ŐSGYÖKÖK, A NYELV CSÍRÁI
Az ősgyökök egy- vagy kéthangosak. A magánhangzó érzet-, érzés-, érzelemkifejező ősgyök. Némely folyékonyan, végtelenül ejthető mássalhangzók önmagukban is ősgyökök: R, S, SZ, Z, ZS és mindannyi hangutánzó. A kéthangos ősgyök meghatározó vázhangja a mássalhangzó. A kéthangos ősgyökök megfordíthatók, esetükben a magánhangzó (önhangzó) változhat, e változás színezi a szót, és az önhangzó jelentésbeli jellemzői változtatják az értelmet.
Minden ősgyök (két hang) olyan nyelvi képződmény, amely csak sejteti, hogy mássalhangzójának két értelmi végletet megjelenítő képességéből eredően melyik juthat érvényre, miután háromhangos gyökszóvá bővül.
Ellentétes értelem megjelenítésére is alkalmas, képes megmutatni, leírni világosan a szögesen szembenálló ellentétes értelmeket.
Képletesen: ha a hangképzés a nemzés, akkor az ősgyök a fogamzás, de a nemek ismerete nélkül. A gyökszó már a két ellentétes nem megmutatkozása. Az ősgyök mindkét irányba indulásra nyitott. Ez a fogamzás pillanata. A fogamzáskor eldől: fiú-lány, ám a szülésig nem világos. A gyök már a bizonyosság, hogy mely értelmi oldalt képviseli.
———————————————————————————————————————————–
Minden ősgyök magában hordozza az ellentétek – mindkét oldal – megjelenítésének csíráját. Igazi mondandója a továbbiakban gyökké alakulva lesz nyilvánvaló, abban mutatkozik meg valóban, hogy mely oldalt jeleníti meg.
———————————————————————————————————————————–
Vegyük alapul a P hangot. A vele épülő ősgyök: PE – EP, vagy más önhangzókkal: PI – IP, PÜ – ÜP stb.
A P hang felületvonatkozású is. Egyik szerepe: felülettakarás, bárminő védelem leírása, megjelenítése. Ősgyökként, hangcsoportként bármely hangzóval védőt felülettakarót is jelenthet: PÁc, PAdló, PAjzs, PArlag, PÁzsit, PEhely, PErmet, PElenka, lePEdő, lEPedő, taPÉta, tAPéta, APa, aPA stb. A tAPéta, taPÉta, mint védő, takaró, lekAParható, lekaPArható.
A kisbaba P hanggal nevezi meg a vizet: PÜ, AP, EP, EPÜ stb. A VÍZ is takaró, elfed, eltakar, véd kisebb-nagyobb területeket: véd > vad – dav, d > t: tav – vat, aka = aqua (takar) és mások.
A PA, PE, PI, PÓ gyökké alakulva jelenthet vizet: PATak, PÁRa, PIAVé, PÓ, IPOLY, ePED, aPAD, POszáda (kútfő – szád = nyílás), vagy POSZáda (szípható vizet áda), IPOLY, toPOLYa, POCSolya (mind folyadék) stb.
Ám a PA, PE, PI, PO gyökként leírja az ellenoldalt, a tüzet is: PARázs, PERzsel, PÉK, PIKírt, PIRul, POKol, PÁKa stb.
Ősgyökök, amelyek ma is értelemmel bírnak és használatosak a mindennap beszélt magyar nyelvben
a, á, ács, ad, ád, agg, ág, agy, ágy, ah, aj, al, ál, áll, ám, ár, ár(tű), ás, ász, át, az, áz
ba-ba, bá, be, bé, bő, bú, bű
ci-ci, co,
csá, cső
da-da, di-di, de, dú
e, eb, ég, ég (ige), éh, eh, ej, éj, ék, el, él, (vágó)él, én, ép, épp, ér(int), (vér)ér, ér(ték), és, esz, ész, ét, év, ez
fa, fi, fő, fő(víz), fú, fű,
gá, gi,
gyí, gyű,
ha, há, he, hé, hí, hó, hő, hú, hű,
így, íj, ím, ín, íny, ír, is, isz, itt, ív, íz
jé, jó, jő, jú,
ka-ka, ké, kő (kell), ki, kő, kű
lá, le, lé, ló, lő, lú, lű
ma, má, me, mi, mú, mű,
na, ná, ne, né, ni, no, nő(ige), nő, nű
nya, nye, nyű, nyű(ige)
ó, óh, ok, ól, oly ón, orr, ott, óv
öb, öcs, ők, öl, öl(fn), ön, őr, ős, össz, ősz, öt, ő, őt, öv, őz
pa-pa, pá, pe-pe, pi, pú, pü
r, folyékonyan, hosszan ejtve: rrrrr (pörög), rá, rí, ró, rú,
s, folyékonyan, hosszan ejtve: ssssss (susog), se, sí, só,
sz, folyékonyan, hosszan ejtve: szszsz (sziszeg), sze, szí, szó, sző, szú, szű,
ta-ta, te, ti, tó, tő, tű,
ú-ú-ú, úgy, új, ujj, un, úr, út, Úz,
ügy, ük, ül, űr, üt, űz,
ví, vő,
z, folyékonyan, hosszan ejtve: zzzzz (zizeg), vagy (vele létrejövő) zi, ze (g)
zs, folyékonyan, hosszan ejtve: zszszszs (zsizseg), zsi, zse
Több mint 190 egy és kéthangos ősgyök. Valamennyit önálló szóként használjuk a mindennapi beszédben. Az összes utódnyelveknek összesen alig van több, mivel ez a magánhangzók számától függ. A magyar nyelvnek 14 magánhangzója van, az utódnyelveknek általában 5-7.
——
GYÖKÖK, MINT FŐ SZÓKEZDŐ ÉRTELEMHORDOZÓ ELEMEK
A gyökök a szöveg fő építőkövei, téglái. A hivatalos, hivatásos nyelvészet szerint, nincs értelemhordozó szerepük a gyököknek, azaz gyökök nincsenek is. Az a nyelvész, aki komoly utalást mer tenni a gyökökre, értelemhordozó szerepükre, talán elköszönhet az egyetemi tanári tanszékétől.
A mássalhangzók olyanok, mint a férfiak: erőteljesek, határozottak, kemények, pattanók, ridegek, hűvösek stb.
A férfi megépíti a házat, a csupasz falakat. Ott áll az üres ház, rideg otthontalan, nem vonzó, nincs értelme egyedül élnie benne a férfinek. Aztán megérkezik a nő, és egyszerre megtelik a ház melegséggel, érzelemmel, színnel, dallal, szerelemmel, s ettől kezdődően van értelme az életnek.
A magánhangzók olyanok, mint a nők. Amint a nő fontos fél a létben, a magánhangzó fontos eleme a nyelvnek. Magánhangzó nélkül nincs tartalom, nincs értelem, nincs érzelem, nincs szín, nincs dallam, egyszerűen, nincs nyelv.
A gyököknél a mássalhangzó adja a keretet, de a magánhangzó tölti meg tartalommal, irányt mutat, értelmet ad, érzelmet, színt, zöngét, dallamot visz be a szavakba. A nyelv ettől életre serken, nemzőképessé, szószülővé válik, és képes kifejezni az emberi érzelmi töltet összességét, a legfinomabb rezdülés legapróbb árnyalatáig, ám csak a teremtés nyelvében! Nincs oly utódnyelv, amely ennyire színezni képes a gyökök változatait. Az utódnyelvek kevés szószülő csírát, többnyire csak: ragok, képzők, elöljárók által életrekelthető száraz, aszalt, lárvaszavakat örököltek.
———————————————————————————————————————————–
A teremtés tökéletes nyelvének hatalmas előnye az utódnyelvek ellenében – kifejezései értelmi mélységeinek kidomborítására, mondandója árnyalására – lágyítható mássalhangzóinak, és színes magánhangzóinak teljes tára rendelkezésre áll.
———————————————————————————————————————————–
Egy nyelvész hölgy vitatta a nyest.hu oldalon, hogy a magyar gyökök és szavak fordíthatók, illetve összeforgathatók. Szerinte, nem igaz. Cáfolatot nézeteire akkor kapott, de e könyv lapjain bővebben talál. Ugyanis minden magyar gyök és szó fordítható, összeforgatható. Némelyik gyök párja nincs jelen a magyar nyelvben, átment utódnyelvekbe.
A teremtés ősnyelvében – amely tökéletes teremtői alkotás – minden gyök, minden szó: hangonként, gyökönként, hangcsoportonként vagy egészében megfordítható, átforgatható volt és maradt.
E főjellemzők cáfolhatatlanok. Igazolja, hogy gondos előtervezéssel kialakított, teremtett nyelv, az ember előtt már létezett a Teremtő környezetében. A Teremtő Isten saját nyelvét, angyalok nyelvét építette emberi génekbe.
Tetszik vagy nem a hitetlen nyelvészeknek, s követőiknek, ez a valóság! A sejti DNS hárommilliárd rejtjele bizonyít!
Iskolákban a hivatásos akadémiai nyelvészet által tantervbe iktatott hivatalos latin-germán grammatikát oktatják, amely tagadja a beszédhangok, gyökök értelemhordozó szerepét. A szavakat eszerint elemzik. Ám a bérért és fizetésért nyelvészkedők véleménye ellenére a tagolt emberi hangok, ősnyelvi gyökszavak, hangcsoportok sajátos értelemhordozók, és értelmüket minden szóba beviszik. E jelenség átszövi az egész magyar nyelvet, és a bevitt értelmi változatok gondos, aprólékos, átfogó, teljes kielemzésére magyar nyelven minden lehetőség adatott.
————————————————————————————————————————————
Aki a teremtés ténye, s az adatokkal igazolható hatezer éves emberi történelem helyett, a kifejlődés elmélet szerinti, bizonyíthatatlan, több millió éves emberi történelmet fogadja el valóságként, annak bele kell nyugodnia a hivatalos akadémiai nyelvészi dogmába, mely szerint a magyar szavak 95%-a idegen eredetű, azaz a magyar nyelv összelopkodott szavakból áll.
————————————————————————————————————————————
A magyar szavak ősisége, ősnyelvi eredete gyöknyelvészeti elemzés eszközeivel kimutatható. A mai magyar nyelvben MINDEN GYÖK sajátos értelemhordozó, oda-vissza fordítva is, kezdve a legkiterjedtebb szóbokorral rendelkező TÉR, KÖR, SZER gyökökkel, legutolsóig!
GYÖKSZÓ – továbbbővülő egy és két hangos ŐSGYÖK – két mássalhangzó közt egy magánhangzó. A két vázhang közti rést kitöltheti bármely önhangzó. Egy szó alapgondolatát kezdőgyöke hordozza. Gyökelemzés szerint az igekötő is gyök. Szó eleji kéthangos igekötő teljesen eggyé válik az igével, és az ige szókezdő hangjával alkot gyököt.
Bemutató példaként vehetjük a KI igekötőt a K.R – R.K gyökben: KiR – RiK. a KI-Rívóan gazdag, aszerint viselkedő, öltözködő, RIKító ruhákban járó RIKek (gazdagok) voltak az URak, uRAK, közülük választottak KIRályt.
Minden gyökszó átfordítható. Eredő ősnyelv, amelyben minden gyökszó fordítható. Mindkét gyökkel értelmes szóbokor alakítható:
– kedvező, jó, kellemes, pozitív, és
– kedvezőtlen, rossz, kellemetlen, negatív jelentésű szavakban.
A teremtés nyelvéből töltődött fel minden utódnyelv, így előfordul, hogy gyökszavak minden, oda-vissza változata ma már nincs jelen a magyar nyelvben, de kimutatható utódnyelvekben, s visszahozható elemzésre. Ugyanis, utódnyelvekben egyetlen gyökszó értelme sem bontható ki teljes elemzésben.
Példák a magánhangzó erőteljes, változatos értelemalakító szerepére a gyökszóban
L.G – G.L gyök: LoG – GoL. A LÓGni értelem a doLOG szóban, ide-oda mozgás, kiLEnGés. A doLOG közbeni bilLEGés is egyféle LEnGés, LÓGás, valamiféle toLOGatás. A doLOGi toLOGatás mindig valamilyen elméleti-testi GOL, űr, üresség, cél felé halad, kitölteni szándékkal, eLEGet téve ösztöneinkbe épített hiányérzet kiegyenlítésére törekvés követelményének. Majd minden csapatsport játék alapvető célja is egy üres GOL célzása, betöltése.
A teremtés ómagyar ősnyelvében a GOL = üres, betöltendő célpont. Ez jelent köztes hézagot a taGOL szóban, ahol egész darab TAGokra osztásakor hézag, GOL keletkezik. E részekre osztott tagok közt, GOL, űr van. A taGOLt darabokból lehet váLOGatni, úgymond elLÓGatni belőlük.
Aki horGOL, fonalból körívű taGOLt mintákat illeszt össze, hagyván köztük GOLt, üres réseket. A női ruhán levő GOL, férfiszemek célpontja. Népművészeti vonás: minden táj oly egyéni horGOLt mintákkal bír, amely ama vidéknek sajátos, jellegzetes mintaviLÁGa, mondhatnánk: LOGója.
A LEGelő, leGELő állat ide-oda LÓG, néha jókedvében nyarGAL nagy körben. A nyarGAL szó „leharapott” végéből indul az utódnyelvi: GALopp. A nyarGALó üres térben, üres tér felé GALoppol. A célbaéréskor egyenlíti ki állapotát: akkor eGÁL. A lovag a vaLAGán ülve lovaGOL, két lába lova két oldalán leLÓG.
A gyaLOGoló, gyaloGOLó előreLÓGatja lábait, és ha nagy GOLokat nyit két lába közt, jobban halad célja felé.
Aki szaGOL, üres GOL térből, LÉGből szív eLÉG LEveGőt. A tengeri LAGúna, üres, GOL öbölben képződik.
A GOLf oly játék, amelyben a labda egy üreg, GOL felé, célpont felé gurul.
GÓLiát magasságban, erőben LEG volt. A LEGek mindig az űr felé a LÉG, a viLÁGűr magassága felé törnek.
Az aLAGút üres LUK (g > k). Az altesti völgy, aLAGi, vaLAGi térből szervi aLAGútak nyílnak. VaLAGi – női, férfi – érzéki, nemi kieLÉGülő, test ünnepinapi, fesztivál GÁLa kapcsolatból született az egész földi viLÁG népe, így töltötte be a Föld GOLjait, üres térségeit népességGEL.
A LEGény a leány hiányérzetét eLÉGíti ki, és LÓGó fölösLEGével a leány üres, felajzott GÉLes GOLját keresi.
A monGOLok, anGOLok hódító népként állandóan üres, GOL területeket kerestek, vagy népeket irtottak ki, területet kiüresítetve, GOLlá téve, a célból. hogy saját fajtáikkal töltsék fel. Erre tanú a történelem.
Aki szóLOGat (beszél – rég.), taGOLva szól. BeszéLGetésnél, szóLOGatásnál a belső LÉGgel képzett hangot, szóLÓGató nyelv taGOLja érthetővé. A szóLOG szót ősnyelvben Rubik-kockásan átforgatott alakban is használták: LOGosz. Az ómagyar ősnyelvről leváló ógörög nyelv ezt vitte magával. Görögül LOGosz = ige, szó, de ősnyelvi eredetű.
Két személy közti szóLOGás, beszéLGetés célja, kettőjük közti GÓLoszt, ürességet kitölteni, gondolatviLÁGukban megfoGALmazott véleményeket LEGaprólékosabban átforgatva, kieLÉGítően, viLÁGosan egyenLEGi állapotra jutatni.
B.R – R.B gyök: BaR, BeR, BiR, BoR, BuR, BüR – RaB, ReB, RiB, RoB, RöB, RuB, RüB, váza a BR – RB kötött mássalhangzó-páros, alvógyök. E gyök jelent: elsötétülést, kavarodó rendbontást, takarást, emelkedettséget stb.
Elsötétülés: beBORul, elBORul, BORongós, BORús szavakban. BOR – erjesztett ital. Erjedéskor színe elváltozik, elBORul, sötétül. Régen a BORt BŐRtömlőkben is tárolták, szállították. BORongós időjárásnál elBORul, felhős lesz az égbolt. BARlangban sötét van. Valamely BURok vagy kóBOR alatt is sötét van. BORosta sötétíti az arcBŐRt, leBORotválása után látható az arcBŐR.
Kavarodás: kóBORlás felBORult életmód, néha ROBogunk. Van, ki kiBORul, háBORog. BORulás ROBajjal jár. HáBORú nincs ROBbanás nélkül, amelytől megREBbenünk, elBORzadunk, mivel következményei BORzalmasak. ROBbanás megbontja az épület BORdázatát. RIBillió felBORzolja a kedélyeket. Gyenge BÉRezés háBORgást idézhet elő. Régiesen (székelyül): aki háBORán van, BORjad (hányik). Elléskor a kisBORjú kiBORul, kiBORjad az anyatestből. A talajművelő BORona felBORogat rögöket. A mező képe sötétebb, elBORultabb BORonálás után. A cimBORák összeBORulnak, BORos, BORongós érzelmi hangulatban nótáznak. Ha egy kapcsolat mélyebbé válik, már nem cimBORaság, BARátságnak nevezik. BARna egy kevert szín, a héBER keveréknyelv. BROnz másik neve BARnaréz.
Takarás: BŐR BURokként takarja a testet, BŐRt szőr BORítja, amely BORzolható, de BORotválással e BORítás eltávolítható. Ma jó BŐRök BORotválják a BŐRüket BORító szőrt. A kóBOR szóban BORítás értelmű is. Ha egy edényből valami kiBORul, elterül, szétfolyik, elBORítja a földet. BÉRezés fedné az elvégzett munka értékét. A haszonBÉR, kölcsönként BIRtokoltakért járó anyagi fedezet. Épületeknél használt BORona, egy gerenda, amely BORító BORdázat része is lehet. A BORdázatra BORítást tesznek. Ide sorolható a BIRtoklás, amely képletesen javak saját BORítású védelmét is jelenti. De háBORú viselése, elBIRtoklás, BIRodalom építés célú. BÜRök kéreg, belső tért takaró BORítás.
Emelkedettség: BÉRc magas csúcs, emBER legmagasabb rendű élőlény. A férfi, emBER egyenes tartású, Nőre BORul nemzéskor. A BERbécs (kos) a nőstény fölé magasodva ráBORul, BERgi, PÁRzik (b > p). A BEReg, BRig, egy emelt, magas fekvésű térség, magas, emelkedett, összekötő áthidalás két térség közt. Az ősiségben hidat is jelentett.
