CSALÁD – vérségi alapon létrejövő, tagonként egymáshoz legbensőségesebben kötődő emberi csoportosulás megnevezése.
A CS kezdőhang mutatja, hogy a CSalád alapítása agy CSodálatosan beCSes, CSELes CSínnyel kezdődik, a két különböző nemű fél összefonódása, CSombolyodása, CSintalankodó CSinálása nyomán születik a kiCSi, a harmadik, aki CSaláddá avatja őket.
Az A hang a leghAtározottabb, legkomolyAbb emberi hAng, az AkArAt kifejezője.
A CSALÁD AlApítÁsA AkArAti tett, nem valamilyen bódulatban létrejövő alkalmi összebújás, összefekvés nyomán előálló kényszerhelyzet agyatlan szüleménye.
Az L hang a Lágy finomság, a szereLem, a daL, a keLLem hangja.
Az Á a hAtÁrozottság magaslata, amelyet ÁldÁs kísér.
A D hang itt a kellemes oldali jelentését viszi be a szóba.
A CSALÁD, az emberi tárSADALom legkisebb alapintézménye, sejtje. Minden intézményben elvárások vannak, sajátos szabályrendszer, amelyhez a viselkedést igazítani, illeszteni kell. Mint társas együttélésre berendezkedett alapegység, megkövetel egy főt, egy férfit, apát, aki értelmes, átgondolt tervek szerint, szeretettel irányít. Olyan, aki iránt – a közös alkotó tevékenységben – egészséges ALÁrendeltségben helyezkednek el a csALÁDtagok. ALÁD rendeljük magunkat értelmes, egészséges gondolkodásmód nyomán hozott döntéseidben.
Fontos, a péLDAadás (-lda – ládd, mutatom) erejével nevelés, a DALoló (alád – dalá) jókedv, meghitt ÉDes, ÁLDott melegség és más értelem is.
CSALÁRD – ha egyik fél Rossz útra téR, ezt a meghitt, hű, meleg, bizalomra épült állapotot megtöRi – csaláRd lesz. Ez esetben gyökeresen megváltozik a szó értelme. A D hang párt alkotva az R hanggal, szögesen ellentétes, DuRva vaD értelmet visz a szóba. RagaDozók: oRDas, páRDuc, gepáRD, fegyverek: kaRD, báRD, DáRDa stb.
A CSALÁDot alkotó tagokban addig élő, létező, az összhangot fenntartó – szeretetből fakadó, önkéntes, egészséges – ALÁrendelésre késztető érzet megtörik, megszűnik. A CSALÁRDság beDARÁLja a CSALÁDot, majd DARAbjaira hull.