A teremtés ma is élő nyelvének vázfelépítményét a Teremtő Isten az első ember testi sejtjeinek létvezérlő csavaros DNS szalagján levő számítógépes ütemtervbe írta be, amely tartalmazza az utódokra maradéktalanul átörökíthető nyelvszerkezeti vázat. A beszélt nyelv vázfelépítmény szerkezetében levő következetes pontos rendszerezettség igazolja az egész teremtésben létező gondos előretervezést, hajszálpontosságot, és az örök rendet.
A pontosan megtervezett, tagolt beszédhangokból épülő nyelv nem makogásból indult.
Ez csak a „tudomány” hazugsága.
Ugyanis, e tökéletes szerkezetű, utolérhetetlen bölcsességgel megtervezett nyelv – amelyet teremtéskor annak szerkezeti vázával az emberi örökítő sejtekbe helyezett – már jóval előtte létezett a Teremtő környezetében gondolatközlési eszközként, úgymond: angyalok nyelveként.
A minden érzelmet, érzést, jelenséget pontosan kifejezni, leírni képes gyönyörű nyelv oly tökéletes, harmonikus felépítésű, mint az emberi test.
Az emberi test, és beszélt nyelve elemi szerkezeti egységére Kosztolányi Dezső érzett rá, és írta le szemléletesen: „Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként.” Érdekes költői ráérzés, mert akkor még nem volt ismert a sejti létvezérlő csavaros-hullámos DNS szalagon levő számítógépes teremtői kézjegy!
E nyelv Igazolja az emberi történelem bölcsen megtervezett, hozzáértő pontossággal beindított kezdetét. Az emberi történelem kezdete, időben kiinduló pontja – az EMBER TEREMTÉSÉNEK pillanata! Az a pillanat, amikor az ember – akit Teremtője saját képére és hasonlatosságára teremtett, az állatoktól világosan megkülönböztethető, hozzájuk viszonyított magasabbrendűsége mindennemű jellemzőinek örökítő anyagai teljes birtokában – felállt az anyaföldről, és elindult életútján.
Nem lejött a fáról, hanem felállt a földről, amelynek elemeiből testének minden sejtje, sejtközi állománya épült!
E pillanattól kezdődött az EMBERI TÖRTÉNELEM. Nincs homályos, ködös múlt! Nincs történelem előtti idő!
A kezdet világos és kiszámítható. A Teremtés könyve beszámol a korai történelmi korokról, emberekről, születésük idejéről, életkorukról, amelyekből levezethető az elmúlt emberi történelem időtartama.
A teremtés ma is élő nyelve:
értelemhordozó hangokra,
kéthangos ősgyökökre,
háromhangos gyökszavakra,
ezek szóbokor rendszerére,
három- és négyhangos hangcsoportokra,
szó-hangvázak szócsaládjaira épülő
sziklaszilárd nyelvszerkezeti vázzal rendelkezik.
E nyelvben, semmilyen bizonyíték sincs a tudomány által hangoztatott, erőltetetten oktatott kezdeti összevisszaságra, makogásra, céltalan felfordulásra, átláthatatlan zűrzavarra, beláthatatlan, kiismerhetetlen bukdácsolásokkal tele, homályos, zagyva, kifejlődési messzi múltra.
Ha a kifejlődés elmélet szerint, a létért versengő küzdelemben, a legalkalmasabb fennmaradásáért folyó harcban fejlődött volna ki az ember, ma egy szemernyi szeretet szikra sem létezne a Földön.
A beszélt nyelv tudatosan, gondosan megtervezett, világosan érthető, pontosan kifejező értelemhordozókkal felépített, s az összes létező, mindennemű emberi értelem, érzelem, érzés halmazt szóban kifejezni képes!
Elsődleges jellemzői: tiszta, pontos, világos kifejezőképesség, átlátható, művészi szintű, leheletfinom részleteket is megjelenítő képépítő adottság!