Szín: Ősnyelven a vöröst R.B – B.R gyökkel is írták. RIBizli – BIRizli fordítás élt, él. RUBin, bíBOR, BÁRsony, BORdó, cinóBER vörös színkapcsolat. CinóBER a BORdélyok csalogató színe, bent RIBanccá lett jó BŐRök. BARna szín.
Aláhúzásként alvó és élőgyökkel vegyesen: aki doRBézol felBORítja az erkölcsi rendet, és családja békéjét. Az aBRosz, asztalBORító, aBRosszal terített asztal mellett BORozni is lehet, de lehet ciBERét, csoRBát enni iBRikből. Az aBRoncs egy köRBen összefogja, összetartja BURokként a hordó dongáit, s így tárolható benne BOR, de más is. A felsorolás nem teljes. Folytatható a gyökök keresése.
Utódnyelvekben: angolul: szül, születés = BORn, BIRth, ami (emberi, állati) anyatesti BŐRből, védőBURokból kiBORulás, kiBORjúlás. Németül ugyanez: geBORen. Északi germán nyelveken is anyatestből kiBORulás képe nyomán kapott megnevezés él. A kiBORulás, születés felBORítja, átalakítja addigi életrendet, gondoskodni kell a kisBORjúról.
BEReg, ívelt hátság. BERgés, párosodás, az állat háta ívének képe nyomán. A gIBRaltári, gIBERaltári, hídszerű földhátság, földsáv (BRIg = híd), amely szárazföldi átjáró volt Afrika és Európa közt, az iBÉRek földje felé, akik később a feszes spanok által kiszorítva, BREtániában és a BRIt szigeteken telepedtek le.
Románul oBOR = vásártér, ahol BORfas-nak nevezett zsebtolvajok vannak, felBORítván a rendet. Kofák oBORon BÉRelnek helyet. Az áru, vevő BIRtokába jut. Az oBORt vásári BORongó összevisszaság jellemzi. Savanyított korpalé: BORs. Az erjedés ellen tartósított élelmekhez használt befőttes edény: BORcan.
Franciául: BORda = BORdage. BORdel, BORdély, borDÉLY = felBORult erkölcsi renD hELYe. Vörös BORról, BORtól nevezett BORdó szín, franciául: rouge BORdeaux. Az eau = Ó, BordEAU = BordÓ. A BORdói BORt HORdóban tárolták. Ott letelepedő első ősnyelvűek adtak nevet a helynek.
Angolul: BORda = RIBs. BORdély = BROthel, felBORult erkölcs helye, ahol „jó” BŐRök, RIBancok vannak.
A felsorolt szavakra, megnevezések eredetének okaira ama nyelveken nincs teljes, átfogó magyarázat!
B.J – J.B gyök: BuJ – JuB, a gyök váza BJ – JB kötött mássalhangzó-páros. A szerelem csáBJa vonzó fonadékképző, amelyet a lány BÁJból, báJBól, kéJBől fon a comBJán, és ha nem vigyázol, úJBól és úJBól BUJán baJBa, BAJba visz.
BUJ – JUB gyök jelent: túlfűtött BUJA érzékiséget, dús életteliséget, sűrű növényzetet, BÁJ, kéJ túltengését, BÚJós kívánságot, testi szerelmet, elkülönülésre hajlamot (jó és fájó okokból) stb. A szövegben megfigyelhető B és J hangok elszórt jelenléte is a gyökszavakon, párosokon kívül. Hangváltások: b > p > f > v
BUJka – egy csinos BÁJkiemelő női mellényke neve, de a fészek ősi neveinek egyike is BUJka. A BUJka, buJKa, búJÓKa egy kis JUK, fészek, KUJb, ahová a szerelmesek BUJán BÚJós hangulatban, elBÚJnak, BUJkáJUKban, világ szeme elől egymást elBÁJolva. Mint BOJt szálai szorosan összeBÚJni, BUJálkodni, és titokban JUKba BUJtatni. E BUJtatásból lehet BAJ is, mivel később e BUJtatás nyomán megszületik egy PAJkos kis PUJa (pulya), akivel sok BAJ van, ameddig felnő és BOJtár, ifJú BAJnok vagy BÁJos kislány lesz belőle, s akik felnőttként szintén elBÚJnak párJUKkal egy alkalmi JUKba, BUJkába, BUJtatni. Az elBÁJoló kéJes éJi BUJaság UJJongásra késztető megÚJító hatású.
BAJusz, férfias BÁJ. Némely nőben BUJa vágyat kelt a szÁJ fölötti BÁJos, kÉJes ÉJre csábító, felAJzó férfias rAJzolat.
BAJnok BAJvívó, ősidőben BAJt vívott, hogy utódai ne legyenek szolgák, JOBB életük legyen. BAJnok legJOBBakból lesz. Ahhoz, hogy BAJnokként legJOBB légy, régiesen szólva: sokat kell JÓBolni, BAJolni, vagyis dolgozni. BAJ gyökből indul a BAJnok szó. BAJnokokból lettek VAJdák (b > v). VAJ a tej legJAVa, tehát a gyök magas minőséget jelenti. VAJda is BAJnokok legJAVából kerülhetett ki. VAJdának nemcsak jó vitéznek, BAJnoknak kellett lennie, mert egy nép, ország vezetéséhez FEJ, ész, jó mérlegelő képesség is kell. A VAJda másik megnevezése tehát (v > f): FEJde, FEJdelem, FEJedelem. Innen további kifejezések is alakultak. Az f > s rokonhangok, a FEJedelem győztes, a SEJ – JES gyökkel SEJk= győztes. A SEJk, mint FEJedelmi cím az arab utódnyelvben. De a J-Z, J-ZS gyökök is győzőt jelentenek a JÉZus, JÓZSef, JÉZSó, JESsé (Ézsau, Józsué) nevekben. De ez csak magyar elemzésben mutatható ki.
Utolsó megjegyzésként: megfigyelendő, hogy Jót jelentő J hang mindegyik feJedelmi címben benne van. Tehát ezeket fő jellemzőként a Jóság illette volna. Sajnos, e jellemző – Jóság – nem általánosítható.
Bő életerős, dús növényzet jelzője: BUJa. BUrJán (gyom) is BUJa bőséggel, sűrűbben BÚJva terJed erJedő ereJében. BUJán termő haszonnövényeket, JOBok, földművesek termesztették, JÓ BÁGYokon, felBOJgatott (boly), puhított JOBB ágyakon, GYÁBokon, árkokon odavezetett vízzel termővé tett földeken, ezért nevezték őket JOBBÁGYoknak. A bibliai JÓB is ilyen, földet munkáló, dolgos ember volt. Biatorbágy, BIA = BUJA, TORBÁGY, felTÖRt naTÚR föld TERmővé BÁGY-asztott. JOB = munka, de ember is, aki mindennapi BAJait, munkáit végzi. Ellátja BAJát az állatoknak, földnek, JOBBá téve. Testi BAJát az ember mások elől elBÚJva végzi a BU(j)din.
BAJba jutott embernek BÚJa van, ezért BÚJdosásra adta feJét BÚJában, de azért várJa sorsa JOBBra fordulását.
A leBUJ OJan, olyan hEJ, hely ahová ital mellett kUJtorgók elBÚJnak, munka, BAJ, JOB elől.
Utódnyelvekben: fordított gyök: JUB lelhető fel. Szerb-horvát lJUBav, bolgár, orosz lJUBov, a román a IUBi, IUBire jelentése: szeretni, szerelem.
Angol BOY = fiJÚ, fiú, román BĂJat = fiJÚ, fiú is kÉJes BUJtatás nyomán fogant PUJa egy BUJán BÚJó BÁJos kis nő méhében, de erre angol, román nyelveken nincs átfogó magyarázat.
A szláv nyelvekben a BAJnok = VOJnik megnevezése, ősnyelvből megörökölt szó. Román BOJár, ősnyelvi BAJár BAJnok, de lehet földjét művelő JOBár is. BEJ is innen induló, ez egyféle kényúr. Mindannyi a PUJából nő férfivé, s mindannyi igyekszik JOB, JOBB BOJ lenni – akár BAJok árán is – többinél. Ám ezek a nyelvek nem szolgáltatnak bizonyítékot szavaik egyszerű alapról induló kezdeti kialakulására. Lehet folytatni, a CzF Szótárban a B.J gyökök címszavainál. Magyar nyelven a gyökelemzés mindenre választ ad.
L.C – C.L gyök: LéC – CéL, alvó változata: LC kötött mássalhangzó-páros. Vékony LÉCcel, páLCával rámutathatunk egy adott CÉLpontra. LÉC, mint mérőeszköz, vízszintben – FEL és le irányban mozgatva – jelölhet egy CÉLként elérendő magassági szintet. Jelenléte szavakban ugyanezt fejezi ki.
Lengyel és spanyol GaLICia, GaLÍCia nevű országrészek, valaha ősnyelven kapták neveiket, emelkedett, magas földrajzi fekvésük okán. GAL = föld, mint GALy = rög, az ősiségben: GAJ, a LIC = emelt. GALÍCIA = fennsík, magas föld.
A magasugró CÉLja a LÉC szintjén FELül ugrani. Siker esetén boldog, mivel teljesítette saját CÉLkitűzését.
Aki elért egy kitűzött CÉLt, annak már nyoLC. A kisgyerek gyorsan FELnőne, hogy keze FELérjen a poLCon levő finomságig, amely számára elérendő CÉLpont. Ha FELéri, akkor már boldog.
LICitálás emelkedő irányú árvita. A LICitáló CÉLja, minél magasabb árért értékesíteni. LICitáláson mindenki felLICitált, FELlicitált lelki állapotban vesz részt. Ha létrejön a vásár, mindenki elégedett, boldog. LÍCeum az általánosnál magasabb, FELsőbb szintű képzést adó tanintézmény. Sikeres vizsgák után boldog a végzős. A szerelmes gerLICe turbékolása, giLICe hangja FELemelő boldogság érzését kelti a hallgatóban is. Az igLICe kedves, szerény virága, kellemes érzést keltő. CIL – LIC gyök és hangváltott alakja női nevekben is jelen van: CeCÍLia, ELIZa, LÚCia, CILia stb.
CELler, „helyesen” zeller, mert német (bérnyelv.) mintegy magasugró LÉCként emeli a szintet sejtjeinkben. A CELler átvitt értelemben egyféle lendítő SZÉLerő a testnek, emelő, folyamatlendítő CÉLú hatást gyakorol a szervezetben.
A megLECkézés CÉLja valamely ágazatban magasabb szinten teljesíteni, magasabb CÉLok eléréséhez. MérőLÉCen egyenlő távolságban, szabályos közökkel ejtett, hüvelyknyi számozott karCOLások segítenek hosszméretek pontos megállapításában. E LÉC összehajtogatható, tokban is hordható változatát COLostoknak nevezik.
A paLÓCok CÉLtudatos nép. Jellemzőiket ősidők óta őrzik. LECkét adnak idegen hatalommal megalkuvás ellen.
A cuCLi, cici áLCája, megnyugtatás CÉLjával adják a baba szájába, és attól LICis, boldog. PáCLében áztatással, tartósítás a CÉL. SpiCLit CÉLszmély megfigyelésére alkalmaznak. Minden legény CÉLja: déLCegnek tűnni lányok előtt. Az éLCelődés valamilyen CÉLt követ. Szőr, gyapjú veréssel tömörítése CÉLt szolgált: fiLCet, nemezt készíteni.
Az aCÉL komolyabb CÉLoknak megfelel, mint az egyszerű vas. CÉL volt: legyen ACintos, kemény, és kopásálló ÉL – AC-ÉL. Az aCÉLból LÉCszerű ÉLes fegyver készült, karod hosszabbítására, emberölési CÉLlal. PánCÉLt bántás ellen, valaha életvédelem CÉLjából készítették, LÉCszerű sújtófegyverek ellen.
Régi székely tájszó boldog hízelkedő simulásra: LICis, bár nem mindenhol. Lábhoz simuló CILi (macska) is LICis. LÓCán lovaglás, önFELedt kisgyerek szórakozása, FELLICitálja, FELhangolja, boldoggá teszi. Kirándulás, alkalmi összejövetel esetén, kedvelt LACikonyha CÉLja, rögtönzött, kötetlen ételkészítés.
KoaLÍCió együttműkö CÉLlal alakul. Kötésekor mindenki elégedett boldog. Minőségi szintemelkedést hoz a sikeres koaLÍCió, ha a FELek jó akarattal együttműködők, végzendő munkájukban. FELesleges koCOLódás rontja a CÉLirányos munka hatékonyságát, együttműködést. Egy sikeres kormányzati koaLÍCió is CÉLt érhet el, ami boldogító érzés.
Miért emeltem ki helyenként a FEL gyököt és a boldog szót?
Mivel a fenti szövegben felsoroltak kedvező beteljesülés esetén, teljes megelégedés, boldogság FELemelő, LICis, FELLICitált érzetet keltők. LICitálás, FELemelkedést is jelent, s a boldogság FELemelő, FELLICITÁlt érzet, érzés.
Ősnyelven élt: felLICitál, FELlicitál, FELLICITÁL = emelkedett hangulat, boldogság. A koLÍZió = ütközés. Nő – férfi test koLÍZiója, koaLÍCója is FELLICITÁLÓ. E szó – boldog, boldogság jelentéssel – ma az utódnyelvekben él.
Utódnyelvekben: angol, francia: coaLITion, német: KoaLITion, olasz: coaLIZione stb. Német: PanZER, a pánCÉL szó módosulata, ez védelmi CÉLt szolgál.
Boldogság: latin feLICitas, olasz feLICitá, portugál, galíciai feLICidade, spanyol feLICidad, katalán feLICitat, angol feLICity, francia féLICité és mások. Ám e nyelveken csak lárva, beszáradt szó. Elemeire sovány magyarázat adható, vagy tán semmilyen. Magyar nyelven viszont él az eredő gyökszó, s névadó jellemzőik értelmi vetületei magyarázhatók.
CS.K – K.CS gyök: CSaK – KaCS. A gyökváz a CSK – KCS kötött mássalhangzó-páros, alvógyök hangjai, legsűrűbben használt KICSinyítő a magyar nyelvben, nem szláv eredetű, a szláv nyelvek vették át: -cska, -cske. Gyökelemi szinten nincs magyarázatuk rá. A gyök KICSinységek megjelenítője. Hangváltás: cs > c > s > sz: CSEKély, piCIKe, SEKély, SZIKra…
A CSAK gyök, valamiből egy elenyésző KICSiny részt is jelenthet. CSÁKánnyal CSAK SZIKra KICSiny darabokat pattogtatunk ki a kőből. A CSÖKött is KICSi, a CSIKK is KICSi. Aminek CSÖKken a mérete, az KICSinyedik.
A ménló a CSÖKkel, CSÉKkel böki a kancát, s így kisCSIkó születik. A CSIKó a ló KICSinye, a CSIKós a ménes őrzője, gondozója, így a kisCSIKókra is vigyáz.
A tésztát vékony CSÍKokra metélve aprítják fel. A CSÍKok lehetnek KICSiny, vékony sávok.
A CSÓK a szív KÓCSa, KUlCSa. CSOKor, virágok KICSiny kötésben. Egy CSOKor virág szintén KÓCS a női szívhez.
A CSEKély súlyt CSUKlóból emelintjük meg. Az ősiségben, ősnyelven az egyik legKISebb (cs > s), legKICSikébb, legkiCSIKébb súly neve: CSEKély, volt, más néven: SIKlus, lus = súly, KISsúly. A KIS mélység: SEKély víz.
Az ajtó CSUKásakor egyre KISebb, CSEKélyebb, KICSikébb a rés. Az ajtó CSIKorgása SIKoltó hangutánzat, amely hang, apró KIS kilengésű, sűrű rezgésű. A KÖCSög egy CSÖKkent méretű edény, egy tájnyelvi alakja a KÜCSüg, amint a KIS lehet KÜS.
A CSUKlya a köpeny KICSinye, ami CSUKlósan ráCSUKódik a fejre. A CSÁKót, amely a ruházat legKICSikébbje, KACSosan félrevágva is viselik.
A liba nagy, a KACSa KICSi. A KACSának rövid, KACSos nyaka van. A KACSkaringós út sok KICSi kanyarulatból áll.
A lánynak KECSes KICSi KACSói vannak, és CSUKlói szép ívelésűek. A CSIKlandás apró KICSi mozdulatokból álló érintéssorozat. A párzás CSIKlandással kezdődik.
A túl KICSi apróságra székelyül azt mondják: CSAK egy SZIKra (cs > sz). A SZIKra KICSi, a növény SZÍKja is KICSi.
A CSK – KCS kötött mássalhangzó-páros KICSinyítőként van jelen a szavakban: apróCSKa, feCSKe (kis fecsegő), keCSKe (kecseske), taliCSKa (tolócska), bújóCSKa, csaCSKa, fariCSKál, fariKCSál, friCSKa, fröCSKöl, fuCSKó, kaCSKaringó, kukuCSKál, mériCSKél, öCSKös, paCSKol, szöCSKe, szöKCSe, taCSKó, zaCSKó és mások.
A KICSinyítők, mint CSÖKkent méretet vagy kedveSKE, édeSKE csöpp KICSinységek becézői NEM SZLÁV eredetűek.
Utódnyelvekben: héber SÉKel az ősnyelvi CSEKély módosulata.
Görög családnevekben a KISt, kICSIt, utód, gyermek KISZ végződéssel, fiaként, KICSinyeként: TheodoraKISZ. De van ott az édes jelentésből módosult EDISZ, IDISZ is.
Szláv: szülő után tapICSKoló kICSI, ICS. Az OV = IVadék-, úJ-jelentés: MarkOV fia: Mark-OV-ICS, Il-j-ICS.
Lengyel: é-n kicsim, é-N KiSZI-m vált é-NSZKI alakra: DembiNSZKI, új növekvő ivadékjelentés Mal-inov-SZKI.
Román: KISZ > ISZK-o, ESZK-u. A szülő után ISZKoló, tapISZKoló KISZi (kicsi): Pop fia: PopESCu, Lupu fia: LupESCu.
Ez ősnyelvi toldalékok, jelzőcsökevények eredeti jelentését, keletkezése mikéntjét egyik utódnyelv sem ismeri.
M.D – D.M gyök: MaD – DaM, a MAD gyök az MD – DM kötött mássalhangzó-páros bővítménye. Jelentése: emelkedés, magasság és mélység, erős ráhatás, merevség, tartás, ellenállás stb.
A MADár szóban felemelkedés, magasság értelmű. A ragadozó MADár légárból táMAD áldozatára.
