A HÉT napjai (szerda bővítve)

HÉTFŐ – egyértelmű, a HÉT FŐje, az első munkanap. KEDD – a KETTedik nap.
Ma hajnalban, friss elmével, újra átnéztem a SZERDA szófejtését, és rádöbbentem, hogy sok vetületének elemzése kimaradt. Ezért újra beleástam magam, és még több bizonyítékot találtam a magyar nyelvi eredetre.

SZERDA – A hétfővel kezdődő naptári hét 3. napja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A SZERDA szó az SZ.R – R.SZ gyök bővítménye, és mint ilyen ősmag(yar)-nyelvi eredetű. A SZER gyök az egyik legnagyobb szóbokorral rendelkező gyökszó a magyar nyelvben. A SZER gyök a magyar nyelvben a közép értelmet is képviseli. A szeRDa szó D.R gyök R hangját a lágy párjára, L hangra cserélve, a DÉL szót kapjuk, amely a napszakok felezője, azaz közepe. A falvak főútvonalán a faluRÉSZek nevei: alszeg, középSZER, felszeg. A középSZERen volt minden, ami a faluközösség ÉRDEkeit szolgálta: a piac, közkút, templom, harangláb, majd később bolt, községháza és művelődési ház. A szláv nyelvek innen vették a közép értelmű sztreda szót! Az RD hangcsoport – ERDA –, amelynek egyik jelentése középpont körüli mozgást leíró: fÜRDŐ, fORDUl, gÖRDÜl, pERDÜl stb. Az ERDŐ, főleg a közepe a SŰRűség, a szURDOk a SZORító szűk helyet jelenti. Tehát a köz, közép értelem itt is jelen van. A SZERDA, SZEREDA szó, az általa takart fogalom megértése végett vissza kell mennünk a sátorapák törzsi világába. A SZERDA RD párosa a legerősebb R, és a végletek valamint középállapot kifejezésére képes D hang (vád – de – véd) kettőse. Ez azt jelenti , hogy az élet minden jelenségét érinti. A SZER gyök SZORzati, sorozatos sokasodó ismétlődést jelent. Valaha, még a törzsi elrendeződésben a sátorapák ismétlődően a SZERDAi napon ejtették SZERét, sorát a SZERTArtásoknak, vagyis SZERTArtó nap volt a hét középső napja. Ebből a szóból ered t > d hangváltással a SZERDA megnevezése. A SZERDA – ADRESZ fordítás mutatja, hogy a SZERen, SZERTArtáson valamilyen tudásból RÉSZt ADtak, tanácsokat közöltek a néppel. A SZERTArtások kötelező érvényűek lehettek minden törzstag számára. Elképzelhető, hogy nem minden személy számára volt lelkileg felemelő tartalommal telített. Ezt az RD páros jelenléte mutatja a moRD, zoRD szavakban, ámbár a felfrissülést jelentő füRDő, peRDül szavakban is jelen van. Ha az RT értelmét bontjuk: RÍTus, esetleg jó útra TÉRítés, vagyis nevelő célú SZER volt. Mivel a kötött mássalhangzó-párosok hangkieséssel alakultak ki, így a kezdetben SZEREDA alakban volt használatban. A SZEREDA, SZERETA, mint eredeti szóalak, azt sejteti, hogy SZERETETre, ösz-SZEtaRTÁsra nevelés folyt a SZEREDÁn. Ez esetben a moRD, zoRD hatás a megRÓVásban részesültekre vonatkozik. Sok táj nyelvében ma is él a SZEREDA szó. A székelyföldi Erdővidék SZEREDÁja Baróton volt, akkor ejtették meg a hetivásárt is. A szintén székelyföldi CsíkSZEREDA, NyárádSZEREDA helynevek még őrzik ezt a szóalakot, és meglehet, hogy a székelyek számára valamilyen nagyobb. időszakos SZER TArtására kijelölt helyek voltak a kezdetben. A szeREDa RED gyökszava még mást is elmond. Az RD páros, az R.D – D.R gyök: ReD – DeR, az eREDmény szóban a szeREDa hatását mutatja. A DeR a DERága (drága) szó alapja. Valaha az ÚT neve RÚTT, RÓTT volt. Az utak, a folyók, patakok vájta (az angol way eredete) mederben vezettek, vagy hegyek oldalába vágtak (svéd väg), RÓTTak (francia route) utakat. A RóD gyök a RÓDalás, ROVás szavakban azt is elénk tárja, hogy a sátorapák megROVásban RÉSZesítették (részt ad – ad-resz – szer-da), megRÓTTák RÚT tetteikért a tévelygőket, és követendő utat RÓTTak ki a törzs, mint nagycsalád minden tagja számára. A későbbi nagy SZERek is ezt a célt szolgálták (PusztaSZER, DunaSZERdahely). Ma a kongRESZ-szusok mímelik, kínozzák a régi módSZER folytatását. Még egy idetartozó dolog. A régi időkben, de még az én gyerekkoromban is, a templomból hazaérkezők – azoknak az otthon levőknek, akik nem jutottak el aznap a SZERtartásra – így köszöntek: Adjon Isten RÉSZt a könyörgésből. A CzF Szótár szerint: „a szláv sztreda, ezen szótól: sztred, mely tulajdonképen közepsőt jelent, minthogy a hét nap között, vasárnaptól számitva, a szerda közép helyet foglal.” Czuczoréknak nem ez az egyetlen eredeztetési tévedésük, mivel akkor még nem volt világos előttük, hogy nem csak a kezdőgyök fontos, hanem minden szó, gyökök és hangcsoportok füzére. Nyugodtan kijelenthetjük: a SZERDA megnevezés nem a szlávoktól származik, hanem a szlávok örökölték a magyar nyelvből, épp, mint a csetire szavukat a csütörtökből, mivel kialakulásuk okára, párhuzamokra, viszonyításokra csak itt, magyar nyelven kapunk átfogó, teljes felvilágosítást.