A teremtésben sosem volt zagyvaság, zűrzavar. Abban, ami igaz, nincs semmi homály. Homály a hazugságokra, félremagyarázásokra jellemző. A való igazság csak tiszta lehet.
Zagyvaság, zűrzavar, homály az istentelen elmék jellemzője.
A nyelv TÉR, KÖR, SZER gyökökre épülő szóbokor-rendjének kialakulása sem igazolja a földi élet múltjáról „tudományosan” oktatott százmillió évek dadogó, vaksi homályát. Nem igazolja az életnek a feneketlen múltba belevesző, fejlődési kudarcokkal teleszórt, lassú vontatott, kínlódó, makogón, bömbölőn útkereső, minden terv és vezetés nélküli kialakulását. Nem igazolja az emberi fajnak az alacsonyabb rendű vadakból évmilliók alatt, a Föld több pontján egymástól független, kínkeserves, buktatókkal teli kifejlődését.
Ez csak istentelen elmék meseépítménye.
Minden világos, határozott előretervezéssel valósult meg időben és térben pontosan, a legapróbb atomtól a hatalmas égitestekig, a parányi testi sejt legfinomabb DNS csavaros hullámvonalába rejtett számítógép jelrendszertől a legnagyobb élő testekig. A teremtés nyelvében uralkodó rend teljesen ellentmond a káoszelméletnek, és a kifejlődéstannak.
A nyelv létező szavaival igazolja a teremtést, a bűnbe esést, a megváltás ígéretét.
A Föld bolygón, a szárazföldön, vízben sarki jég alatt fellelt, a világra szóló Özönvíz megtörténtét igazoló, de titkolt leletek, az Araráton nyugvó – szintén titkolt – bárka roncsai, nem a tudomány által dogmaként sulykoltakat, hanem a teremtés tényét igazolják!
Ám ezeket elrejtik az emberek elől.
A teremtéstörténetben, de még a magyar ősmesékben leírt történetekben is fellelhetők, követhetők az Özönvíz előtti állapotok folyamatok lejátszódó képsorai, valós, életszerű, világos, értelmes leírásban.
A kifejlődés elmélet meséje viszont tele van a fajok közti áthidalhatatlan, átugorhatatlan, megmagyarázhatatlan szakadékokkal. Mindenhol hiányoznak az összekötő láncszemek.
A kifejlődés elmélet az ősmesék hihetőségi szintje alatti.
A habókos Darwin kifejlődés elmélet meséjének még egyetlen állítását sem bizonyította be senki tételesen, száz kísérletből száz sikeres alapon, soha.
Útmutató a mindennapokra a teremtés nyelvében
A teremtés nyelvében oly rend uralkodik, amely nem csak feltételezi, hanem igazolja, bizonyítja a gondos előretervezést. E gondos előretervezés és aprólékos megbonthatatlan rend a világegyetemben létező minden másra is érvényes.
A teremtés nyelvének alkotó alapegységei, meghatározó értelemhordozó elemei, a fent már említett: hangok, ősgyökök, gyökszavak, hangcsoportok, szó-hangvázak.
Ezeknek a nyelvi vázszerkezet felépítményében való elhelyezkedése, előretervezett, Rubik kockaszerű átforgathatósága, önműködő átrendeződése biztosítja a nyelv gördülékeny működését.
A teremtés nyelvének hangokra alapozott tökéletes szerkezeti felépítése a földi teremtésben levő következetes rendet igazolja.
A teremtés nyelvének névalkotó rendszere szintén tervszerűen felépített. Ennek alapján szerveződő, kialakuló állati, növényi megnevezések bizonyítékai a célszerű, tudatos, megtervezett teremtésnek.
Minden, ami létezik, céllal, okkal alkottatott, hasznára az embernek, a teremtés fő kedvezményezettjének.
E megnevezések teljes 180 fokban átfordíthatósága, vagy hangonként, gyökönként összeforgathatósága nyomán képezhető szavakkal leírható, körülírható jellemzők rendkívüli bizonyítékai ennek a tudatos tervszerű teremtésnek.
