A BIZONYÍTHATÓ TÖRTÉNELEM

Régészet

Napóleon szavaival kezdem: „A történelem egy csokor hazugság, amiben többen megegyeztek.” Vagy: „A történelem az elfogadott hazugságok összessége!”

A jelenleg közkézen forgó, írott őstörténeti világtörténelem teljesen a kifejlődés, evolúciós elmélet dogmáiba ágyazott. Ez az elfogadott!

Isten léte, a teremtés ténye félresöpörve!

Ma már általános gyakorlat: bárhol is lel tárgyakat a régészet, a megírt, leszögezett evolúciós elmélet dogmái szerinti őstörténeti nyomvonalakba ágyazza bele. A kormeghatározó méréseket szigorúan az evolúciót bizonyító dogmához igazítják!

Az evolúciós őstörténet, szeret nyújtózkodni. Rigolyás, beteges vénemberként, évmilliárdok mélyéig nyújtja köszvényes, tyúkszemes csülkeit, őslevesbe áztatva. Mert szerinte, ott indult az élet, az első sejt. Ukmukfukk, önmagától, benne a 3 milliárd 200 millió kódjelű számítógépen tervezett szoftverrel együtt.

Csak így lehet tudományosan elfogadott!

E dogma kétségbevonását oly komolyan veszik, mint a holokauszt tagadást. Ha a régész nem igazodik az evolúció dogmájához, nem fogadja el a kötelezőt, mehet!

Ezért nem lehet mérvadó egy bármilyen sírlelet. Tisztelet a kivételnek…, ha van! A feltárt sírok tartalma vonatkozásában is sok a találgatás.

Elmúlt éveim alatt sokszor olvastam sírfeltárásokról. Találgatás, hogy mely népcsoporthoz tartozott életében az elhantolt. A talált tárgyak eredete kétséges, azonosításuk sejtésalapú, néha a régész nemzeti büszkesége szerinti hiedelemhez igazított. Mind a történelmi leírások, mind a leletek zavarosak. Nem adnak választ komoly felvetődő kérdésekre.

A kormeghatározó mérések képlékeny műveletek. Alapszabály lenne: Minden Földön található anyag a bolygóval egyidős! A lelet anyaga is, és a leletet körülvevő kőzetek, rétegek mind. Az azokra felkenődött szerves maradványokat, vagy felületi megmunkálási nyomokat viszont oda sorolják, ahová akarják.

A Kárpát-medence sajátossága

A karcolás nélkül megőrzött ősnyelvnek, napjainkig élő: népmese, népdal, varrott-faragott rajzolati kincsestára, több évezredes néplétet igazoló, tárgyi történeti lenyomat. Ezeknek mérhetetlenül gazdag tartalma bizonyít egy minden megélhetési feltételt biztosító, gazdag természeti környezetet, altalaji kincsekkel bíró életteret. Ilyen adottság közepette, senki segítségét nem igénylő, teljesen önellátó, évezredeken át semmilyen más néppel nem keveredő, szoros, de boldog, szabadon élhető, közbirtok-kaláka rendi kötődésben élő ezermester közösség élt itt.

A Kárpát-medencében nem volt ki- és beszállingózás.

A rómaiakon és hunokon kívül senki idegen nem tette be a lábát ide. Ebből eredően, a teljesen idegen sírok, az itt tartózkodó rómaiak, a hun had egyveleg népének tagjai is lehettek, akik saját szokásaik szerint temetkeztek ittlétükkor. A kunok ittlétük idején, saját keleti szokásaik szerint temetkeztek. Ami biztos, itt egyetlen népvándorlási hullám sem vonult végig, mert a medencét kezdetben víz uralta, később az erdők tömény sűrűségű aljnövényzete nem engedte a tömeges átvonulást. Csak a hegyi patakok mentén jöhetett be néhány család, de tömeg semmiképp. Ilyen átvonuló családok halottai is lehetnek eltemetve néhány helyen. Árpád és csapata is, a besenyők általi beűzetéskor csak átvergődtek a rengetegen lovaikkal, csupaszon, semmi nélkül.

Batu kán 1241-ben másfél ezer fejszéssel egy hónapon át vágatta az erdőt Vereckénél egy szekérnyomnyi út kialakításáért.

Szarmata, palóc, ágtörzs, kalota (?)

Lehetett a székelyek családi elágazás szerinti megnevezése különböző, de a medence zárt terében csak ők éltek. Talány a szarmata, palóc, ágtörzs, kalota nevek, ezek családi elágazások lehettek, de részei a székelységnek. Valószínű, a dákok is, ám ott a nemzetségfő nem illeszkedett be a közbirtok-kaláka rendbe, kalandozó rabló életvitelre álltak át, és végül saját pusztulásukat idézték elő. Végleg eltűntek a történelem színpadáról!

A teremtés tény.