MADrigál – ősnyelvi, alapgyök értelme: MAD = emelkedett. MADárként szálló hangulatú regélés – MADregél.
ÁDÁM névben egyenes, emelkedett, egyenes járású férfi, akinek párja: DÁMa, Éva, a felemelő nőiséget képviseli. A nevek bizonyítják, az ember nem fáról lemászó majomból kifejlődő, hanem egyenes járású emberként teremtetett. A MADám, maDÁM szóban felemelő nőiséget, emelt rangú úrinőt jelenti. DÁM, DOM, oDUM, otthonom melege.
DAM, MAgasoDás, ősnyelven a DAM = gát. A DÁMszarvas a legszebb, legMUTatósabb emelt fős, koronás állat.
DÓM magas, díszes, MÓDos, MUTatós (d > t), gazdagon díszített egyházi építmény.
A zsidó TalMUD a zsidó életMÓDra való nevelés tanításait, ünnepek – MÓÉD – megtartásának MÓDjait tartalmazza. Ez ősnyelvi, magyar gyökre épülő szó, hisz a héber is ősnyelvi leánynyelv. TALMUD = LÉTMÓD ily beszéd alapjául szolgáló szöveggyűjtemény: TaLMuD – LéTMóD hangváz: T-L-M-D – L-T-M-D.
DAMaszkusz magas falakkal védett erőDítMény volt. MÓDosabb, gazdagabb városok magas TÁMfallal (d > t), várfallal, mintegy DAMmal, gáttal védett erőDítMény véDői nem tettek engeDMényeket TÁMadóknak, táMADóknak. Előzőleg DAMASZK, SZÁMADÓK találkozási helye is lehetett: DaMaSZK – SZáMaDóK hangváz: D-M-SZ-K – SZ-M-D-K.
DOM gyök nyugalmat is jelent, a DAM, gát megállítja a sodró erővel rohanó patakot, mintegy nyugalomra inti. Magas védfalak mögött nyugalom uralkodik. DOM-OKOS, DAM-OKOS, magas MÓDos, emelt erkölcsiségű, egyenes tartású, otthonteremtő és OKOS. DOM, otthonom, oDUM, ahol MÓDomban áll valós MEDremben lenni, önmagamat aDOM, s ahol szeretetemet aDOM enyéimnek. Amiről tuDOM, hogy igaz, bátran, határozott, emelt hangon monDOM, az igazságot véDEM. A DUMa is erőteljes monDOM-monDOM szó. Az aDOMány kellemes, emelkedett érzést keltő.
A magyar főúri AMADé család nevében magas rangot jelent.
A MEDve saját MEDvét (odúját), odvát védve, felemelkedve táMAD, így MUTatja (d > t) magát erősnek. A MED gyök mézjelentés, ezt szereti a MEDve, mert emelt értékű élelem. Jelentett NEDvet (m > n), a MEDve szereti NEDves MEDves MEDvében (odújában). MEDves = NEDves.
MIDián népe, de a MÉDek is magas értékű népnek képzelték magukat, és fent a hegyekben, magaslatokon is éltek.
MED gyök jelent egyensúlyi középértéket: MÉDia, de mélységet is: MEDer, MEDence, mindkettő MélyEDés. MEDdőség üresség. DEMencia lesüllyedt, hanyatló állapot.
Magasan érkező vízár táMADása ellen DAMot, magas gátat emeltek már az ősiségben, mély MEDerbe, MEDencébe kényszerítve a vizet.
Utódnyelvekben: emelt magas fekvést jelent a MADeira névben, de MADrid nevében is. A hollandok ma is magas DAMokat emelnek a víz féken tartására. Városaik nevében jelen van e megnevezés: AmsterDAM, RotterDAM. Angol, izlandi, norvég nyelveken: DAM. Svédül: DAMmen. Dánul: DÆMning. Lehet keresni tovább.
F.S – S.F gyök: FeS – SeF, szépség, megmutatás, megmutatkozás, hatalom, szétterjedés és gyűjtés (eszezve is).
Aki FESS akar lenni, legyen jólFÉSült, ez esetben még SÉF is lehet. SÉF – FŐSégi állás. A SOFőr is FŐSég, saját kocsijában. A SÉF széles hatáskörrel rendelkező.
A SÁFár jövedelem növelése érdekében dolgozik. Aki jól SÁFárkodik adottságaival, vagyont gyűjthet a SZÉFjébe.
FÁSlit SÁVként hasítják (f > v).
FÜSt szétterjed a FESső légrétegben.
FESték szétkenhető, szétSÜFütölhető, így FESS, mutatós a külső.
FOS oly híg, mint a FESték. Ha FOSnod kell, FUSS!
A FASizmus viszont szorosan rendezett, tömörített, megbonthatatlan, tiszta FÁS kötegként szemléltethető.
FÉSű, FŰSű – szétoszlatja a gubancba tömörült hajat, és rendezett vonalakba sorolja, FESS, mutatós lesz.
Utódnyelvekben: a román FĂȘie = csík, SÁV, az olasz FAScia = SÁV. Az olasz FAScia megjeleníti a FESZes, nem bontható kötöttséget, egybegyűjtést. Ez etruszk jelleg volt.
G.N – N.G (G.NY – NY.G, GY-NY – NY-GY) gyök: GéN – NeG, GéNY – NYeG (GYéN – NéGY, GYéNY – NYéGY). GÉN a teremtés alapja, kitörölhetetlen, NEGálhatatlan. Ha rombolva hat rá valami, kijavítja magát. E képesség nem magától jött létre, EREDETE van, teremtői alkotás. Az EREDET ERE, sejti GEN, GÉN. Aki GÉNje GENERE eredetét, GENERÉT megtagadja, NEGálja, ismételten RE NEGÁlja, az RENEGA, RENEGÁT. GeNeRe – ReNeGa hangváz: G-N-R – R-N-G
Tudni kell: a világegyetem létező középpontja: G. Az emberi kezdő gégehang G hang. G hang lágyítva: GY. Mindenki eGY én, ÉN, külön egyedi GÉN. Teremtés kezdete óta kb. 25 milliárd ember élt a Földön. E hatalmas tömegből kettő sem volt ugyanaz, egypetéjű ikrek sem! Mindenki külön GÉNekre épül. A DNS hárommilliárd rejtjele névreszólóan egyedi! Ezért nem tartós egyetlen szervátültetés sem, és a vérátömlesztés sem hozza a várt eredményt! Feltámadáskor néven szólítva jön elő. Nincs lélekvándorlás, nincs „előző életem”, az a csalók megtévesztő meséinek része.
GENERE szóra csak magyar nyelven van magyarázat: eGYÉN EREdet, GÉN EREdete, folyamatának ERE. GENere – eroGÉN, e hang-, gyökátforgatás mutatja, hogy földi élet átszármaztatása csak testiségi EROGÉN úton lehetséges. A nyelv szerint a GENERE egyik jelentése kezdet, indulás. Az útra kelő EREGŐN, ERED, indul EREGELve útjára.
GeNeRe – eRoGéN hangváz: G-N-R – R-G-N / GeNeRe – eReGőN hangváz: G-N-R – R-G-N
Az EROGÉN GENERE a meghaladhatatlan felsőfokú testi GYÖNYÖR, nemzés GYÖNYÖRE.
GeNeRe – eRoGéN – GYöNYöR hangváz: G-N-R – R-G-N – GY-NY-R.
A nemzés GYÖNYöre, szülő utódokban lelt GYÖNYörűsége. Lelke GYÖNgyének, gyönGYÉNek számítanak. A két GÉNnek, GÉNYnek eGYENlő szerepe van új eGYÉN kialakulásában. Eme összesség a Teremtő keGYÉNek tudható be. GYÖNYÖR ÜRÜGYÉN hívja a férfi a nőt: GYERE NA, bújjunk össze! A GYÖNYÖR eredménye kis RÜGYÖN mutatkozik.
GYöNYöR – üRüGYéN – GYeRe Na – RüGYöN hangváz: GY-NY-R – R-GY-N – GY-R-N – R-GY-N
GÉN az eGYÉNiség (g > gy), meghatározója, jellemzők hordozója. Kérdés: hoGYAN – GYENgén, gyenGÉN vagy teljes erőbedobással – áll hozzá a NÉGYeléshez (munkához), NAGYvonalú, eGYENes természetű vagy GYANakvó, túl iGÉNYes vagy iGÉNYtelen stb. Az eGYENletesen, folytonosan végezendő NÉGYeléshez, munkához, NAGYvonalú, eGYENes természetű eGYÉNre van szükség, így saját erőből is növelheti anyagi, szellemi vaGYONát.
Lehet leértékelő vagy jó minősítő. GÉNY, GÚNY, minősítő beépül a szeGÉNY, GÚNY, GÚNYa, GENNY, eNYEG, GENYó, GANYé, ciGÁNY, poGÁNY, szuNYOG, dunNYOG és más szavakba.
Beépül a nagyszájú, hősködő haNYAG, NYEGle, vaGÁNYkodó, GÚNYolódó nagyleGÉNYkedőt jellemző szavakba.
GÉNY lehet jó oldali, természetes minősítő is: iGÉNYes, NYUGodt, aNYAG, léNYEG vagy g > gy váltással: GYÖNYörű, GYÖNgy. Az iGÉNYes, eGYENes ember iGENje szilárd, megbízható. Ez nála GÉNekkel örökölt, GÉNekbe épült, majd továbbfejlesztett önmagára is kötelező érvényű iGÉNY. A szeGÉNYség nem iGÉNYtelenség, csak aNYAGi szűkösség. A népi művészetet a szépérzékkel megáldott szeGÉNY réteg építette fel iGÉNYes odafigyeléssel.
A leGÉNy szóban levő GÉN gyök azonos az örökítő sejt megnevezésével: GÉN, amely leGÉNYtől ered, és ez a GENézis, a teremtés GYÖNYörrel folytatása. A leGÉNY a GÉNt, GENYónak is nevezett eNYEGes ondóval legGYÖNYörűbb vaGÁNY érzet és kéjes NYÖGések kíséretében ülteti egy GYÖNYörű nő ágyékába, fanba (fan = ágyék), váGÁNYba, vaGINába, arra iGÉNYt tartó nő méhébe, s amely GYÖNYörű kis utódot GENerál (gen-ere – eredő).
Utódnyelvekben: GANgster, GUANo, vagy GENtleman, inteliGENt, GENtile, GENere, GENeza és más szavakban, de az utódnyelveken nincs rá semmilyen magyarázat, átfogó, teljes magyarázat csak nyelvi titkok magyarázó nyelvén.
Névadó jellemzői, értelemösszessége az eredő nyelvben, a teremtés nyelvében, mai magyar nyelvben él.
M.Z – Z.M gyök: MeZ – ZiM: takarás, lefedés, mennyiség stb. MEZő élelMEZő, jelMEZ takaró, ZIMa (ősnyelvi: hó), amely ZÖMével hull, takaróként. MEZő MESSZi táj, hosszan NÉZhető (m > n), NÉZŐ, tájnyelven: NEZŐ.
MEZŐ két határoló kÖZött elterülő terMESZtésre alkalmas tér, amely MESZ-szire nyúló is lehet. Két határoló: erdő, folyó, tenger kÖZÉ esik, így a MEZŐ szónak kÖZÉp, kÖZÖtt elterülő tér értelme is volt, van. MEZŐt megmunkálni jövedelMEZŐ, mivel élelMEZÉshez szükséges termények ZÖME MEZŐn terem meg. MEZEi munka kitűnő IZOMfejlesztő annak, aki jól MOZOg munkájában.
A MEZŐ kikelettől tél beálltáig ZÖMében ZÖld növényeinek MEZÉbe öltözik, befödi a tért, zöld MEZÉt rávonja a kopár földre, s minden élő, MOZgó legfontosabb élelMEZŐje (eme – a kisbaba szava). Ősszel leháMOZzuk a MEZŐ felületét, begyűjtve mindent, ami élelMEZŐ. MEZŐ növényMEZÉnek virágairól gyűjtik a ZÜMMÖgő méhek a MÉZet.
A MEZŐ télen sem MEZtelen, MEZetlen, mert bár leveti zöld MEZÉt, fehér MEZbe, ZIMába öltözik, hóMEZŐvé válik. ZIMa ősnyelven = hó. Télen a MEZŐ ZIMankós, ZUzMarás.
MEZ befödi a testet, különben MEZtelen, MEZetlen. Ilyen a jelMEZ is. A híMEZő mintákkal tölti be a vásznat, a MEZő is ilyen mintákkal híMEZett, rajta élő, MEZŐt beborító növények, és virágaik által. Valakit, valamit eleMEZŐ, jelleMEZő: leMEZteleníti, elemeire szedi, hogy alapvető jeleit leolvassa róla.
Más takarók, területet befödők e gyökkel: MASZat, MÉSZ, MOSZat, MÁZ, ZOMánc és még mások.
Utódnyelvekben: olasz MEZZO = közép, felezett. MEZOpotámia nevében folyóközi (pot = víz) MEZŐ, tér, síkság, róna, rét jelentésű. A magyar MEZŐ jelentése: köztes térség, két erdő, vagy erdő és folyó, tó, tenger közti térség. A MEZŐ lehet hatalmas, ÖZÖM (özön) tér. Nem művelt MEZŐ hanyag, gyomos MIZÉria, miZÉRia ZŰRös képét mutatja.
G.R – R.G gyök: GöR – RöG, gyökváz a GR – RG kötött mássalhangzó-páros, alvógyök hangjai. Kifejez GÖRgést, GÖRdülést és ellentétét: RÖGzülést, RÖGzítést. Erről egész oldalakat lehetne írni.
Néhány: földRÖG egy GÖRöngy, amely GÖRög, göRÖG, GURul, de RÚGva is indítható, GÖRgethető, GURítható.
Föld, e bolygó is RÖG, amely GÖRdülve bolyong. GÉRa neve a GURuló sóRÖGnek. Aki höRÖG, annak GARatjában van valami, de lehet csak GARgalizál. Néha leGURít a GARaton egy pohár bort, sört.
Verőfényes REGgel szép nap íGÉRete. Földművelőnél REGgel kezdődik az eREGelés, napi GÖRnyedés, RÖGök fölötti GÜRc, amely estig, a Napnak láthatáron leGÖRdüléséig tart, uGARolás alatt pihen a RÖG.
Az íGÉRet vágyakat GERjeszt. Egy íGÉRet, bármily RÉGi, beteljesülésre vár, és ez az íGÉRettevő GERincétől függ.
Aki GIRhes, GERnyác, talán GÖRnyedten jár. Aki RÖGeszmés, lehet RIGolyás. A kertkaput RIGlivel RÖGzítik.
GÖRény névadó jellemzői: beGÖRbülő háta, éjszakai GÖRbe útjai, s haRAGra ok, GÖRcsös veszteség baromfik közt.
GÓR hegy ősnyelven, GARat mélység. GÖRcsös fájdalomnál, mintha KÖRbeCSavarva GÖRgetne valami belül.
Utódnyelvekben: a GÓR, GORa hegyet jelent több nyelvben is.
S.R – R.S gyök: SeR – ReS, serkentés, életteliség, szorzati sokasodás, de ezek ellentéte is. Aki SERény, nem RESt, állandóan SERtepertél. GyoRSan SURran, SÜRög, SIRül, SERül, SORjázza lépteit.
SARjadó növény is SERényen növekszik. SÁR gyök bőséget, termékenységet is jelent. SÁRló kanca páROSodni kíván, RÉSt mutat a ménnek, és jövőre kiscsikó SARjad benne. A szép menyasszony reggelre SARoltan ébred.
Aki SERény megSÉRülhet a sietségben. A töRÉS SÉRülést, RÉSt okozhat. Ez SÚRlódásból is bekövetkezhet.
SÖR SERkentő erjedéssel készül. Ősi neve SER, mivel keSERnyés ízű is. KeSERű tapasztalatok keSERgésre, SŰRűn SÍRásra adnak okot.
SŰRű növésű növényzet közt nincs nagy RÉS. SŰRű SORokban elhelyezett darabok közt is kevés RÉSt hagynak.
A váSÁRt a bőséges árufelhozatal jellemzi. Mindenből annyi van, mint a SÁR. De a váSÁRtéren nagy a SÁR is.
L.B – B.L: LáB – BaL, a LÁB BALlag, azon BILleg, LIBeg. LÁBbal BÁLozunk: LÁBal, láBAL, BÁLoz. BÁLban jókedv tomBOLt. Régen BILétás BÁLok is voltak. A BILéta BILlegő, LIBegő vékony papír, felLIBbenti a szél.
BALalajkás LÁBbal veri az ütemet. A cimBALmos és a jól doBOLó dobos szintén, BÁL, BULi van.
A BOLdog ember LOBog, LEBeg örömében. A BOLond LOBbanékony, elméje megLOBbant. BOLdog kis hölgy BILlegeti magát és LIBegően lépked. Aki BOLdog, az örömében lehet BOLondos. A BOLdogság BALzsam a léleknek.
LOBbanékony, BILlent elméjű, BALul, BOLondul viselkedik, amiBŐL BALhé, riBILlió lesz. KoLBászhoz való BELet kimossák, hurolják, majd öBLítik LÓBálva, lóBÁLva. Utána BELeBASSZák, nyomják a darált, fűszerezett húst, ezért kapta a koLBász, kolBÁSZ nevet. A koLBász LÓBálható, lóBÁLható. Ismerős mondás: koLBászt LÓBálva jön a padlásról.
Ősi lélekgyötrő BALeseteket BALladákban énekelték meg. Súlyos BALesetből nehéz kiLÁBalni, kiláBALni.
BÁLa felnyaLÁBolható, öLÉBen vihető, LÁBnyi vastag köteg. Valaha BOLtívű tetők alatt nyíltak az első BOLtok.
BÁLványok szobrai magas LÁBakon álltak. BOLeró könnyen LIBeg-LOBog viselőjén, mivel nincs begomBOLva.
BÁLna, nagy súlya ellenére könnyen LIBben a vízben.
Utódnyelvekben: olasz: BALlare, BALata = tánc, amelyet LÁBbal, lábBAL járunk. A német BALlen. Több nyelven a BALance jelenti a BILlenő mérleget. De a karanBOL szóban is jelen van a BALértelem.
T.P – P.T gyök: TaP – PaT. Ami nem TAPad, lePATtan. TAPéta, taPÉTa TAPad a falra. Ha nem jó a TAPadás, felPATtan, ez esetben leTÉPhető. A ló PATáján levő PATkóval TAPos, alóla kiPATtannak az elTIPort kavicsok.
Ősnyelven a fát TIPró fejszét TIPornak, TOPornak is nevezték.
