó középnap, amelyen hasznos tanácsokat osztottak a törzs vénjei szerekről (eljárásmódokról), szeretetről stb. Csütörtök, a szerdai tanácsok alkalmazó napja. A kétségek, botlás, ingadozás helyett, az újratervezés, nekilendülés, rácsattanás napja (lásd a csütörtök címszónál). Péntek, a fény napja, a szónak nincs köze a bűnhöz, bűnbánathoz, mert péntek a szabadságérzet keltette hangulat, fényes, táncra penderítő örömteli napja. Nos, erre következik SZOMBAT, a SZOMjúhozott nap, amely az erkölcsi, anyagi SZÁMvetés napja is. A SZOMBAT már a kezdetektől szabadnap volt (szabad péntek, szabad szombat…). A SZOM gyök a SZOMj tőszava, és a SZOMbat inkább ilyen értelmű, mivel várva várt nap volt (és maradt) minden héten. SZOMorú csak az volt, akit erkölcsi, anyagi teher nyomott, vagy nem tudott másnap elmenni a vásárba. A SZOMBAT pihenőnap lévén, egy kis családi eSZEM-iSZOM is lehetett. A szóban levő BA gyök nagyot jelent. A pároknak ekkor volt idejük meghittebb együttlétre. Ha az utódnemzést, mint legfontosaBB célt vesszük, akkor nem véletlen a BA, BE ősgyök, mint alap a meghitt esemény leírásában, hiszen megSZABja a további lét irányát. A BAT gyök T hangja itt rögzíT értelmű: Tő, a szomBAT jelképesen fonTos, súllyal bíró, ÜTŐs nap volt. Megbízható, erős oszlopot jelent a BÁTor, BATrán szavakban. Támaszt, védekező eszközt a BOT szóban. Mivel SZOMBAT az uTolsó nap az ünnepi vásár napja előtt, így további megvalósításra már nem volt lehetőség. Vagyis SZOMBAT a hét nagy SZÁMBAvéTeli napja: a VASak megolVASása a másnapi VÁSÁRba menés előkészületeinek nagy (ba) napja. A szóban az MB páros töMB jelentésű. Az MB hangcsoport – OMBA – szOMBAton történt a heti eredmények összegzése, tÖMBÖzése, SZÁMBAvéTele is SZOMBATon történt – kinek milyen fölöslege volt a hOMBÁrban, mennyire volt dOMBOrú az erszénye, mert ha volt, tOMBOlt az örömtől, mivel azzal másnap mentek a vásárba. A készülődés napja, a nagy találkozásra más vidékek embereivel, férfijaival, asszonyaival, ifjaival, lányaival. Vásárnap, a sokadalom napja, minden heti ünnep volt. A legények meg akarták mutatni a különböző erőpróbákon, hogy a leg én vagyok! A lányok meg nagyon szépek akartak lenni, a vásári forgatag ékei, díszei. Összegezve a fentieket: a SZOMBAT szó nem héber eredetű, s így nem görög és szláv közvetítéssel került a magyar nyelvbe, hanem épp fordítva történt a megöröklés.