Részlet a Kolumbán Sándor: A magyar nyelv szótára című kiadásra váró kötetének előszavából: Mind a FEHÉR szín, mind az ŐSNYELV egy-egy GÖMB. Elméleti párhuzam vonható színek és nyelvek kibomlása, osztódással kialakulása közt. Mindkettő megmagyarázható emberileg, mégis mindkettő teremtői tett eredménye. Vegyük a SZÍNek példáját. A fehér szín egy zárt kör, zárt gömb. Amint a göMB, mintegy biMBó BoMlásakor új alakzat jön létre, úgy a fehér szín BoMlásakor is új jelenség tűnik fel. A jelképes fehér göMBből kiBoMló színek szétterülnek a térben, űrben, a világmindenségben. Minden szín a FEHÉR utódszíne. Bizonyított tény, hogy a fehér szín fénytöréssel való felbontásából erednek az összes többi színek. Előbb az egymástól teljesen különböző három fő szín: vörös, sárga, kék és köztes árnyalataik: narancs, zöld, ibolya, majd ezekből, emberi szemmel érzékelhető több mint kétezer színárnyalat. A fehér színből kibomló színek közül egyetlen egy sem hasonlít a fehér színre, pedig mindannyi belőle való. Ám a fehér szín felbomlása, a teremtett világ megalkotáskor a lények, tárgyak, jelenségek kiszínezése nem úgy ment végbe, hogy a felbomlással a fehér alapszín teljesen eltűnjön. A fehér szín nem tűnt el, fennmaradt, továbbra is létezik fehér szín. A fehér színbe, mint GÖMBbe csomagolt egész színvilág összesség teremtői érdem. Csodaszerű felbonthatósága szintén. A fehér színből kibomló színvilág jellemzője, hogy a térben minden szín összemosódhat a másikkal, újabb és újabb árnyalatot hozva létre. Ettől szépül meg a minket körülvevő világ. A FEHÉR szín azonban egy külön jelképes GÖMB maradt! Mintegy visszazárt, s őrzi sajátos jellemzőit. A fehér belevegyülhet bármely másik színbe, de azok a fehérbe sosem! A fehér csak akkor maradhat meg igazi, mocsoktalan fehér színként, ha az eredeti – körön, GÖMBön belüli – tisztaságát megőrzi. Az ŐSNYELV is egy GÖMB, amely kiBoMlott. Minden nyelv az ősnyelv utódnyelve, amint minden szín a fehér utódszíne. Az ősnyelvbe rejtett összes nyelvek, és azok kibonthatósága, több ezer ágra osztódása úgyszintén teremtői érdem. Az ősnyelv felbontása ugyancsak a színfelbontáshoz hasonló teremtői gyakorlaton alapult, s azonos helyzet állt elő. Előbb talán csak három fő ág, majd keveredtek. Felbomlás után teljes szerkezeti vázmódosuláson mentek át, de kizárólag csak az eredeti szóalkotó elemekkel. Az ősnyelvből később ezrével kialakuló utódnyelvekből egyetlen egy sem hasonlít az ősnyelvhez, pedig annak alkotóelemeiből áll. Az ősnyelvből kiágazó, az eredeti alapvető szabályoktól eltérő utódnyelvek (latin, germán, észak-germán, szláv, angolszász nyelvek stb.) még ma is állandóan alakulgató, egymással is vegyülő, keveredő, az eredeti rendszer alapvető jegyeit csak elvétve, nyomokban viselő, többnyire nélkülöző, összerázott nyelvek. Ez úgy vált lehetővé, hogy nem a szabályos körben, GÖMBben érvényes, világos nyelvi TÖRvényekre épülnek, hanem onnan kiléptek a GÖMB határain kívüli végtelen nyelvi TÉRbe. Hasonlóak a fehér színből kibomló színvilághoz, ahol minden szín összemosódhat a másikkal, újabb és újabb árnyalatot hozva létre. Ez a sajátosságuk. Így alakulhattak ki. Amint a fehérből kibomló, létrejövő színvilág megjelenésekor nem veszett el az eredeti alap – a FEHÉR szín –, úgy felbomlásakor az eredeti nyelv, az ŐSNYELV sem tűnt el végképp. Megmaradt az ősnyelvi jelképes GÖMB, s abban az ősnyelv sajátos nyelvi törvényei uralkodók mind a mai napig. Aki felbontotta, meghagyta az eredetit épp, mint a fehér színt. Fennmaradt egyenes ágon egy MAGYARázó nyelv, egy MAGnyelv, a világ rejtett nyelvi titkainak MAGYARázó nyelve, amely az ősnyelv minden jellemzőjét változatlanul bírja, beleértve az ősgyökök, gyökszavak, hangcsoportok, szavak fordíthatóságát, valamint szavainak alkotó hangjaival azok értelmének részletekbe menő, aprólékos körülírását is. E tőnyelv, anya-nyelv, az összes nyelvek anyja – az ősiségből fennmaradt világörökség. Az ősnyelv hangjai, gyökei, értelemadó hangcsoportjai, szavai jelen vannak a többi utódnyelvben is, az eredeti értelmet képviselve, de amely értelem csak a MAGYARázó nyelvbe visszahozva lelhető fel! Az eredeti ősnyelv is belevegyülhet bármelyik nyelvbe – tele van gyökszavaival az összes – de azok az ősnyelvbe nem. Szervesen soha nem épülhet bele egyetlen egy szavuk sem a mai MAGYAR nyelvbe. Az ősnyelv, a mai MAGYAR nyelv, csak akkor maradhat meg érintetlenül, ha a GÖMBön belüli sajátos tisztaságát megőrzi.
Mind a FEHÉR szín, mind az ŐSNYELV élesen elhatárolt a belőlük létrejöttektől! Ez megváltoztathatatlan, felülírhatatlan alkotói törvény!
Nyelvész urak, lehet küszködni, de előbb-utóbb rájönnek, hogy szélmalomharcot folytatnak egy felsőbb hatalom ellen. Az ellen, aki a NYELVEK URA.