Akit jól TÁPlálnak, egészségtől kiPATtanó. IsPOTályban betegeket PATikai TÁPszerekkel isTÁPolnak, hogy egészségük helyrePATtanjon.
A TAPló fára TAPad, és abból szív el TÁPlálékot.
PATkány PATogón ugrándozó. A PATvarkodó is PATtog.
PATvarral szított parázsból PATtog a szikra.
PÁTria TÁPlálja, PÁTerként, atyaként PATronálja fiait.
Utódnyelvekben: PATtent, TAPet, POTcova, PATron szavakban jelen levő gyök, azonos a magyar értelemmel.
SZ.K – K.SZ gyök: SZáK – KáSZ. E gyökkel bármely átforgatásban olyan szavak, megnevezések alakíthatók ki, amelyek állandó letelepedés, SZÉKes életmód, annak kellékei, bemenetellel és tárolásra alkalmas belső térrel rendelkező eszközöket, tárgyakat, cselekvést leírók: SZÁK, iSZÁK, SZEKér, szuSZÉK, szuSZAKol, KESZkenő, SZIK, SZÍK, SZŰK, SZUKa, KÁSZu, KÁSZló, KESZtyű, reKESZ, SZEKrény. KÜSZködés, KÉSZenlét, KASZa, KASZal, SZAKasz, szaKASZ. De sz > s vagy z, zs váltással: ZOKni, ZSÁK, taSAK, siSAK, laKÁS, KOSár KASornya és minden más, ami lyuKAS bemenetellel ellátott, és SOK tárolható benne.
Utódnyelvekben: román SAC = ZSÁK, SZÁK. KASZten, KESZon, magyar gyökre épülő utódnyelvi szavak.
CS.T – T.CS gyök: CSaT – TaCS. A CSATa színhelye, a történelemben CSATákban fegyverek CSITárokon, pajzsokon CSATogásának, fegyverek összeCSATtanásának tere. Sportban egy adott, behatárolt tér, pálya, két CSApaT összeCSATtanásának, CSATározásának színtere. Aki részt vesz a CSATában, nem TÁCSog, hanem küzd. Ami CSATán kívül van, TÁCSban, jelképes vagy valós TACSvonalon kívül van. A pattogó, nagy hangon CSATtogó nagyszájút CSITítják, leTÁCSolják vagy pofon CSATtan.
Utódnyelvekben: Angol TOUCH line, francia ligne de TOUCHE, mindkettő partvonalat jelent, amely a CSATa színhelyének határa, TACS vonala. A szavak jelentéséből, gyökök vázhangjaiból felismerhető a gyök és eredeti jelentése, bár a mai magyar nyelvben e jelentéssel már kevésbé használatos. Az említett utódnyelvek viszont nem tudják pontosan, legfeljebb találgatnak, honnan is eredhet az ő TOUCHE (tucs, tacs, tács) szavuk. Románul TACi (tács) = hallgass, nem vagy beavatva, a vitán, szóCSATán kívül állsz.
H.D – D.H: HüD – DüH. A bőr egyik ősnyelvi neve: HÜD. ArcHÜDön látszik a DÜH. Kellemes a hűs ÜD, víz h/ÜDe hatása, IDeg nyugtató, felÜDít. A bőr, HÜD nem szereti a HIDeget, mivel hat IDEgeire, inkább DÜHíti, DOHog miatta.
A bőr másik ősnyelvi neve: DERME. HIDegben a DERME DERMEd, és MERED tőle a szőrzete.
Utódnyelvekben: az északi népek nyelvében többnyire a HiD, HUD gyökre épülő a bőr megnevezése.
V.R – R.V gyök: VeR – RoV. A magyar nyelv e gyökkel írja le az emberi gondolatközlés módozatait: VERbálás – ROVás. Az ember gondolatainak két közlési módja van: hangok és jelek. A hangok lehetnek tagoltak és tagolatlanok. A tagolatlan hangok általában örömteli ujjongó hangok vagy üvöltő vészkiáltások.
A beszédkészség teremtési adomány, alapkészlet, amely örökítő sejtekben, génekben rögzített nyelvszerkezeti vázként öröklődik szülőtől gyermekre. A beszéd önműködően elsajátítható. Beszélni mindenki tudhat.
A jelek nem teremtési alapkészlet, tanulni kell, műveléséhez eszközök kellenek. Az ESZ-KÖZ szó tartalmazza a vezérlő és végrehajtó elemet: ÉSZ és KÉZ. A jeladás fő eszköze: ÉSZ által vezérelt KÉZ. Az ÉSZ KÖZli a KÉZen át.
A tagolt hangok az értelmes beszéd részei: VERbál, VORbál, paláVERez, VARog, zaVARog stb.
A VERbált hangok leROVására is alkalmaztak ROVott jeleket. Kezdet kezdetén BOT volt a jeladás fő kézbeli eszköze. Azzal RÓVtak puha agyagba. Később fémkéssel BOTra RÓVtak jeleket.
Utódnyelvekben: a latin VERbis, román VORba és mások.
P.D – D.P gyök oly nyelvelem, amely szókezdőként és szóköziként is alacsonyságot, lenti szintet: PeD, PaD – DeP, DaP, elterülést, talaj közeli, ahhoz kötődő jellemzőket leíró.
P hang a víz első nevének alaPhangja: Pü, áPa. „A teremtett világ vízből és víz által állt elő.” Ezt írja a Teremtés könyve. A víz meghatározó alaPhangja a teremtést folytató két nemi szerv nevében is jelen van: Pénisz, Pina (sőt az egyesülést jelentő N.SZ gyök: NáSZ is). PED – DEP gyök fekhelyet is jelentett a GYEP (d > gy vagy gy = dj) szóban. áGY E Puha fű. Az első ember első éjszakájának áGYa a GYEP. Az első emberpár DEPen, GYEPen ePEDett, ePEGYett szerelemben. Ádám GYEPen térDEPelt, ősnyelven: térGYÉPelt Éva öle előtt. Ily ePEDő térDEPelés és folytatás eredménye volt az első kis PED, PEGY, POGY, kis újszülött, akit vagy GYEPen vagy Pün azaz vízen, de mindenkép alacsony szinten, PEDen nemzett és szült meg.
A letelePEGYés helye – láGY GYEP. GYEPün belüli tér, amely utódnyelvi sivársággal: DEPó.
DEPre, GYEPre éPült, saját GYEPün, határon, mezsGYÉn belüli tanya, hon, ház, a haza. A folyó, hüd, víz fölött száraz lábbal átmenni PEDet, PODot, azaz hidat készített, amelyen taPODva haladt át. PED – alacsony szint, PADló közeli. Ott taPOD a láb. Innen a PEDál, azaz taPosó, taPODó megnevezése. PED, a talaj képezi alaPODat. Onnan erED minden.
P hang egyik jellemzője, alacsony szinten takarás: Pázsit, taPad, széttePsed stb. Védelmet is jelent: Páva, Pajzs szavakban. A D hang ezek megjelenítésében társa. Fellelhető a kifejezésekben P hang körül. E gyökkel indult a kisgyerek ősi megnevezéseinek egyike: PEDi, PEDő, kis tiPEGő (d > g) tiPEDő-taPODó, aki különböző nemű szülei GYEPen, PADlón, fekvő öszetaPADása nyomán fogamzik, akiért ePED a szülői szív, s fájdalmában tán megrePED.
A PED, eredet. Kutatással a PEDig, alaPig kell visszamenni, PEDigre, kezdetre, eredetre.
Alacsonyságot jelent: térDEPlés, lePEDék és más szavakban. A növényt PEDből téPED ki.
ElePED szárazságtól a talaj, PED, PADlózat növényzete, ezért aD APot, vizet a felhő. Ebből a jelenségből alakult ki az aDAPtál szó, amelyet utódnyelvek használnak. Némelyik nyelvben most is: aDAPa = itatás.
PED, PAD – DAP, DEP, letelePEDett állaPOT (d > t), amikor megveted alaPODat.
Az ember letelePEDett helyén, DEPjén, GYEPjén, GYEPűi (határai) közti helyén három okból térDEPel, térGYÉPöl (székely) le: Istenének, Teremtőjének hálát adni, utódokat, PEDeket nemzeni, és GYEPün belüli GYEPen, kis PEDek, PEGYek, POGYok piPOGYák, azaz GYErekek iránti szeretetét kimutatni.
Utódnyelvekben: PEDikür = lábköröm ápolás, PEDiatrie = gyermekgyógyászat, PEDagog = gyermeknevelő stb. Románul: POD = híd, csak nincs eredetmagyarázatuk rá, mivel mindannyi ősnyelvi örökség.
M.S – S.M gyök: MaS – SoM. A MASina szó, a MaS, MoS gyökből kiindulva, nedvértelmű is. A nedv – egyebek mellett – élő test fő kellemi tényezője. Ilyen felüdítő hatású minden, ami segít, ami INAS, ami MASINA.
MaSiNa – iNaSoM hangváz: M-S-N – N-S-M.
A női MÁSság, teremtés csodája, férfi lét MESésen szép kiteljesítője. SEMmi nem ér fel értékben vele. A női MOSoly is egy segítség, MASina, férfi-nő kapcsolatban, bajok könnyebbé tételére. MOSolyt kísérheti jóízű NEVetés, ami kellem, jó hangulat kifejezése. A biológusok kimutatták, hogy jókedvű, jóízű NEVetéskor életfontosságú testNEdV képződik a sejtekben, ami ellenállóvá teszi a testet betegségek ellen.
MOSes, azaz MÓZes név jelentése vizes, azaz MOSós. Ilyen értelmű MOSon és SOMogy vidéke, mivel hajdan ama részt víz borította. A MOSoly, SOMoly is felüdítő nedvértelmű. A fáraó lányának azért is tetszett meg a kosárban a MOSon, azaz vízen úszó kisbaba, mert MOSolygós volt. A sapka SIMlije is egy MASina, segítő vakító fény ellen. A SIMlis ember megbújik mögötte, és MOSolygósan, SOMolyogva, SOMfordál, mint lassú folyású, partot MOSó víz.
A széki nyelvjárásban: gyufa, kemence is MASina. Oly következtetésre jutunk, hogy az ősiségben minden, ami az ember munkáját könnyebbé tette, ami segítő kellék volt a kezdetektől MASinának, birtokolt inaSOMnak minősült.
Tehát, ősnyelven a segítő, segédeszköz neve: MASINA, ami SIMÁN segítség. Ez volt az ember INASA, INASOM, fontos segítő eszköz. Ilyen volt a MOSó, törzsölő, dörzsölő MASINA. Vagy aki, ami terhet vitte. Ilyen MASINA, azaz INAS volt a szamár. A szamár az INASOM. Van tájnyelv, amely ezt megőrizte, s olyan, amelyből kisodródott.
Valószínű, a SIMON név ugyanezt jelenti.
Utódnyelvekben: legtöbb nyelven a MASina = gép. Olasz nyelven: ASINO = szamár. Ám nincs magyarázat, mert nem is lehet, a szó kialakulására:
aSiNo – iNaS hangváz: S-N – N-S vagy MaSiNa – SiMáN hangváz: M-S-N – S-M-N.
SZ.M – M.SZ gyök: SZeM – MeSZ: SZEM MESZ-sze ellát, SZEMenként SZÁMol. Ősnyelven a SZÁM: tömeg, MASZ-sza megnevezésének alapeleme. SZAMárra rakható volt szinte SZÁMolatlanul MASZ-sza, azaz tömegnyi teher. Aki gyökelemzésbe fog, összes vonatkozásait igyekszik megkeresni, bár a teljesség lehetetlen.
Példaként: Az M.SZ – SZ.M gyök minden hangzóval: MaSZ – SZaM, MáSZ – SZáM, MeSZ – SZeM, MéSZ – SZéM, MiSZ – SZiM és így tovább. SZEM MESZ-szire lát. MESsinai partokról belátható a víz (na) MESZ-szesége. A fehér MÉSZ is MESZ-sziről látható. MISZ-szióba induló MESZ-szire megy, innen hiányzik. A SZOM gyök hiányt, űrt jelent.
A SZÁMok végtelenbe visznek, MASZ-sza, a világegyetem anyaga megSZÁMlálhtatlan égitestet alkot.
SZIMatom MESZ-sziről észleli az ételillatot, bár SZEMem még nem látja, de lesz eSZEM-iSZOM, ha odaérek.
J.K – K.J gyök: JaK – KaJ: AJAKkal KAJÁlunk (eszünk), KAJÁntunk (kiáltunk), az AJAK lehet JÁKos, azaz csaló szavakat szóló. AJAK egy KÉJes, KÉJt adó JIK, JUK, éji KÉJ, éJEK KÉJe kedveltje. A KAJtár KUJon feszt a JUKat keresi.
Valaha KUJból, szögből készült a KUJcs, kulcs. A KUJcsot a zárJUKba dugták.
KAJAK – a KAJak, kaJAK körvonal alakja az emberi aJKAK.
KUJAK – a KUJak, kuJAK = ököl, szorosra csukott ujJAK.
Kezdőgyök és bővítmény értelemalakító szerepe
A szó tartalmát, mondandóját a kezdőhang, vele alkotott kéthangos ősgyök, vagy gyökszó határozza meg. A kezdőgyököt követő alkotó elemek azonban ilyen meg olyan irányt szabnak a kifejezésnek. Íme, néhány szó:
V.H – H.V gyök: ViH – HiV. Vegyük a V hangot. A V hang változékony, végletek hangja: jó, rossz és középút. Az I hang, játékosan sIkamlós, Iszamodó, Ijedős, rIasztó stb. VI ösztöni ősgyök élénk életteliség kifejezője. A VI – ÍV olyan, akár egy bejátszható pálya. Ha társul velük a J hang, jó oldalát mutatva: VIJják magukat, VIJjognak örömükben.
Ha a H hang veszi át a J helyét, amely a leHelet, érzelmek, indulatok mélyről feltörő hangja: VIH – VIHáncol, VIHog. A vihÁNC szóban a tÁNC szó elemei élénk mozgást jelentenek. A VIHog szóban G hang zárja a szót, tehát a VIHoGás hanGvonatkozású is. Ám a VIH gyök átmehet másik végletbe. Ha a bővítményben az akaratos A hang, erős R hanggal együtt vesz részt a szóban, kialakul a HAR gyök, a H hang átvált kellemetlen oldalra, HARcot, HARagot jelent, az elemek HARcát: VIHAR. Az E hanggal: VIHEDER, amely ellen HEVEDER, azaz védőöv, hajlék kell. A HEVEDER összetartja az omladozó HERVADÓ, HEVEREDŐ anyagokat. A fordított H.V gyök képes megjeleníteni a hideget – hőt azaz HAVat – HEVet. A hűen HÍVet és a rideg HŰVösen tartózkodót. A HEVült hőt, és a HŰVös hideg állapotot is.
ViHeDeR – HeVeDeR hangváz: V-H-D-R – H-V-D-R
HeVeDeR – HeRVaDó – HeVeReDő hangváz: H-V-D-R – H-R-V-D – H-V-R-D
P.S – S.P gyök: PeS, PoS – SeP, SoP, a PES egyértelműen vízjelentésű: PIS, PES. De terjedés, víz, tűz, hírterjesztés, kellemes-kellemetlen elfekvő állapot, nyomáshatás stb. Lehet gondolkodni PEST névadó jellemzőin, de a névadás történetéért nem kell szláv nyelvű népeket háborgatni, mivel a névadáskor egy fia szláv sem élt még a Föld nevű bolygón. Ugyanis a Kárpát-tenger lecsapolódása, a medence felszáradása még jóval a római kor előtt megtörtént, az Özönvíz utáni évezredben, amikor még a szláv nyelvek csírában sem voltak, s így nem adhattak nevet semminek, nemhogy PESTnek vagy BUDÁnak. Egyébként ez a minden magyar helységnév szláv nyelvből eredeztetése tudatos nyelvészi-történészi csalás. A magyartalan akadémiai nyelvészet ferdítéseinek, nélkülözhetetlen eleme. Úgy hazudnak, ahogy a magyartalan tapló agyukból kifér.
PES = víz. A VESe vízkiválasztó szerv. Kis mennyiségű PESt, vizet, lehet odébb SEPerni, kiSEPerni, beSEPerni stb. PEST városa víz mellett, egy nyílt laPOS, helyenként láPOS réten, gyePES PÁSton terül el. E PÁStot, s így PESTet is néha elöntötte a PES. Néhány árvíz végigSEPert már e PÁZSitos PÁSton, PESten. A PESt melletti PÁSton küzdelmet folytattak vitéz aSPiránsok, SUPákolták egymást, ezért sokat taPOStak, és sokakat eltaPOStak. De a Duna mellett voltak láPOS területek is. A folyó menti agyagos-homokos talajból, amelyet taPOSva gyúrtak, jó tégla lett, lesz. Ezt PEStekben, téglaégető kemencékben égették ki. A láPOS vidék POSványosan szétterjedő, megPOShad és bűzlik, mint a PISi. A Kárpát-tenger vize apadásakor még sokáig PES volt a laPOS tájon, POShadó POSványos víz, POCSolya, mígnem felszáradás után egy szép PÁZSitos PÁSt alakult ki. Csak ezután kezdtek hozzá építéshez szüksége téglák készítéséhez, amelyeket PEST, azaz kemence alakúra rakva égettek ki. Tehát bővítménnyel megjeleníti a PESsel, vízzel ellentétes végletet, a tüzes PESTet is. PEST lehet kemence is, amelyben tűz ég. A kemence, azaz PEST, egy TESPedő, TEPSedő építmény, amelyben TEPSiben sütnek étkeket. A laPOS téren termeszthető táPOS eledelre való növényzet.
A POSta sokat taPOSta az utakat terjesztve küldeményt, terítve a hírt, üzenetet a néPESség közt. Innen a név.
PoSTa – TAPoS hangváz: P-S-T – T-P-S
Az aPOStol is üzenethordozó, hírvivő. Az aPOStolok sokat taPOStak, gyalogoltak.
Az iSPán SÁPol, SZÉFbe (s > sz, p > f) gyűjt. Aki SEPerget, SÖPörget, sokat SEPlet. Akit náSPágolnak, megSAPkáznak; SUPákolják, PASkolják, aztán PUSmoghat, SOPánkodhat.
Anyós sokat SOPánbkodik, SÁPítozik, SIPítozik, hangja SÍPhoz hasonló, az aPÓS többnyire csak hallgat.
SZOPtatás, szoPÁS után megPASkolják enyhén a baba fenekét, hogy böfizzen.
PESt, kemence mellett, kellemes székbe SÜPpedő teSPedés, tePSedés. A kenyérsütő PEStet sütés után kiSEPerik.
