MIT KOHOL AZ ALKOHOL…?
Zene, szöveg: Kolumbán Sándor
Harmónia: Cári Tibor
Otthonod boldog és csendes, és ő vár tégedet,
Elődbe jönnek játszva pajkos kis gyermekek.
Oly szép így együtt az élet, szeretnek tégedet,
Óhajod lesik mindig szép, csillogó szemek.
—-
Refr.: csak a zene szöveg nélkül
—
Az, aki viszi a terhet, még oly nagyon szeret,
Simogatón keresnek bársonyos kis kezek.
Későig hazavárnak csillogó szép szemek,
Óvnának téged rossztól, de észre nem veszed.
—-
Refr.:
Mit kohol az alkohol, mit forral ellened?
Szégyent, bűnt, nyomort, de észre nem veszed!
—
Kiságyban csillogó szempár édesen rád nevet,
Tekintetével keres, mindenfelé követ.
Ő, akit oly nagyon vártál, s oly drága volt neked,
Gügyögve sírja: apu, de észre sem veszed!
—-
Refr.: csak a zene szöveg nélkül
—
Hiába kérnek már téged a könnyes szép szemek,
Hiába várnak tőled a kérő kis kezek.
Azt tudod adni csak nekik, mit mástól elveszel,
Meredek lett a lejtő, de észre nem veszed!
—-
Refr.:
Mit kohol az alkohol, mit forral ellened?
Szégyent, bűnt, nyomort, de észre nem veszed!
—
Mámortól zavaros elme, meglódul a kezed,
Szeretett bár ő eddig, már nem vár tégedet.
Arcodat sem cirógatják játékos kis kezek,
Mindenki retteg tőled, de észre nem veszed.
—-
Refr.: csak a zene szöveg nélkül
—
Arccal félre, lassan:
Éjszaka – álmodban – jönnek, (innen próza) ott vannak mind veled,
Arcodat simogatják bársonyos kis kezek./próza vége, hirtelen fordul a közönség felé:
Legzordabb valóra ébredsz, senki sem jön feléd!
Földön a fekhely kemény, s fagyosan fúj a szél!
—-
Refr.:
Mit koholt az alkohol, mit forralt ellened?
Nyomort, bűnt, halált, de már nem érzed ezt!