Megbizonyosodtam erről, a világegyetemben levő megbonthatatlan összhang, a Földön levő csodálatos, öntisztuló természeti egyensúly ismeretében. De az élő szervezetek sejtfelépítéséből is. Ma már a sejtbiológiai tudományos felfedezésekkel is alátámasztottan ismerjük, hogy az élő szervezetek számítógépes irányítású védelemmel és sejtjeikben biológiai létvezérlettel rendelkeznek.

Vagyis, a Teremtő Isten létező, és a teremtés tény. Így én onnan kezdem az emberi történelmi nyomvonalkeresést. Nincsenek évmilliárdos élőlények, nincs kőkor, rézkor, bronzkor, vaskor stb.

Az emberi történelem hatezer éves.

Ádámtól Özönvízig 1656 év telt el. Körülbelül annyi, mint Róma bukásától napjainkig eltelt idő. A tömör történeti beszámoló, személyekről, életkorokról, családi állapotokról, személyi kötődésekről, fémolvasztó, kovácsoló szakmai foglalkozásról, zenei művészi képességről, eltérő vérmérsékletű emberekről szól… név szerint.

Teremtője által a saját képére, hasonlatosságára alkotott, tökéletes elmével bíró emberpár utódai – a több mint másfél évezrednyi idő alatt – rengeteg ismeretet, tapasztalatot szereztek. Útbaigazítást kaptak a múló idő: órák, napok, hetek, hónapok, évek, korok mérésére. Nem sumérek tudománya ez, hanem Özönvíz előtti, amint a hangszeres és kóruszene is.

Ismerték a fémek egy részét. A bárkaépítő Noé, fűrészt, fejszét, bárdot használt. Az Ararát csúcsán veszteglő bárkájában, térelválasztó fémrácsokat találtak.

Az őslevesből évmilliárdok alatt kifejlődő első élősejt, az evolúció útvesztői, a hozzátartozó, sosem volt, szőrmók barlanglakó mamutvadász, továbbá az őstörténeti kőkor, rézkor, bronzkor, vaskor stb., az Isten létezését és teremtés tényét tagadó – történész-régészet által felnőttek elméjéhez igazított – gyermeteg mesének része. Egy mondatban: Tudományos köntösbe öltöztetett, soha meg nem történt, bizonyíthatatlan, hazug, hamis rablómese!

A nyelv a történelem legmegbízhatóbb tanúja

A magyar nyelvet alkotóelemein át, gyökelemző módszerekkel évekig kutatva, elemezve, megbizonyosodtam arról is, hogy gondosan megtervezett nyelv, szavainak alkotó hangjai összeforgathatók, és e hangokkal alkotott szavakkal körülírhatók a szó által megjelenített akármi: tárgy, lény, jelenség stb. fő jellemzői. Meggyőződtem, hogy sem Berzsenyi, sem Táncsics nem hasukra ütve nyilatkoztak, a magyar nyelv ősiségéről. A magyar nyelv tényleg a teremtés ma is élő nyelve.

Mivel az élő beszélt nyelv, kezdettől, mindenhol, minden eseménynél jelen volt az első emberi életre eszméléstől, a legegyszerűbb, legbensőségesebb tetteitől – első testi kényszerítő érzet stb. – a hálóhelytől kezdődően, ki a tágas mezőkig, így a legmegbízhatóbb tanúja az egész emberi történelemnek.

Ezért próbálok a beszélt nyelv és történelmi vetületei vonalán haladni kezdettől.

Az igazi Szittyaországról

A történészek írnak ázsiai szkítákról, ottani országukról. Szerintük ott majd mindenki szkíta volt. Nem kétséges, lehettek népek ott, akik letelepedett, székes, székita, rövidítve: szkíta életmódot választották. Nem kalandoztak, székes, gazdálkodó életmódban élték életüket.

Ám az igazi történelmi Scythaország itt volt a Kárpát-medencében!

Hérodotosz, történetíró, i. e. 484-ben született, már felnőtt férfiként írta az alábbiakat: „Az Iszter legnagyobb folyó levén mindenek közül, melyeket ismerünk… Ez az első, mely a Scythaországi folyók közül nyugatról folyván ilyen okból lett a legnagyobb, mivel ti. más folyók ömlenek beléje…”

Hérodotosz előtt, kb. i.e. a VI., VII, században a Duna már áttörte a Vashegy gátját, Vaskaput nyitott, és alsó folyása mély medret vájt a síkon, lévén legnagyobb folyója a szittyák országának. Ez azt is jelenti, hogy az ősnyelvet beszélő székita, szkíta, szittya székelyek annak előtte több mint ezer éve éltek itt a Kárpátok körül, belakván a felszáradó medencét, s mindennek nevet adtak már. Ez idő tájt az akkori Európa legjobb minőségű földművelő növénytermesztése virágzott a térségben.