Ami leSÜPped, képletesen ellaPOSodik, ha olyan megPOShad.
Utódnyelvekben: a szláv nyelvekben PES, PECS, égetést jelent a szavakban, de ez is ősnyelvi örökségük.
T.R – R.T gyök: TöR – ReT. A TÖR gyök legrövidebb bővítményei közül az Ő hangot említem: TÖRő, törŐ, Ő, aki TÖR, elTÖRi, elTÖRik a TÖRikeny, TÖRékeny tárgy. Az elTÖRt tárgy felülete ROTos lesz, ami RÚTul mutat.
A TÖRténelmi TÖRténések helye a TÉR, amely egy RÉT is lehet. TÖRténelmi nagy csatákat RÉTeken vívták.
Kezdetben a RÉT érintetlen naTÚR, még fel nem TÚRt felületét felTÚRták, hogy tanorok TERmőföldként magvakat ültessenek bele. A gondozatlan felTÚRt, felTÖRt TÉR, RÉT RÚTul néz ki. E naTÚR földek felTÚRt TURán indult a TERmesztés, TERmékeny élet. Népiesen a sérülés, felTÚRt seb, és TÚR, var képződik rajta.
Ezért TURÁN az őshely neve, de nem meghatározható földrajzilag, hiszen szerte a Földön sok TURÁN hely volt.
Ha végtag, csont TÖRik, az RETtenetes fájdalom. Ha elTÖRik valamilyen értékes tárgy, annak következményeként kiTÖRhet a botrány. E gyök a TÖRődő, munkában elTÖRődő, fáradó, RÉTeken TÉRden gürcölés jelenségeit is leíró.
Ami TÖRékeny, az lehet ÉKes, KÉNYes – törÉKeny, töréKENY. Azért TÖRt, mert nem volt TÖRhetetlen: törHETetlen, törhetETLEN. Ami törHETő, kis ráHATással TÖRik is. Ha törHETetlen, akkor HÉTszer nagyobb ráHATásra sem TÖRik.
A törheTETLEN mellől TÉTLENül dolgavégezETLENül távozik a TÖRő, NÉLkülözte (len – nél) a szükséges TETTerőt.
T.K – K.T gyökből: TEK – KAT induló szó TEKINTET. TEK-KIN-TET gyökök és EKI-INTE hangcsoportok füzére.
A TEKintet olyan, mint a KATtintás, rövid szemlélődés. Vessen csak egy tekintetet rá. A tEKIntet nEKI is szólhat, hogy csak épp megbÖKI vele. A tEKIntet csak egy kUKKIntás, csak épp megAKAd a szem. Aki ablakon kiTEKINT, nem hosszan néz, csak egy pillantás erejéig, idejéig. Olyan, mint egy INTés. A tekINtet szóban az IN kellemi ősgyök azt jelenti, hogy a tekINtet kellemes érzéssel társulhat. Ellenkező esetben KÍNnal. A tekINTEt lehet csINTAlan, kacsINTÓ, szerelmes pillANTÁs, de nagyfONTOsságú, sokat jelENTŐ is lehet. A teKINTet a KINTIek felé irányul, azaz a rajtunk kívüliek felé. A tekinTET cselekvés, TETT. Ha arra kérnek: TEKINTs meg valamit, s megtekinTETTed, megTETTed, amire kértek.
TeKiNT – KaTTiNT hangváz: T-K-N-T – K-T-N-T
Az ősi TÁKOL, szavunk most kellemetlen jelentést hordozó, ám az ősiségben szépet, jót, TÖKéletes, TÖKélyre vitt alkotást jelentett. Szépen KÖTött ruházatot. Hasonló az M.K – K.M: MeK – KeM gyök: a MÁKoló, MÓKoló laKATos jól KATanó, jól MŰKödő MOKány laKATot alKOTott, MÓKolt. A MOKány szó gépet is jelentett valaha. Utódnyelvek némelyikében ma is.
Bár ma kissé furcsán hangzóak, de valaha kezdetek idején természetes lehetett. Az ősnyelvről leváló ógörög nyelvben aztán kialakultak a TEKnika, MEKanika szóváltozatok.
SZ.N – N.SZ: SZeN – NeSZ Az SZ.N gyök lehet SZÁNdékot is kifejező, álmos, eltűnik a SZÍNről NESZtelenül, ENDE = mozgás vége, INDUl alUDNI, felDERÜL a pihentető álom esélye, eltERÜL az ágyban, elSZENDERÜL, álomba mERÜL.
P.N – N.P: PeN – NeP. PEN gyök = fény, világosság, ünNEP. Az ND kötött páros leírja az iNDulást, és a befejezést: eNDe, végezEND, befejezEND. Csak a gyökök kezdőhangjai különböznek: SZ és P. Ám ez meghatározó a szavak jelentésében: SZENderül és PENderül.
INDU, ENDE hangcsoport: vége leEND a tétlenségnek, PENdül, pENDÜl a húr, INDUl ünNEPelni, táncra PENderül, pENDErül, penDERÜL, DERÜLt jókedvében.
F.Z – Z.F gyök: FiZ – ZuF. FiZik – Az ERŐ másik ősnyelvi megnevezése: FORCA. E megnevezés szerint az ERŐ egy látható, előretolt ARCUlati, képi megmutatkozás. Az erő, F(orca), IZmokban IZZik – F-IZIK. Az ember maga a test, FIZIK, amely néha FÁZIK, ÁZIK. A test, a FIZIK, akár egy tartalommal tele edény, FAZÉK. Ebben van: test, IZom, s bensőben, a jelképes SZÍvben ott az érzelmi töltet, s teljes önmagunk. Ebben mennek végbe életjelenségeink, a sZUFla, légzés, lehelet jelzi, hogy élet van a FIZIKben, a kebelben.
A SZUFla az, amit kiFÚSSZ, azaz kiFÚjSZ, FÚ és SZÍH, FÚ-SZÍH. Ez a jelképes SZÍv töltete, a leH. H hanggal fejezzük ki a legbensőségesebb, indulatalapú szavainkat: óHaj, sóHaj, Haza, Hon, Hűség, Hiúság stb. De a biztatás: Hajrá, Hurrá, Hej, nemtetszés: Húj, Háborgás, Háborodottság, Hazugság és mások is. A H hang mélyről jön, nem hangszálak képezik, leHeletHang, érzelmek, indulatok fészke, a SZÍv, SZÍH mellől, a tüdőből.
A FÚSZÍH, az érzelmi összesség. FIZIKA – FÚSZÍH, SZUFIH. A latin nyelvben e szóból alakult ki a FSZIHÉ szó, akár a szőrös, LOMBOS ágyék képéből a LUMBUS.
Mivel az ősnyelven kívül nem képződnek gyökök – minden gyök az ősnyelvből indul – az > ellentétek egyensúlya <, amely jellemzi az ősnyelvet az FiZiK – FSZiHÉ szavak és a mögöttük rejlő értelem esetében is működik.
Az egészséges test, FIZIK megköveteli az egészséges lélek, FÚSZÍH létét. Így él az egyensúly.
Ép testben ép lélek, ez a mondás nem latin eredetű, mert a latin kései hanghiányos, fogyatékos utódnyelve az ősnyelvnek. Ez is ősnyelvi eredetű, amit a latin nyelv megörökölt.
A FiZ gyök a test, a FiZiK, az F erővel bíró IZmok Kemény összessége. A test erőtől IZzik. Ez mOZgatja az IZmokat. IZOM – MOZI. Az IZOM MOZIgatja a testet. A FIZ gyök Z hangja váltható a pöSZe SZ hangra is.
E jellemzője okán van jelen a test – FiZiK. F-Z-K hangváza ellentételeként a léleknek is nevezett ősnyelvi FÚSZÍH szó F-SZ-H hangvázban. A legKeményebb K helyett, legHalványabb leHelet hangként, mély érzelmi H hang. A SZÍH – HISZ (szív – hisz), ott az érzelmi központ. A SZÍH képes HISZni, azaz HINni (sz > n). De a HISZtéria is ebből a gyökből indul.
A mai magyar nyelvben nincs jelen a FÚ-SZÍH, FÚSZÍH szó.
Az ősnyelv eszező ógörög ágán nevezték meg kőgörgető munkára ítélt SZISZIFUSZt. SZISZifusz, SziSZiFusz, SzisziFUSZ (Sziszüphosz) SZISZegve adta ki SZUFláját nagy erőFESZítésben. SZUFla ősnyelven lehelet, de jelent érzelmi összességet is. Neki más neve volt előtte. A SZISZIFUSZ név a raboskodó élete fő jellemzői nyomán ragadt rá. Mondhatták: SZISZEg, SZÍV, SZÍF, FÚ, FÚSSZ!
CS.N – N.CS gyökből: CSiN – NiCS indulunk ki, CSINÁL: az alkotás CSÍNja-bínjának ismerete mesteri, művészi szint. De e szintet egy ételkészítés minden CSÍNját ismerő anyuka is elérheti CSEMege (n > m) értékű finomságaival.
CSINÁL – e szó használható különböző árnyalatokban, jó és rossz, kellemes, kellemetlen jelenségek leírására. A macska odaCSINÁL – kellemetlen, bűze is utálatos, de CSINtalankodva gyermeket CSINÁLni egy CSINos kis CSINtalan feleségnek már kellemes. Mára a CSINÁL szó, a kellemetlen, lealacsonyító kifejezések oldalára került.
Régi helységnév CSINÓD a csíki Úz-völgyén, de az erdővidéki Nagybaconnak is van egy CSINÓD nevű része, amely valaha különálló lehetett. E helységekben valaha a kezdetek idején valami érdekeset, fontosat, szépet CSINÁLhattak, ezért kapta e nevet. A kezdet mindenben meghatározó!
Az ősiségben a CSINálás, CSINYálás alkotás nem volt feltétlenül rossz hangzású, a CSINálók, CSINYálók értették minden CSÍNját, CSINYját a szakmának. Voltak jó és rossz CSINÁLmányok.
Külön a DLI hangcsoportról
Ezt a hivatalos nyelvészet német eredetűként jegyezi, ám bebizonyítható, hogy eredeti magyar nyelvelem, amelynek alapértelme a keDveLÉs, keDveLI, régiesen: keDLI.
DL – LD kötött mássalhangzó-páros – alvógyök, A D.L – L.D gyök: DaL – LiD (DeL, DéL, DoL– LaD, LeD , LéD, LoD stb.) alkotói, és kellemről, keDLésről, keDveLésről DALról, LÍDről, DILiről beszél, oly valamiről, ami jól iLLeDő, iLLeszkeDő, keDüLt, keDveLt hatást kelt. Olyan kellem, amit nekiDüLve, teljes énünkkel élvezünk, keDeLünk, keDLünk.
A DL – LD hangcsoport – kEDLŐ, hangulathoz ILDŐ, ILLeDŐ hatást leíró. Néhány példa: duDLI, hokeDLI, jóDLI, nokeDLI, nuDLI, ráDLI, róDLI, de lehet keresni még. Minden szónál a kezdőgyök az értelmi meghatározó.
DUDLI – a DUDli beDUGható (d > g) a baba szájába, és számára kellemes, felemelő, mondhatnánk: DUDoli, duDOLi, DUDolható, DALolható (d > l) érzést keltő.
HOKEDLI – a HOKedlire, hoKEDlire ráHŐKöl, ráHÖKken KEDvére, mivel KEDveLI, KEDeLI, KEDLI a HOKEDLI KönnyED kezelhetőségét, amely egyszerű, könnyed kis DEKkoló ülőhely, nem mint a súlyosabb támlás- vagy karosszék.
JÓDLI – aki JÓDlizik, JÓt DALizik, boldog, kissé DILis hangulatban, a völgy visszhangját élvezve. Ősnyelven a DILIs = bolondos, szerelmes. Akinek ez így hihetetlen, mutassa ki a JÓDLIzó dallamsorában a D hang jelenlétét.
NUDLI – a NUDli szóban ott rejlik a bőség értelem is. DUNdi, DUDliszerű kis tésztadarabok, amelyeket DÖNdölítve, GÖNgyölítve (d > g) készítenek. A NUD gyök a DUNdi kisfiúcska meztelensége, ez az ősnyelven NUD szóval is kifejezhető volt. Nem véletlen az angyalbögyörő, angyalbügyürü megnevezés. A gyök az ÜDe NEDvesség gondolatát hordozta. A NUDli szó rejti a bőség értelmet is. DUNdi, DUDliszerűen befalható kis tésztadarabok, amelyeket DÖNdölítve, GÖNgyölítve (d > g) készítenek. A NUD gyök vízjelentésű is. A NUDlit főzik, s úgy még DUNdibb. A meztelen fürdőző NUDolt, NUDoLÓ, NUDLÓ, NUDLI. Látszott a bügyürűje, ami nem ILDUNos, ILDOMos. Az ősnyelvet beszélők már akkor ettek NOKEDLIt, NUDLIt, DERELYÉt, amikor a német nyelv még csírában sem volt.
NOKEDLI – a NOKedlit, a KUNkori kis tésztát, szerelmes asszony NEKi, NEKed KEDvedre, a legKEDveltebb étekként készítette: NO Kedvesem, KEDvedre főztem: NO KEDLI kend? Hiába szép a nő, ha nem tud NOKedlit szaggatni, mert nem KEDLI az ura. A szó régi alakja lehetett NEKedli is. NO, NEsze, NEKed, KEDvedre NEKEDli: NO, KEDLI kend? Eme ELEDELt, eLeDeLt, akkor KEDLEd, amikor nyELED EL? A KEDLÉS = KEDveLÉS. Ha KEDLI, akkor KEDveLI a NO-KEDLIt.
RÁDLI – R.D – D.R gyökbővítmény: RáD – DeR. A RÁDLI, a RECe, a szabályos RÁDli a kör középpontjából eRED kifelé áRADó nyílegyenes, szabályos sűrűségű RÓDALt, vágott sugárvonalak és a perem vonalának találkozásánál szabályos sűrűséggel vágott ROVások, REDők összessége. RÁDlival vágják a DERelyét. A szekérRÁDLI nyomot RÓDAL a talajon.
RÓDLI – R.D – D.R gyökbővítmény: RóD – DuR. A RÓD gyökkel alkotható a RÓDal szó, amely esetenként DURva vagdosást is jelent. A RÓDli is utat vág, RÓDal, DURva, mély nyomot hagy az érintetlen szűz hóban, s a puha talajban. Valaha az utakat a hegyek oldalába RÓDalták, VÁGták, VÁJták, amelyen végigDÖRömböltek, DURumboltak a szekerek. Ha erdőn át vezetett, akkor fákat RÓDaltak, VÁGtak ki. A RÁDoLÓ, RÓDaLÓ, RÁDoLt, RÓDaLt nyomot hagyott. A RÓD, RÁD ősnyelven UTat is jelentett. Az utódnyelvek megörökölték e megnevezéseket: ROAD, stRADA, VAG, WAY, DROM, DRUM, ROUTe szavakban, de ők nem tudják, miből ered, mit jelent.
A fenti elemzésekből érthetővé válik: a DL páros, DLI hangcsoport magyar nyelv sajátja és nem német eredetű.
Lehet töprengeni nyelvészként: tényleg nem értelemhordozó a hang, a gyök? Avagy, ki kitől vett át gyököket? A teremtés nyelve lopkodta össze a belőle kialakuló utódnyelvektől?
Nem nevetséges eme állítás?
Vagy inkább az utódnyelvek örökölték meg a teremtés nyelvéből, az ősnyelvből, amely ma is él, és amelyben az összes gyök magyarázható értelemhordozó.
Ez a ma is élő ősnyelv a magyar nyelv.
E fenti jelenségek átszövik az egész magyar nyelvet, de teljes, átfogó, körülíró magyarázatot adnak az elszármazott utódnyelvi szavak minden vetületére is.
A magyar nyelvészek egyedülálló módon vezethetnék rá a többi népek nyelvészeit az eredeti ősnyelv titkaira. Persze, akkor el kell ismerni a Teremtő Isten létét, a teremtés tényét.
Ez annyira felforgatná az utóbbi két és fél évszázad istentelen elméleteinek poshadt mocsarát, hogy összeomlana az egész eddig összetákolt nyelveredet-tudomány katyvasz, s kidobandó lenne a temérdek jogdíjat csöpögtető, sok „tudományos dolgozat”, semmitmondó, értéktelen firkálmány.
—————
A teremtés nyelve pontosan, tudatosan megtervezett nyelv. Az ember teremtése előtt a Teremtő Isten mennyei udvarában használt nyelvnek a nyelvszerkezeti vázát az emberi sejt DNS-ébe ültetett hárommilliárd rejtjelű létvezérlő ütemtervébe építette be, és rábízta a Föld beszélt nyelvének kialakítását, szavainak alkotását.
Szerves kapcsolat van egy adott tárgykör szavai közt. Azonos vázhangokkal körülírja egy tárgykör fő mozzanatait, jelenségeit, fő jellemzőit. Alább az R-M-NY hangokkal.
A nyelv jelzi a szavak alkotó hangjaival: van REMÉNY a NYOMORból, ROMONYból kijutni.
A RIMÁNYkodás nem segít. Küzdeni kell! Addig NYÍREM, vágom magam körül a jelképes bozótot, amíg elNYEREM szabadulásomat. Jó értelmű MERÉNY, merészség, bátorság, kitartó küzdeni akarás kell! A NYOMOR idején is embernek maradni ERÉNYEM töltetétől függ! Ha jó ERÉNYEM van, többet ér, mintha ARANYAM lenne.
EMBER maradtam!
NYoMoR – ReMéNY – RoMoNY – RiMáNY hangváz: NY-M-R – R-M-NY – R-M-NY – R-M-NY
NYoMoR – eRéNYeM – aRaNYaM hangváz: NY-M-R – R-NY-M – R-NY-M
Megkeseredett ember: csak MERÉNY által NYEREM a NYOMORból szabadulást.
Ezért törnek ki forradalmak:
NYoMoR – MeRéNY – NYeReM hangváz: NY-M-R – M-R-NY – NY-R-M
—
GYÖKÖK ÉS HANGCSOPORTOK SZÓALKOTÓ SZEREPBEN
A hangcsoport összeköt, áthidal két gyököt, mint a gyerek, kis harmadik a két szülőt, vagy falba rakott két tégla fölötti összekötő, borító harmadik. A gyökök, hangcsoportok együtt alkotnak szót, minden alapvető jellemzőt megjelenítenek. Komoly elemzésnél oda-vissza fordítva is figyelni kell az elemek mondandójára, mivel így kerekedik ki a szó teljes értelme. A szavak alkotó elemekből állnak. A gyökök szókezdők, de van szóközi, szóvégi szerepük is.
