FAN – Fanszőr. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A FAN szó eredetét a helyével lehet kapcsolatba hozni. Hasonló a hón szóhoz, mely KAR, KÉZ és taKAR értelmű is. De az N hang értelmét véve, az ON, FON is előbukik.
A FAN gyök a FA ősgyök bővítménye. A FA értelme: FEl (magasba), FEszes, SZÁl (fa). A FAN gyököt a CzF Szótár a FON, FONal fogalmával társítja. Majd ezt írja: „[…] szőr, mely a szeméremtest körül nő, szeméremszőr. Különösen, némely vidékeken, egyedűl a nők szemérme körül növő szőr neveztetik így. Némely régieknél pedig az ifjak és szüzek szeméremtestén sarjadzó gyönge pehely.” A FON, SZÁL értelem a SZŐR-SZÁLAK, de a FON már jelképes FONatokat is sejtet (FONdorlat). Azt tudjuk, hogy az emberi történelem folyamán az események indítóokait, történések legtöbbjét, minden jót és rosszat az emberi test e tájékához lehet kötni. Ennél FONtosabb – a két nemet egymás irányába elindító – mozgatóerő nincs a földön. A FAN szónál még az A hang háttéri értelmére is figyelni kell. Az A leghatározottabb magánhangzónk. A fAN esetében az A-n különleges hANgsúly vAN. És itt egy kulcs: az F és V hangok rokonsága, válthatósága. Az F az AN, vagy a V az AN. Az F erő, Férfi, az A AnyA, Asszony. Rajtuk a haNgsúly. De kettőjükből következik a V hanggal a VAN, a LÉT, az ÉLET. Megkerülhetetlen értelem húzódik meg itt. A férfi – KAN (az első fiúgyermek neve) Az AN anya, AN fordítva: NA. (piNA). De az A hang másképp is jelen van e testtájjal kapcsolatos kifejezésekben. Gondoljunk az ASZ gyök kiterjedés értelmére (ASZtal, ASZtag, ASSZony A > E terpESZ). És bekezdő hangként a nagy jelentésű B hanggal, az erő F hangjával való ASZ értelmére. A hangsúly az ASSZ-on(y) van. Itt minden a NÁSZról, NEmzésről beszél: (pi)NA, (F-, B-) -ASZ – NÁSZ.
FANATIKUS – Megszállottan rajongó, vakbuzgó. A szenvedélyig, rögeszméig fokozódó. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin] A FANATIKUS szó megértéséhez a FANszőrhöz kell visszamenni. Az köztudott, hogy semmi másnak nincs olyan mozgató ereje az élőlények, de főleg az ember akaratára, mint a nemiség. Őrületbe, halálba lehet kergetni egy embert a másik nem rá gyakorolt vonzerejével. Vezetni lehet vele, mint a bikát az orrkarikával. Nos, a FANATIKUSság jelenségének megnevezése ennek párhuzamán született. FA(FÉrfi)-NA(NŐ)-TIK(cselekvés) Ha valakinek hihetetlen, hogy e szóból alakult volna, akkor gondoljon arra: főleg a latin nyelvekben az ágyék szó megfelelője LOMBO, LUMBO stb. Ez is ősnyelvi szó volt: LOMB, és képi, az ágyékszőrzet látványa nyomán kapta e nevet, akár a FANATIZMUS, FA(FÉrfi)-NA(NŐ)-TIZ(tűz) a nemiség tűzként égető, megfoghatatlan, óriási vonzerejének párhuzamából. A hírességek imádói is FAN-ATIKUS rajongók. Ők a FANok, mely megnevezés szintén a rendkívül erős nemi vonzás hasonlatára épül, de értelme csak magyarul bontható, magyarázható.
FANTÁZIA – Képzelet, képzelőerő. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög] A FANTÁZIA megnevezés eredete is a FAN, a nemiség gondolatából kiinduló. Semmilyen más jelenség nem hagy oly mély nyomot az életerős, ép személyiségű ember képzeletében, mint a nemiség. Akinél ez nem így van, az vizsgálatra szorul. Persze a képzelőerő a szépség, az alkotás fogalmak minden más területét is felöleli. Itt megint előrevetül egy gyökértelmi kapcsolat: a FAN-TÁZIA = KÉPzelő erő, azaz FAN – VAN – KÉP. A TÁZ gyök is érdekes, minTÁZ, valamilyen KÉPet vÁZol, TervEZ, majd ennek nyomán inTÉZi a folytatást. A magyar szavakban egyetlen hang sem kerül véletlenül arra a helyre. A megnevezés, a kifejezés eredete (fan, van, kép) a létnek, az életnek az utódokra közvetítési képességéből, a nemiség mindent elsöprő erejéből fakad.