Némely növényről – fáról, cserjéről, fűről – termései alakjáról, megnevezéseiről kiderül, mire jó! Ez a teremtési bölcs következetesség, összhang a teremtett dolgok és a teremtés nyelve közt.
A dió az AGYra gyakorol hatást, ezt a termés képe, alakja is mutatja.
Az eper, szamóca a SZÍVre, a szőlő és leve szintén. Az eper gyümölcsének és a szőlőfürtnek alakja is mutatja ezt.
A levendula, mandula, imola növények NYUGTATÓ hatását, megnevezéseik 180 fokos átfordításakor ismerjük fel:
LeViNDuLa – aLuDNiVeLe hangváz: L-V-N-D-L – L-D-N-V-L
MaNDuLa – aLuDNáM hangváz: M-N-D-L – L-D-N-M
iMoLa – áLoMi hangváz: M-L – L-M
A paradicsom szép piros parádés csomó, ha átforgatjuk: micsoda pír, PARADICSOM – MICSODA PÍR. Négykamrás szerkezete mutatja, hogy a szintén négykamrás SZÍV segítője táplálékként.
PaRaDiCSoM – MiCSoDa PíR hangváz: P-R-D-CS-M – M-CS-D-P-R
A pityóka virágzás után a szárán fejlődő, beérő gyümölcse PITYÓKOSIT, kótyagosít, mivel mérgező, csak a gyökérgumója ehető, tápláló. Az Özönvíz előtt nem érték károsító sugarak a Földet, így lehetett nagyobb méretű, hasznos, ehető gyümölcs a fenti paradicsomszerű bogyó is.
Ez bizonyíték, hogy a pityóka névalak, Vízözön utáni.
A mezőn zömében élelMEZÉshez kellő növények teremnek: mező – özem, mintha kínálná: mesze – eszem.
A MÉZ a mező terméke. Télen zima (hó) fedi a mezőt.
SZEMmel MESSZire látunk.
SZÁJjal JÁSZolunk, JESZünk, s ezt ellenőrzi, vezéreli az ESZünk.
AJAKkal KAJÁlunk.
ORral megORontunk, oROntunk (orral megorrontunk).
HASunk éHES, iHAS, várja, hogy eHESsen, iHASson, s a kellemes telítettség átHASson. Lehet sorolni tovább.
E nyelvnek szóbokor, szócsalád építményrendszere van, gyök, hangcsoport, hangváz alapon, bizonyos fogalmak, tárgykörök megnevezései e rendszerekbe illeszkedően alakulnak ki.
Az emberi nemiség, szaporodás rendkívül gazdag, tartalmas kifejezésözönéről részletekbe menő külön fejezet is van a szótári Függelékben.
A teremtés nyelvének az utódnyelvekben jelenlevő, fellelhető alkotó elemei, gyökszavai, hangcsoportjai igazolják, hogy az összes nyelv az egyetlen ősnyelvből vált ki. Az egész Földön kialakult ezernyi tájnyelvi szóbokrosodás szétágazásából indult el, és annak hang-, gyökkincséből épül fel.
Sosem létezett a „tudósok” által sugalmazott három-négy ősnyelv. Ez is a megtévesztő mese része. Az egy nyelvből kiindulást még az újszülött kisbabák nyelvezete is igazolja.
A teremtés nyelve azt mutatja, hogy egyetlen pontból, egyetlen alomból indult az emberi faj, az emberi történelem.
Az emberpár teremtésekor a Földön rend, szépség, összhang volt: ember és az állat-, növényvilág közt.
A kezdeti teremtett rend megbontásáért a földi lények közül egyedül az EMBER felelős. A rendet az ember bontotta meg egy – Teremtőjével szembeforduló – gonosz fénytestű szellemi lény sugallatára, és ma hatványozottan szenvedi annak következményeit.