Az élő nyelv szavai gyökök és hangcsoportok füzéreiből állnak. A gyök olyan a nyelvben, szövegben, mint a sejt az élő testben. A nyelv szókészlete ily gyöksejtek hatalmas tömegéből áll. A hangcsoport a sejtközi anyag.
Czuczor és Fogarasi a kezdőgyökök fontosságát vizsgálták. Ők akkor egy adott szintig jutottak el a nyelvelemek vizsgálatával. Ám az idő nem áll le, az értelem bővül, világosodik. Más nyelvalkotó elemek is vannak. Mivel ők akkor nem ismerték fel e jelenséget – csak a kezdőgyökre alapozva – sok szót más nyelvekből vezettek le, vagy bizonytalanok voltak. Némelyek számára szótáruk szentírás, nem fogadnak el újabb kutatási eredményt. Számomra is tiszteletre méltó szakmai tekintély a CzF Szótár, de elemzéseim nem engedik elfogadni az idegen nyelvi szóeredeztetéseiket.
————————————————————————————————————————————
A magyar szó ősnyelvi eredete csak az egész kifejezés összes elemeinek gyöknyelvészeti vizsgálatával mutatható ki.
———————————————————————————————————————————-
Hang a gyök alapeleme, gyök a szó alapegysége
Megfigyelhető, hogy a természeti teremtett elemek nevei többnyire kéthangos ősgyök: FA, KŐ, SÓ stb. Legfeljebb háromhangos gyökszó: VÍZ, SAV, MAG stb. A ház, épületek kövekből, téglákból, fából stb. állnak, amelyek egymást borítva kapcsolódnak egységbe, de a szemlélő láthatja, felismerheti: különálló összefűzött darabokból áll össze az építmény. Ugyanígy a nyelv és annak szavai felépítésében is felismerhetők a különböző alkotóelemek, amelyeknek füzéreiből összeáll, egységbe kovácsolódik a szó és szövegösszesség.
Szavak, nevek, megnevezések sohasem megmagyarázhatatlanul, véletlenül alakultak ki. Semmire nem dobtak rá egy szót: „ez lesz neved” paranccsal. Mindennek jellemzői, elkészítési módozatai, műveletei épültek be neveikbe.
Mit adnak tudtunkra a szóalkotó gyökök és hangcsoportok?
A szó alapgondolatának meghatározója a kezdőgyök. További gyökök, hangcsoportok többnyire a megnevezett lény, cselekmény, tárgy, anyag, jelenség, művelet jellemzőit, ha folyamat, az ahhoz szükségeseket írják le.
Sokan nem értik, de gyökelemzésnél azt kell nézni, hogy a gyökök, hangcsoportok, mint szóépítő nyelvelemek, külön-külön, akár átforgatva, milyen értelmet visznek be a szóba, mert a szó oly mondandót hordoz, amit szóalkotó elemei bevisznek. Ezek beilleszkedve, egy szóvá kovácsolódva, sűrítik, összesítik, s kivetítik a közlendőt.
Olyan ez, mint amikor egy adott megbízás elvégzéséhez, szakmát jól ismerő csapatot állítunk össze. Favágáshoz nem hívunk pincért, könyvelőt, hanem hozzáértő fadöntő, fűrészes, fejszés, baltás embereket. A végeredmény megmutatja: jól vagy rosszul válogattunk össze csapatot. Ha viszont ételt kell készíteni, akkor nem favágókat, hanem szakácsot és kuktákat. Itt is az elkészített étel mutatja meg: jól vagy rosszul válogattuk össze a csapatot.
Szóképzés, névadás
Általában a szóképzés, névadás vélt alapjairól indulok ki. Magam elé képzelem, átélem az emberben végbemenő érzelmi gomolyt, az első pillanat élményét, az addig ismeretlennel találkozásakor. Ez lehet: tárgy, lény, vagy jelenség, cselekmény lefolyása, esetleg egyebek. A beszélt nyelvet írástudatlan egyszerű emberek építették fel, sejti DNS szalagon levő, számítógépen leolvasható, teremtésileg beültetett hárommilliárd rejtjelű szoftver programon, ütemterven levő nyelvszerkezeti váz vezérlete alapján. Az ember Teremtője által megtervezett nyelvről van szó. A nyelvszerkezeti váz, hasonló a méhek számára elkészített műlép hatszögsejt kezdeményhez, amelyet építeni kell tovább, és megtölteni tartalommal. Csak képzelőerőt használva, belemélyülve, az emberi öt érzék valamelyikét érő első hatás által kiváltott ösztöni hang-viszontválaszra, amelyek a később kialakuló, bővülő szavak alapjai.
TALÁLKOZUNK szó első gyökszava: T.L – L.T gyök: TaL – LáT oda-vissza elmondja, a TALálákozásnál LÁTjuk egymást. Mivel az ember, társas lény: TALálkozni, egymást LÁTni, fontos LÉTfeltétel, éLETünk megszépítője, szívünk boldogsággal TELítője, teLÍTője.
L.L gyök: LeL – LáL. Egymásra LELünk. úgy taLÁLkozunk. Érezzük, hogy csak a haLÁL választhat el teljesen, s válLALjuk egymást jóban-rosszban. Szeretteinkkel TALÁLkozás olyan, mint egy kincsLELET.
LK hangcsoport – ÁLKO – ily taLÁLKOzásnál felvidul a LELKE mindenkinek, emELKEdő a hangulat, ólÁLKOdik a gondolat, hogy minél gyakrabban használjuk ki a kínÁLKOzó lehetőséget.
K.Z – Z.K gyök: KoZ – ZöK. A szó harmadik gyökszava elmondja: találKOZásnál, mintegy összeZÖKkenünk, koccanunk kellemesen. Évtizedek utáni találKOZáskor néha ZOKogunk az örömtől, a megelevenedő emlékeink hatására. Ilyenkor rengeteg KÖZölni valónk van.
Z.N – N.Z gyök: ZóN – NéZ: találkoZÓN nemcsak NÉZünk egymásra, NÉZeteinkről is szót váltunk. A szerelmi találkoZÓN a NÉZésnek különleges ZÖNgéje van, érzelmi, érzéki öZÖN szabadul fel, önti el a szívet.
A szó összetett elemei: tALÁLKOZásnál ÖLELKEZnek az emberek, s ez LELKEZŐ hangulatot keltő.
Mikor közeliekkel találKOZUNK, érezzük, KÖZÜNK van egymáshoz.
Látható, minden szóalkotó elem beviszi mondandója értelmét a szóba.
TALICSKA gyökei: TAL-LICS. A gyököket összekötő hangcsoportok: ALI-ICSKA. TALicska könnyed, DOLOGkönnyítő, TOLogatható, toLOGATható eszköz, üresen balra-jobbra LÓGATható, s az anyag több részre TAGOLva szállítható.
T.L – L.T gyök: TaL – LaT, a TALicska TOLható, a rakomány súlya szemre LÁThatóan, emeléskor az erőkifejtés függvényében megLATolható, majd róla LETolható, leTOLható. A TALicska felülete TELjesen TELerakható.
L hangcsoport – ALI – bILLEnő tALIcska ELŐnyei, dOLOgkönnyítő tALÁlmány, amelyből kibILLEnthető a rakomány.
L.CS – CS.L gyök: LiCS – CSiL, a taLICSka CSILleszerűen billenő, CSELesen CSALafinta, egyensúlyozható.
CSK hangcsoport – ICSKA – könnyed tolÓCSKA, az addigi kézben, ölben szállítást frICSKÁzva, mutatta, hogy a csICSKA munkát is lehet könnyebbé tenni.
TALICSKA – AKCSILAT teljes átfordítás. A TALICSKA KICSi LÉTe segíti kevés, KICSI anyag könnyed TOLogatását.
TaLiCSKa – KiCSi LéT – KiCSi ToL hangváz: T-L-CS-K – K-CS-L-T – K-CS-T-L
TÖREKEDIK szó gyökei: TÖR-REK-KED-DIK. A gyököket összekötő hangcsoportok: ÖRE-EKE-EDI.
T.R – R.T gyök: TöR – RúT, a TÖRekedő, TÖRi magát a cél felé, de nem teheti RÚTul.
R hangcsoport – ÖRE – a tÖREkedő tÖREt elŐRE, a tÖREkedéshez ERŐ kell, URA legyen a helyzetnek.
R.K – K.R gyök: ReK – KaR, a töREKedő nem RAKja ölébe KARjait, RAKnia kell a lábakat előre nagy aKARattal!
K hangcsoport – EKE – az építőkövEKEt rakni, a törEKEdőnek nem lehet EKEl-mEKElni, hatÉKOnynak kell lenni.
K.D – D.K gyök: KeD – DiK, töreKEDéshez KEDv kell, ősnyelven, DIKicselés szépítést jelentett. A csizmadia DIKiccsel utolsó szépítő lefaragásokat, mintázatot végzett. Ami DIKált, tetszett, KEDvelte.
D hangcsoport – EDI – kEDŰ kell és ODAadás, odaADÁs. E szóból még kiérthető: a töREKEDő nem REKED meg félúton, leKÜzDi AKADályait, nem jelent elREKEDŐT. A kígyó, mialatt előre TÖREKEDIK, ide-oda TEKEREDIK. Fajának szaporodására TÖREKEDŐ a TÖKEREDŐjét igyekszik termékeny helyre ültetni, hogy TŐKEEREDŐ legyen, és további EREDŐKET hozzon a világra. A jól TÖREKEDŐ DERÉK ember, odateszi DEREKÁT a munkához. A TÖREKEDŐ addig DEKRET, ameddig eredmény lesz. DEKRET = zörget, ősi szó, székelyeknél ma is használt. TÖREKEDŐ – ŐDEKERÖT teljes fordítás. Teremtője segíti: ADOK ERŐT. A TÖREKEDŐ jelszava: TÖRÖK ODA. TÖRE-KEDŐ KEDvvel, KEDŰvel TÖR előre. Aki TÖREKEDIK, KIDEKRETI az utat magának. Ha nem TÖREKEDIK, jobb, ha elTAKARODIK a pályáról.
TöReKeDő – ReKeDőT hangváz: T-R-K-D – R-K-D-T
TöReKeDiK – TeKeReDiK hangváz: T-R-K-D-K – T-K-R-D-K
TöReKeDő – TöKeReDő – TőKeeReDő – eReDőKeT hangváz: T-R-K-D – T-K-R-D – T-K-R-D – R-D-K-T
TöReKeDő – DeKReT – DeReKáT hangváz: T-R-K-D – D-K-R-T – D-R-K-T
TöReKeDő – aDoK eRőT – TöRöK oDa hangváz: T-R-K-D – D-K-R-T – T-R-K-D
TöReKeDiK – KiDeKReTi – TaKaRoDiK hangváz: T-R-K-D-K – K-D-K-R-T – T-K-R-D-K
SZÉPÍTKEZIK szó gyökei: SZÉP-PÍT-KEZ-ZIK. Ezeket összekötő hangcsoportok: ÉPÍ-ÍTKE-EZI. Aki SZÉPÍTKEZIK, az SZÉPségét ÉPÍtgeti KEZével IKlatva (mozgatva).
SZ.P – P.SZ gyök: SZéP – PiSZ, a SZÉP kis PISZe, SZÉPítgeti, nem engedi lePUSZtulni küllemének kellemét.
P hangcsoport – ÉPÍ – ÉPÍti, ÁPOlja saját arculatát, kÉPI mutatósságát.
P.T – T.P gyök: PíT – TaP, széPÍTi, TAPogatja bőrét, PATtanásait eltünteti, TÁPolja, széPÍTőszerrel PÁTyolgatja.
TK hangcsoport – ITKE – a saját bőrének, alkatának külső-belső tITKAit ismervén, kiIKTAtja a kedvezőtlen külső képet mutató jegyeket. Aki széPITKEZIk kiPITYKÉZI magát.
TK páros, mint T.K – K.T gyök: TéK – KoT, a TÉKolás, szépet alKOTás.
K.Z – Z.K gyök: KeZ – ZiK, szépítKEZés KEZek, keZEK munkája, minden nő ZOKszó nélkül, külső zavaró tényezőket KIZárva, csendben, nyugodtan szeret szépítKEZni, ZÖKkenőmentesen. Aki SZéPíTKeZiK SZéPségben éPíTKeZiK.
SZéPíTKeZiK – éPíTKeZiK hangváz: SZ-P-T-K-Z-K – P-T-K-Z-K
DEFEKT – D.F – F.D gyökből indul: DeF – FeD. Másik: F.K – K.F gyök: FeK – KeF. Harmadik egy alvógyök: KT, azaz: KaT – TéK. Hangcsoport: EFE. E szó összetevői ősnyelvi elemek. Gépkocsinál azt jelenti, hogy többnyire FEDett részen van baj: kerékbelső, motor, erőátvitel stb. Ezért FEDŐKET, borítóelemeket kell eltávolítani. A DE ösztöni ősgyök, itt ellentmondó. Mehetne, DE FEKTeti a hiba. A FEKete szín gyökszava sötét jövőt ígér. FEKélyt, FEKvő állapotot. DEFEKT a gép FEKélye, padlóra FEKüdt, elFEKTette, kiFEKÜDT, megadta magát. KATtani munkára, TÉKolni, javítani!
DEFEKT – TKEFED átfordítás mutatja: a TE KEFÉD eme állapot: nyeljed a KEFÉDET, egyed.
DeFeKT – FeDőKeT – FeKüDT hangváz: D-F-K-T – F-D-K-T – F-K-D-T
DeFeKT – KeFéDeT – Te KeFéD hangváz: D-F-K-T – K-F-D-T – T-K-F-D
DÉVAJ – JAVAD. A DÉVAJ menyecske JAVAD akarja, legJAVAD. Biztatás: gyerünk – DAVAJ, mert JAVADra lesz.
DéVaJ – JaVaD – DaVaJ hangváz: D-V-J – J-V-D – D-V-J
A szó közepében ott az örök nő neve: ÉVA, és ősi üdvöt kívánó: AVÉ. Hűséges kis DÉVaj, VÉDene minden más nőtől. Ajkai testének legJAVa, olyanok, mint csemegeVAJ. Testének ÜDVJÉt adja, szerelmi DUVAJban. DÉVAJ szerelmi DUVAJ következménye a VAJÚDás. A szerelmes kis DÉVAJKA AJKA VÉD a tévelygéstől. A kis DÉVAJKA DAJKÁVÁ lesz.
DéVaJ – DuVaJ – üDVJe – VaJúD hangváz: D-V-J – D-V-J – D-V-J – V-J-D
DéVaJKa – aJKa VéD – DaJKáVá hangváz: D-V-J-K – J-K-V-D – D-J-K-V
ELÉGEDETLENKEDVE – szó elemei: ELÉG, ÉG, LÉGED, DETLEN, LENKED, KEDVE.
Hosszabb kifejezéseknél a szófelépítés minden jelensége megfigyelhető. Minél hosszabb egy szó, annál hosszabb idő alatt alakult ki, mivel az események nyomán egyént ért különböző hatások, vegyes érzelmeket, érzéseket kiváltók, és ezeket kifejező szóelemek helyzethez viszonyulva épülnek a szóba. E változó, változtatható, átrendezhető kifejezési sokrétűségre, az ember Teremtője által pontosan megtervezett teremtés nyelve képes.
Az utódnyelvek nem örökölték e rugalmasságot, vagy csak nagyon kis részben.
Hogyan alakult ki az ELÉGEDETLENKEDVE szó? Erre úgy derül fény, úgy válik világossá, ha elemeire bontjuk a szót. Bonthatjuk gyökökre, több hangból álló hangcsoportra is a szóban-szó jelenség elvén. Összetevői külön is értelemhordozók. Végkicsengése: nincs KEDVE, ELÉGEDETTség NÉLküli. Eljön a pillanat, kimondod: ELÉG!
Már ÉGető a hiány vagy túltengés. Mert megELÉGelheted az addigi hiányt is.
Aki ELÉGEDETLEN, nincs KEDVE, ELÉGEDETLEN-KEDVE áll hozzá, s ELKEDVETLENEDVE fejezi be. Érzed, telítetten bőséges E LÉGED, azaz LEveGŐD, vagy mintha elfogyna E LÉGED, s így megELÉGelED hiányát. Eddig EDetlen, azaz ED, kEDv, kEDű nélkül voltál, d > t: ETetlen, éhes is lehetsz. DETLEN teljes átfordítása: NELTED, vagyis keDŰTLEN – N(y)ELTED az állapot gombócát. Ettől mélyen LENKEDVE, LANKADVA vagy LANKADtan. EDVE önmagad, KEDV nélkül:
eLéGeDeTLeNKeDVe – eLKeDVeTLeNeDVe hangváz: L-G-D-T-L-N-K-D-V – L-K-D-V-T-L-N-D-V (minden hang ott van)
Ez a kétvégletű állapot kifejezhető ugyanazzal a hanganyaggal, átrendezett gyök és hangsorral. Az ELÉGIA műfaj is e két érzelmi összesség végletet – bőség, hiány – öleli fel. Régiesen: ELÉGJE van már, kétféleképp értendő.
ELÉGEDETLEN KEDVE valamilyen jó hatás következtében, átválthat a másik végletbe, s ekként felélénkülve, a továbbiakban KEDVE LENDÍTI ELÉGGÉ előre. A szavak hangváza ugyanazon hangokból épül fel.
eLéGeDeTLeN KeDVe – KeDVe LeNDíT eLéGGé hangváz: L-G-D-T-L-N-K-D-V – K-D-V-L-N-D-T-L-G
A másik kifejeződés, amikor ELÉGEDETLENKEDVE KEDVETLEN, KEDVTELEN marad, henyél, népnyelven DÖGÖL.
eLéGeDeTLeNKeDVe – KeDVeTLeN DöGöLe hangváz: L-G-D-T-L-N-K-D-V – K-D-V-T-L-N-D-G-L
Rengeteg olyan kifejezés van a magyar nyelvben – mondhatnánk, ilyen az összes – amelyek a hang- és gyökátforgatással a másik végletet is leírják.
POLOSKA – kerek, barna színű élősdi rovar. – P.L – L.P gyök LAP, LEPedő, PÁLLó szavakban. A POLOSKÁnak PÁLLó szaga van: PÁLLÓSKA. P és L hangok jelentése beleépül a PoLoska szóba. Mondhatnánk LOPÓSKÁnak is. Vérszívó lévén, LOP, vért LOP. Csípéseivel mintegy elSUPÁKOL.
PoLoSKa – LoPóSKa – SuPáKoL – PáLLóSKa hangváz: P-L-S-K – L-P-S-K – S-P-K-L – P-L-S-K
A POLOSKA a vérSÁPOLÓK, vérszívók közé tartozó. PoLoSKa – SáPoLóK hangváz: P-L-S-K – S-P-L-K
POLOSKA kedvelt helyei: FALak rései, LEPedők begyűrt peremei. Nappal megLAPul, meglaPUL, fedett, úgymond KALAPOS helyen rejtőzik, éjjel, sötétben LOPakodik vérszívó útjára. Formája alapján: LAPOSKA.
PoLoSKa – LaPoSKa – KaLaPoS hangváz: P-L-S-K – L-P-S-K – K-L-P-S
A POLOSKA gócpontokban él, úgymond PÓLUSOKban, és nem kizárható, hogy a történelem folyamán épp nagy zsúfoltságú POLISZOKban zárt városokban ütötték fel PÓLUSAIKat.
PoLoSKa – PóLuSoK – PoLiSZoK hangváz: P-L-S-K – P-L-S-K – P-L-SZ-K
ÉRC, ÉRCES – ÉR ősgyökkel indul. Kőzetekben, fémÉRCek EReiben mutatkoznak. RC alvógyök: ReC – CeR, nemes ÉRC esetén lehet RECének tűnő, CÉRnavékony réteg. A bérnyelvészet német eredetű szóként jegyzi. Az ÉRCES ásványok olvasztáskor SERCEnő hangot adnak. Az ÉRCES szó hangjai jelen vannak, ősi, bányák, olvasztó kúpkemencék helységneveiben: RESICA, BESZTERCE. De a CISZÉR, CSISZÁR szaknevekben is. Amikor RESICA, BESZTÉRCE helységeit alapították a szűzfoglalók, a német nyelv akkor kelt ki a bábeli tojásból.
ReSiCa – éRCeS – SeRCe – CiSZéR – CSiSZáR hangváz: R-S-C – R-C-S – S-R-C – C-SZ-R – CS-SZ-R
A BESZTERCE – ERCETSZEB szófordítás azt sejteti, hogy BESZTERCE, BESZT ÉRCE SZEBB volt. Színesfém ÉRC.
BeSZTeRCe – BeSZT éRCe – éRCéT SZeBB hangváz: B-SZ-T-R-C – B-SZ-T-R-C – R-C-T-SZ-B
DONGA – a D.N – N.D gyök bővítménye: DoN – NeD. DOMború, DÖNgetésre kongó hangot ad – DONG. A fordított gyök: NeD, NEDűt tartó edény. DONGAhézagok tömítésére NÁDat használtak. Az ONGA hangcsoport, hanghatást leíró: csENGŐ-bONGÓ, csilINGEl, dONGÓ, dÖNGŐ, kONGÓ, pENGŐ szavakban. Az NG alvógyök: NeG, a NEGédes folyadék. Ha egy DONGA megromlik, nagy GOND, AGGÓDÓN nézi gazdája, cserélni kell. Ha a tested DONGÁi, bordái fájnak, NYÖGÖD, de lehet, DÖGÖNYöző kúrával, masszírozva helyrejön. A bérnyelvészet szláv eredetűként jegyzi. Keressék elő a szláv szócsaládot! Egy idegen eredetű szónak, nincs ennyi magyar nyelvi vonatkoztathatósága.
DoNGa – DöNGő – DoNGó – NeGéD hangváz: D-N-G – D-N-G – D-N-G – N-G-D
DoNGa – GoND – aGGóDóN – NYöGöD – DöGöNY hangváz: D-N-G – G-N-D – G-D-N – NY-G-D – D-G-NY
Kezdőgyök, hangcsoport és a bővítmény értelemalakító szerepe
ESZTER-HÉJ, ESZTER-ÁG, ESZTER-GOM, ESZTER-GA
Azonos kezdet. Mi közös és mi eltérő értelmű bennük? Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, felbontva: gyökönként, hangcsoportonként elemezzük a szavakat: az ESZ, ISZ = nedv, víz, felület, ESZTet, ISZTat – folyamat. ESZTER – lefolyási TÉR. ESZ TERe a HÉJ. ESZ TERén ÁGál. ESZ egy TÉRen GOMolyba gyűlt. ESZTER-ga, ESZ-terga, lásd alul.
ESZTER–héj – a bölcs, házépítő ember ÉSZterméke. Kell egy védőhéj a ház fölé, víz leERESZTŐ TÉR. Az ESZTER szó: folyó, folyás, lefolyás.. Az ESZTER ERESZTi le a HÉJon a vizet: ERESZTER. Az ESZTER szó, jelent RESZkető azaz hullámzón villogó csillagot, így a vízfelület csillogását is. A babiloni istennő, ISZTÁR nevének egyik jelentése is csillag, csillogó. Az ESZTER–héj, olyan kiTERjESZTEtt, SZÉTTERülő, szilárd RÉTeg, TÉRRÉSZ, TERASZ, tetőRÉSZ, ERESZTető, leERESZTŐtető, er-ESZTER-héj, amely elRETESZeli a belső TERet, teRET a fenti külvilágtól, s amely RETESZként véd csapadéktól, ISZTERtől, ESZTERtől, azaz víztől, hótól, és lefolyatja, leESZTEReli, leTEReli, levezeti, leERESZTi, kÉSZTEti lefolyni az ERESZen, SZERen, SZERETen, TERESZen a földre. A házlakó SZERETi, ha az ESZTERHÉJ ép, és véd.
Jól látható a kiemelésekből, hogy az SZ, T, R hangokkal alkotott szavak körülírják a szó által megjelenített szerepet.
Az eszterHÉJ alatt védett a HAJlék. Kell a HÉJ, ha jön az ÉJ, hogy ne fázz, és ne fÉJJ (félj), s zavartalan legyen a kÉJ, s reggel pihenten kÉJJ (kélj) fel. Az ESZTER szó létezett Özönvíz előtt, de az ESZTERHÉJ már utána képzett szó, mivel előtte nem esett eső, nem kellett védelem ellene.
ESZTER-ág, a gólya – mára elavult – neve. A gólya, ESZTER–ág mocsaras, vizes, ESZTERes TÉRségeken RÉTeken SZERTEjár. Sok ESZTERág SZERTE-SZÓRTAn járva keresi táplálékát. Fészkét emberi települések területén, magasba, oszlopokra, fák felső ágaira, kéményekre, házak ESZTERhéjára rakta, SZÉTTERített ÁGakból máglyaszerűen (máglya – gólyám). Fiókáit SZÉTTERített szárnyaival védi esőtől, jégesőtől. Az emberek által SZERETett madár, keresi az ember közelségét. Tavaszi megérkezésük, őszi távozásuk eseménynek számít még ma is. E jellemzők beépültek nevébe.
ESZTER–gom nevében ott ESZTER, ISZTER vizének folyama, csillogó felülete. Áradáskor vizének SZÉTTERülő látványa. Az ISZTER, ESZTER a Kárpát-tenger leERESZTŐ csatornája volt a Vaskapu alatt, de valamilyen okon a folyóra az ESZTER, ISZTER név használatos volt ESZTERgom település környékén is. Valószínű, itt kialakult egy nagyobb tó, GOMolygó víztölcsér a talaj sajátossága miatt, a kezdeti leERESZTő folyamat idején, és a belőle ESZTERhéj szerűen kivezető ERESZcsatornát nevezték a helyiek szintén ESZTERnek. Alább a Dunakanyar, de az némileg távol van. A tó, vízGOMoly a település közvetlen közelében lehetett, onnan ERESZkedett, ISZkolt az ESZTERen lefelé.
Ettől fel Duna volt a folyónév, amelyet a forrásvidék felől érkező, egyre lejjebb költöző telepesek hoztak magukkal.
ESZTER-ga, esz-TERGA megnevezés más értelmet hordoz. ESZTER itt is folyamat, hántolási folyamat. A szókezdő ESZ gyök a kimarás, harapás gondolatával egyező, de jelent felületet is. TERGA egy RÉTEG. A GÁTERfűrész is több TERGÁra, RÉTEGre szeli a tőkét. TERGA a TEREGET szó változata. RÉTEGET hasító GÁTERfűrész a tőkét deszkaként, TÁG TÉRRE szétTEREGETi, azaz nagy TÁG TÉR fedhető be vele. Az eszTERGA leESZi, a TERGÁT, RÉTEGET a munkadarabról. ESZTERGA GÁTERSZERŰen RÉTEGeket SZEd le a gömbölyű felületről.
GÁTER – GÁTtal duzzasztott víz ERén meghajtott fűrészmű, amely RÉTEGeli a tőkét: GÁTER. Nem német.
eSZTeRGA – GáTeRSZeRű hangváz: SZ-T-R-G – G-T-R-SZ-R
GáTeR – RéTeG hangváz: G-T-R – R-T-G
Az ESZ-TERGA fORGÁs közben leESZ egy TERGÁt, RÉTEGet a munkadarabról, mialatt ESZTERGÁL.
TeRGáT – TeReGeT – RéTeGeT – TáG TéR hangváz: T-R-G-T – T-R-G-T – R-T-G-T – T-G-T-R
Tehát, van azonos értelmet hordozó szóelem a szavakban, de a toldalékok más irányt szabhatnak.
KELLEMES – ami KELLEMES, mindenkinek KELL, mindenki szereti. KELLEMES a szép idő, a jó levegő, látványként a táj, egy dallam és mások.
De miből ered, mit tartalmaz a szó? Milyen szóalkotó elemekből áll? Mit mondanak e szóelemek külön-külön?
Előbb próbáljuk körülírni. Ami KELLEMES, az csak jó minőségű lehet. A miNŐség a NŐiség értelmét rejti, abból indul ki, mintegy felkiáltva: mi NŐség! Férfi, BER számára nincs kívánatosabb miNŐség a NŐnél, EMnél. KELL EM!
A férfinek, BERnek NŐ a párja, EM. Ők ketten együtt EM-BER. Nem téveszthető össze az EMetlen társsal, a másik férfivel, BERrel. Nem BER-BER, nem EM-EM, hanem EM+BER. A Teremtő nem holmi fajtalan buzeránsokat teremtett, hanem FÉRFIt és NŐt, akik: „Ketten lesznek egy testté.”
EM = NŐ, ő EMes, EMlője van keblén, ő a NŐ, akiben magzat NŐ, NEvesztaként, feleségként NÖveszti, EMESként EMEli, majd EMEti EMlőjéből ÖMlő tejjel a kis csecsEMŐt.
Az igazi férfinek NŐ, EM nélkül hiányérzete van. Hiszen teremtéskor az ő egyetlen sejtjéből épült, NŐtt ki.
A KE – ÉK ősgyök a K hangos KÉjes KÍvánatosság értelemhordozók közé ILLŐ. Itt mutatja is: KELL!
K.L – L.K gyök: KeL – LéK. Ami KEL, az ÉL. Aki ÉL, egy LÉKen át jött a világra. Az elménkben is van egy LÉK, amelyben emLÉKeinket tároljuk. Szép EMLÉK felidézése KELLEM hatását váltja ki. A férfinak KELLEMhez MELLEK is fontosak.
KeLLeM – eMLéK – MeLLeK hangváz: K-L-M – M-L-K – M-L-K
Mi KELL? Megfogalmazódik a kérés, kívánság: KELL EMES! EMES nélkül, EMetlenül SEMmi ő, BER. EM és BER összetartozók. Tehát KELL EMES, EMLŐS, a NŐ, mert úgy vele KELLEMES, jól érzi magát. Ez a kiindulópont.
Ez azért szép, jó, kívánatos, mert EM, Ő, EMŐ, a NŐ is szeretné, sőt, vele kettesben, egy testben lenne csak igazán jó, mert így KELL EMESnek is. EMES EMELi magzatát, szülés után EMEti, eteti, szoptatja EMLŐiből, MELLEiből. A babának is KELL EMES, mert így KELLEMES.
Az is KELLEMES, ha EMEShez SIMULOK. Utána, már KELL EMES, s máris KELLEMESEN vagyok..
KeLLeMeS – SiMuLoK hangváz: K-L-M-S – S-M-L-K.
Férfinak EMetlenül élni nem KELL! Mert EMETLEN, KELLEMETLEN. Nem tartalmazza a boldog állapothoz szükséges ELEMET, a KELLEMET. KELL EM, a gyönyörű EMES, és csak úgy KELLEMES! Ezt tartalmazza a KELLEMESség fogalma, ez volt a szókialakulás folyamata. Majd minden oly hatást, ami boldog állapotot kiváltó volt, ehhez mérte hozzá, ehhez hasonlította: KELLEMES. Az ellenkezőt az EMETLEN, sivár – NŐt hiányoló – állapothoz: KELLEMETLEN.
—–
ÁTFORGATHATÓ GYÖKÖK, HANGCSOPORTOK, SZAVAK
A teremtés ősnyelvében minden ősgyök, gyökszó, hangcsoport megfordítható, átforgatható volt. A teljes szó szintén, de ezen felül átrendezhető volt a szó hangsorrendje is. E jellemzője a ma is élő ősnyelvben, a magyar nyelvben is kimutatható. Az ilyen módosulások esetenként ellentétes értelmet kifejezők lehetnek, de néha leírnak következményt, tanulságot is.
Több gyökpáros van, amely domborzati ellentéteket leíró: HEGY – GYEH, DAG – GÖD, DOM – MED, HAR – HOR. Ezeken kívül GYÖLV – VÖLGY. Balkányi Szabó Lajos: Magyar ősmesék című művében ír az ősi DAGról, amely hegyet jelentett az ősnyelvben, s amely él a mai török nyelvben: DAĞ. A DAGanat, dagANAT, anatómiai kiemelkedés.
D.G – G.D gyök: DaG – GöD, DAG hegy, GÖDör mélyedés. GÖDörben víz van DÖGivel.
A HAR, HOR, GOR mindannyi HEGY, de ugyanezekkel a gyökökkel: a HARapás bemélyed, a HORpadás mélység, a GARat szintén. Minden HEGYnek GYEHe, völgye van. Minden HARnak, hegynek HORpasza, völgye.
D.M – M.D gyök: DaM – MeD, DOMb – MEDence. Völgyzáró DAM mögött DOMbok közt, MEDer, MEDence.
G.T – T.G gyök: GáT – TáG. A víz elleni védelmet szolgálja a GÁT, amely mögött TÁG téren terjeszkedik a vízgyűjtő.
A bibliai HÓReb, HórÉB hegy, nem héber nyelvi név. HÓ, fehér sziklákon visszaverődő REBbentő, ÉBerítő, ÉBresztő fény, az ÉBredés HÓR hegye – HÓRÉB. HÓReb mellett BÉRÓHt HORpaszok, mélyedések, völgyek húzódnak.
Hasonló a CSALhó, CsalHÓ, AL – HÓfehér CSALogató sziklája.
A megfordítások, átforgatások, teljes szó hangsorrend átrendezések nem csak fentieknél, hanem minden más kifejezésnél is pótlólagos jellemzők vagy más magyarázat kifejtését szolgálják. A fordított gyökszó leírhat értelmi párhuzamot, ellentétet, de alapvető jellemzőt, hatást is. A beépülő gyökök azonos határhangjai a szóban összeolvadhatnak. Ezek elemzésekor az elhalt gyök határhangokat helyreállítva mutatják valós jelentésüket.
E nyelvi sajátosságot és az azonos hangkészlettel körülírható magyarázati lehetőséget összességében az utódnyelvek egyike sem birtokolja, csak az ősnyelv, a teremtés nyelve, a nyelvi titkok magyarázó nyelve.
Gyökfordulások – jellemzőket, gyakorlati szerepet leírók
G.R – R.G: GöR – RöG. A RÖG GÖRdül, GÖRög, göRÖG, GÖRdülő RÖG. Ez egyik jellemzője. Van, hogy a RÖG nem GÖRdül, hanem RÖGzül, leRAGad. Itt ellentétes értelmű. A két gyök összeépülve: GÖR-RÖG, GÖRRÖG – GÖRÖG.
T.P – P.T gyök: TaP – PaT. Ami nem TAPad, lePATtan. A TAPló fára TAPad, és a fa PATerolja, TÁPlálja, TÁPolja.
H.D – D.H: HüD – DüH. A bőr egyik ősnyelvi neve: HÜD. ArcHÜDön meglátszik a DÜH. De meglátszik a HŰD is, HŰségeD is valaki iránt. Az egész bőr-, azaz HÜDfelületedből arcHÜD bírja a leginkább a HIDeget.
B.L – L.B: BoL – LoB, a BOLdog ember LOBog, LEBeg örömében. A BOLond LOBbanékony, elméje megLOBbant. A BOLdog kis hölgy szép LÁBain BILlegeti magát és LIBegően lépked (hangzás: lébked), talán épp BÁLba siet. LÁB BALlag, azon BILlegünk, LIBegünk. Azzal BÁLozunk (lábal, lábal, báloz, olasz: ballare).
SZ.M – M.SZ: SZeM – MeSZ, a SZEM MESZ-sze ellát. A fehér MÉSZ látványa SZEMbetűnő MESZ-sziről is.
SZ.J – J.SZ: SZáJ – JáSZ, a SZÁJ JÁSZol (ige), JESZik, eszik. Ha rosszat szól, iJESZtget, székelyül: JESZteget, JESZtöget.
K.R – R.K: KaR – RaK, a KARral RAKunk, amely az aKARat végrehajtója.
Gyökök:
BASZ – SZAB, szaporítás által további életút kiSZABása
CSAT – TÁCS, a pálya, CSATa színhelye, a TÁCS, a pálya határán kívüli
CSAT – CSIT, a CSATár, támadó, a CSITár, védőpajzs, csitár = pajzs(készítő)
DAG – GÖD, a DAG hegy, mellette völgy, GÖDör
DÍSZ – SZÉD, a DÍSZes lehet SZÉDítően szép.
DISZ – SZID, DISZnóul csúnya beSZÉD miatt leSZID.
DOM – MÓD, jövőre eme iDOM lesz a MÓDi.
GÓR – GAR, a GÓR hegy, a GARat mélység
GUR – RUG, GURul RÚGva
GÖR – RÖG, GÖRdül, RÖGzül
GYÚL – LÁGY, erőre kap, lángra GYÚL, majd elLÁGYul, elláGYUL
HAT – TEH, a HATékony sok jót TEHet, teHET
HEGY – GYEH, a HEGYnek a völGYEH, GYEHe van: GYEHhenna
HÜD – DÜH, az arcHÜDön meglátszik a DŰH, HÜD = bőr
IDE – ODA
ÍV – AV, felÍVELés vagy elAVULás
KIS – SOK, KEvéS vagy SOK
MÉH – HÍM, női vagy férfi jelleg, HÍM termékenyíti meg a MÉHet.
NÁD – DON, NEDv, DUNa bőség. DONátor, <––> torNÁDó: ToRNáDó – DoNáToR hangváz: T-R-N-D – D-N-T-R
NÁSZ – SZÁN, NESZező hang, becsusSZANás, a NÁSZ, a két SZÜN azaz kebel, benső NÜSZkölő küzdelme is.
NYOSZ – SZONY, NYOSZolyán asSZONYolj, majd születnek kis SZONok
NYOSZ – SZUNY, NYOSZolyán SZUNNYad
RÓ – OR – beROvás, vagy kiálló ORomzat
ROM – REM, lehet ROMlás vagy REMény
REM – MER, a REMény MERész álmokat sző
SER – RES, SERény vagy RESt
SŰR – RES, SŰRűn tele, vagy üRES
SŰR – RÉS, lehetnek SŰRűn, szorosan állók vagy RÉSek vannak köztük
SÁR – SZÁR, a SÁR bőség, de a SZÁRaz összeaszottság
SZAP – PASZ, SZAPorít vagy PASZkonca
SZÁR – RÉSZ, SZÁRmazás, szaporodás és RÉSZekre oszlás – RASSZ
SZED – DESZ, DESZkel = szétnyit, tőkét DESZkel, DESZkára szeletel. A galy, rög szétesik = gajDESZre megy
SZEG – GESZ, megSZEGett, GESZtjeire hull; az összeSZEGzett heGESZtett részek az eGÉSZ részeivé válnak
SZEG – GÉSZ, SZEGlet, SZÖGlet az eGÉSZ része
SZÉK – KÓSZ, lehet SZÉKes vagy KÓSZáló, állandó lakos vagy vándorló
SZÉP – PISZ, SZÉP vagy PISZkos
SZÍV – VISZ, SZÍVó vagy VISZ-szatoló
SZUNY – NYÜSZ, aki SZUNNYad nem NYŰSZköl
TÉNY – NYET valaha TÉNYt, téNYET tagadás szava az ősnyelvben, a szláv nyelvek örökölték.
TISZ – SZÍT, TISZteli vagy SZÍT ellene
TÁR – RET, kiTÁR, vagy elRETeszel
TŐGY – GYÖT, TŐGYből enyhe GYÖTréssel fejtett tej
TÜCS – CSÜT, TÜCSkölő semmirekellő, aki CSÜTöl, négyel, keményen dolgozik. CSÜTör = négy.
VAR – ROV, a VAR kiemelkedés, a ROVás bemélyedés
VAR – ROV, a VARrogás beszéd, a ROVás írás
VAS – SAV, a SAV a VAS legádázabb ellensége
VAS – SOV, lehet VAStag vagy SOVány.
VIC – CIV, az ízetlen VICcelődés, CIVakodássá fajul
ZEL – LAZ, valaki SZELes, ZELegór vagy LAZa LAZSáló
ZSAR – RÁZS – a paRÁZS egyre inkább izzó, a ZSARát kihunyó
ZSAR – ZSER a ZSARoL – leZSER, szorít – lazít ellentét
ZSEL – LEZS, a ZSELlér csak LEZSer kötődésű volt a birtokhoz
SZÍP – PISZ, levegőt SZÍP a kis PISZe
DISZ – SZID, DISZnó viselkedésért SZIDás jár
DISZ – SZÉD, DÍSZes és SZÉDítő, a DÍSZes beSZÉD, hangulatemelő
REZ – ZÖR, ami REZeg, ZÖRög
TÖR – RÚT, a TÖRés RÚT képet mutat
TÖR – RŐT, TÖRés nyomán RŐT (vér, vörös) nyom marad
RÉS – SÉR, a töRÉS SÉRülés
GYŰV – VAGY, ha GYŰVünk VAGYunk
VÍZ – ZIV, a ZIVatar VIZet hoz
PÉNISZ – SZINAP – a SZINAPszis idegsejti ingerátadó találkozási pont. Tehát a NÁSZ is egy SZINap(szis). Nemiség: PÉNISZ + PINA –> SZINAP = NÁSZ, gyönyör ingerözön átadás, GYÖNYÖRÖZÖN. A nemzés GYÖNYÖRE – GENERE.
Továbbiak: MONY-NYOM, GÖCS-CSÖG, BOG-GÖB, MAG-GAM, KÖP-PÖK stb.
Azonos hangsorrend:
HAR – HOR, HARgita, HÓReb, HARsányi hegyek, mellettük HORpasz, HORony, völgyvájat, mélyedés
HAT – HIT, HATvány vagy HITvány
HOR – HER, összeHORd (gyűjt) vagy elHERdál (pazarol)
HÜD – HID, az arcHÜD HIDegtűrő
HŰ – HŐ, HŰvös vagy HŐség
HÍV – HÜV, HÍVséges, vagy HŰVösen rideg
GAZ – GAZ, iGAZság vagy GAZság
SZOM – SZOM, SZOMi, SZOMjas vagyok, iSZOM
MÖR – MER, töMÖRít, vagy kiMERít
NÁSZ – NYOSZolya,
OLT – OLT, kiOLT haragot, szomjat, tüzet, de OLT éltet (életet) is
PAD – PED bővítményeiben: taPAD vagy felrePED
RUK – ROK, kiRUKkol, vagy beROKul – ki a KÖRből vagy cuRUKk, vissza a KÖRbe
SELY – SÚLY, a SELYmes könnyedség vagy nehéz SÚLY
SZED – SZED, összeSZED vagy szétSZED, igekötő meghatározó
SZEN – SZEN, SZENt, tiszta, vagy SZENNYezett, azaz: tiszta vagy tisztátalan
SZÉP – SZEPlős
TAP – TÉP, ráTAPaszt vagy leTÉP
TÉK – TEK, TÉKol (dolgozik) vagy TEKereg (csavarog)
TOR – TOR, a TORnádó lehet donáTOR vagyTÖRő, romboló vagy adakozó, a TOR = csúcsállapot
TÁR – TÁR, a célTÁRcsa lehet a csaTÁRa készülő célpontja
TÁR – TÁR, a csaTÁR pajzsa a csiTÁR, a támadó sújtást kivédő, visszaTARtó (csitár = fegyverkovács, pajzs(készítő)
VÁD – VÉD, VÁDló vagy VÉDő
SZÉD – SZÉD, a szép beSZÉD SZÉDítő
NISZ – NÁSZ, péNISZ – NÁSZ
Hangcsoportok:
pOMPA – tOMPA
OLVAd – ALVAd
fALVA – nyELVE
ÁBRA – fABRIkál
OLT Ó – ALTAtó
OLTÓ – ÉLTEtő
Megfordítva ellentétes értelem vagy jellemző
mÁGNEs – ENGEd, vonzó – engedékeny, GN – NG
gAZDAg – mADZAg ellentétes, a gAZDAg nem mADZAgol, ZD – DZ
bOGNÁr – dÖNGEt munka közben, GN – NG
ÁBRA – csORBA, BR – RB
ABRAk – bŐRBEn, az ABRAk lehetett BÖRzsákban, bŐRBEn, de jó bŐRBEn is tartja az állatot, BR – RB
OLTÓ – ÖTLŐ, a gyümölcstermesztő ember volt a keresztező-nemesítő OLTÁst kiÖTLŐ
Szavak – végletek:
SEMMI – SUMMA
ZÉRÓ – EZER
NULLA – MILLA
SELEJ – JELES – a két véglet
ÜRÖM – ÖRÖM – keserv – boldogság
VÖLGY – GYÖLV – a VÖLGY mélyedés – anyag összeGYÖLVe, GYŰLVe: HEGY
SZOMi – iSZOM – SZOMira, SZOMjra – iSZOM, üres >< feltölt
MOSOLY – SOMOLY – a SOMOLY kissé SOMosan Savanykás
ACÉL – LACA –> feszes rugalmasság – lanyha lazaság
ÁDÁM – DÁMA –> férfi – nő
DEBELLA – LEBEDA a debella – duci, mint a DEBLE, LABDA, a LEBEDA – könnyed, libegő hattyú.
DeBeLLa – DeBLe – LaBDa – LeBeDa hangváz: D-B-L – D-B-L – L-B-D – L-B-D
ISTEN – SÁTÁN –> iGAZ – GAZ uralom
ERRE – ARRA
éKES – KESe
éKES – SEKély
éKES – SÜKe
PIN – PÉN, PINa – PÉNisz
PIN – PÉN – NÉP, PINa – PÉNisz –> NÉPesedés
Átforgatva, lágyítva:
NYÁR – ÁRNY, kell az ÁRNY, szÁRNY
ÁR – ÁR – ÁRad – szÁRad
nyÁR – szÁRít
és végül:
MATE – ATOM. Az ATOM – MOTA fordítás azt is elmondja, hogy bent az ATOMban MATAtás, azaz mozgás van.
MaTe – aToM hangváz: M-T – T-M
MATER, MATÉRia. Az anyag, lehet TÖMÖR, MATER – TÖMÖR.
MaTeR – TöMöR hangváz: M-T-R – T-M-R
Oly anyagTÖMEg, amelynek legparányibb TÖMörített azonosítható eleme: A TÖM, A TOM, azaz ATOM. Hasonló a TÉMA szó, ennek gyöksorrendje felcserélve: MA-TÉ, amely lehet beszélgetés TÁRGYa, vagy egy tanTÁRGY. A TÁRGY anyag, MATÉria. A MATEMATIKA jelentése: MATE, anyag, kiszÁMÍTható MATIKÁlása, MOzgaTÁsa, MATATÁsa az egyenlőségjel két oldalán, az egyenleg, egyenlőségi állapot tökéletes, pontos, számszerűen igazolható kialakítására.
A statisztikai kiszÁMÍTásoknál nem a MATEMATIKA igazi célja valósul meg, mert élnek az ÁMÍTás lehetőségével, a HAMISÍTÁS a csalások el-SIMÍTÁSA.
HaMiSíTáS – eLSiMíTáS hangváz: H-M-S-T-S – L-S-M-T-S
————-
A GYÖK, SZÓFORDULÁS ÉS HANGVÁZAK KÉTELYEKET ELSÖPRŐ BIZONYÍTÓ EREJE A SZÓEREDET IGAZOLÁSBAN
Mivel az ősnyelv, azaz a mai magyar nyelv képalkotó, képleíró nyelv, így egy megnevezés akkor bizonyul ősnyelvi, azaz magyar eredetű szónak, ha az általa képviselt értelemösszesség tárgykörének fő jellemzői leírhatók hangváza összeforgatott hangjaival. Figyelembe veendő a rokonhangokra válthatóság is. A szó minden vázhangjával kezdődhet szó, amely a fő jellemzőket leírja. Előfordulhat, hogy némelyik szó már nincs jelen a mai magyar nyelvben, de fellelhető valamelyik utódnyelvben, és visszahozható elemzésre.
A gyök- és szófordíthatóság, továbbá: gyök, hang összeforgathatóság alapvető ősnyelvi jellemző. A teremtés ősnyelvén, a mai magyar nyelven minden gyökszó és szó fordítható, s Rubik-kockaszerűen összeforgatható. A gyökfordulások névadó jellemzőket, gyakorlati szerepet leírók. Fordítás, összeforgatás nyomán felvilágosítást kapunk a szó által megjelenített bármi egyebekről: gyakorlati hasznosságáról, elkészítési, felhasználási módozatairól, jellemzőiről, de szögesen ellentétes, teljesen szembenálló értelmet is hordozhat. Magyarázatot adnak a kifejezésről, színezik, árnyalják, esetleg bővítik a mondandót. E nyelv önmagában, alkotó elemeiben hordozza tervezőjének bölcsességét. Olyan erőteljes bizonyítéksorozat a szavak magyar nyelvben születésére, mint a szülő és gyermek jellemvonás azonosságösszessége, sejtekben levő génektől, külalaki, képi és viselkedésmód hasonlósági jegyekig. A hitetlen akadémiai bérnyelvészet nem érti ezt, de képtelen megcáfolni is eredményesen! Nincs oly anyaszülte nyelvész, aki a magyar kifejezések összhangjában mutatkozó értelmi összetartozás egységét eredményesen cáfolni tudná. Még vitatkozni sem érdemes velük. Nem párbajképesek e páston.
Ha igaz volna a hivatásos nyelvészek állítása, miszerint az úgynevezett honfoglalók szólopkodó makogók voltak, akkor a makogásból nagyon jól megalkották e történelmileg rövid idő alatt a magyar nyelvszerkezet felépítését, nagyon gondosan összeválogatták az összelopkodott szavakat, hogy ily tökéletes az összhang.
Annyira következetes megállapítás, mint a kifejlődés elmélet sarlatán „tudósaié”, miszerint az első élő sejt önvezérelten fejlődött ki a benne levő, hárommilliárd egységet tartalmazó számítógépes programmal.
Az emberi beszélt nyelv, a teremtés nyelve, a Teremtő Isten által pontos tervek szerint megalkotott, felépített mesterséges nyelv. Örökítő sejtjeinkbe épített nyelvfelépítményi elemei, hangok, gyökök szintjén oda-vissza elforgatható, észszerű, következetes szerkezetű gondolatközlő eszközök. Alkalmas ismeretek átadására, emberi érzelmek, indulatok legfinomabb rezdüléseinek kifejezésére.
Mi az ISMERET? Kérdezzük ki!
ISMERET – e szóban a gyökök: IS-MER-RET, hangcsoportok: ISME-ERE. A IS – SI ősgyök jelentése: tudÁS alapú hatalom, SEgítÉS. Az ISMEret anyja a tudásban megISMErtek ISMÉtlése, amely MERésszé, REMeket alkotóvá, EMSÉvé azaz termékennyé, szapORÁvá, akARAtERŐssé fejleszt. Az ismeRET mesTERré, TERmékennyé, TERMÉkennyé teszi birtokosát. ISMERET TEREM IS gyümölcsöket. A titkot ISMERŐT tisztelik. A sötét tudatlanok RETtegnek tőle.
iSMeReT – TeReM iS hangváz: S-M-R-T – T-R-M-S
A mély ISMERET birtoklója MESTERI művet alkot, nem ROMOSAT.
iSMeReT – MeSTeRi – RoMoSaT hangváz: S-M-R-T – M-S-T-R – R-M-S-T
MESTERI alkotás TEREMTÉSE ISMERET nélkül lehetetlen.
MeSTeRi – iSMeReT – TeReMTéS hangváz: M-S-T-R – S-M-R-T – T-R-M-T-S
MESTERI szintű ISMERET nélkül TERMÉS nincs. SzakISMERETtel végzett munka bő TERMÉSt hoz.
MeSTeRi – iSMeReT – TeRMéS hangváz: M-S-T-R – S-M-R-T – T-R-M-S
A MESTER, tudásban MÉRETES nagyságú, tanítványához hasonlítva, akikhez TÜRELMES.
MeSTeR – MéReTeS – TüReLMeS hangváz: M-S-T-R – M-R-T-S – T-R-L-M-S
A MESTERt megSÉRTEM, ha leértékelem munkáját. Ez esetben MARSOT kapok, mehetek utamra.
MeSTeR – SéRTeM – MaRSoT hangváz: M-S-T-R – S-R-T-M – M-R-S-T
MESTERként gyorsabban SiRíTeM a munkát, más RITMUSsal, mint egy kezdő.
MeSTeR – SiRíTeM – RiTMuS hangváz: M-S-T-R – S-R-T-M – R-T-M-S
MESTER kezében a MÉTERES, ő mér vele.
MeSTeR – MéTeReS hangváz: M-S-T-R – M-T-R-S
MESTERi tudásból a kezdőnek ismeretet MERÍTÉSi lehetősége nyílik.
MeSTeR – MeRíTéS hangváz: M-S-T-R – M-R-T-S
Ha a tanuló tudása, ISMERETei felérik az én MESTERI szintemet, akkor TÁRSAMul fogadom.
MeSTeRi – TáRSaM hangváz: M-S-T-R – T-R-S-M
SZERETET – SZERetetre csak SZERetettel nevelve lehet SZERt tenni. Az értelmes – Isten képére, hasonlatosságára teremtett – ember kapcsolati eszköztárának legfontosabb eleme. E SZER TETTRE kész, ETET, gyógyít. Az elemzéseknél figyelembe veendő, hogy az ősnyelvnek volt eSZező ága is, amelyet a görögök és a csángók beszéltek.
SZERETEM a TERMÉSZETet, minden hasznos TERMÉS(z)ÉT, amely az ember javát szolgálja.
SZeReTeM – TeRMéSZeT – TeRMéSéT – TeReMTéS hangváz: SZ-R-T-M – T-R-M-SZ-T – T-R-M-S-T – T-R-M-T-S
SZERETET – TETERESZ teljes átfordítás: a SZERETET TETTERŐS érzelemhalmaz.
SZeReTeT – TeTTeRőS hangváz: SZ-R-T-T – T-T-R-S
SZERETET a TE RÉSZED (t > d), emberi lényed része, a legfontosabb emberi tulajdonság.
SZeReTeT – Te RéSZeD hangváz: SZ-R-T-T – T-R-SZ-D
SZERETET az élet csemegéje, DESSZERTje (t > d), SZERETETED DESSZERTET jelent számomra, jó szeretve lenni.
SZeReTeTeD – DeSSZeRTeT hangváz: SZ-R-T-T-D – D-SZ-R-T-T
Akit vonz SZERETETED, TESZ ÉRTED.
SZeReTeTeD – TeSZ éRTeD hangváz: SZ-R-T-T-D – T-SZ-R-T-D
Az igazi SZERETET elé nem állíthatsz RETESZT.
SZeReTeT – ReTeSZT hangváz: SZ-R-T-T – R-T-SZ-T
Az igazi SZERETET mindig talál ISZTERT, azaz medert, medret, lefolyást az áramlásra.
SZeReTeT – iSZTeRT hangváz: SZ-R-T-T – SZ-T-R-T
ESZTER név jelentése: SZERET
SZeReT – ESZTeR hangváz: SZ-R-T – SZ-T-R
SZERELEM – a SZERELEM többet MERÉSZEL bármely más személyi kapcsolatnál: a másik testét kívánja birtokolni. Az igazi SZERELMEs minden észszerűt, észszerűtlent megMERÉSZELő lesz SZERELMÉért.
SZeReLeM – MeRéSZeL hangváz: SZ-R-L-M – M-R-SZ-L
A SZERELEMre készség, képesség az ember teremtéskor kapott alap RÉSZELEME.
SZeReLeM – RéSZeLeM hangváz: SZ-R-L-M – R-SZ-L-M
A SZERELEM mindent elsöprő ÉRZELEMözön.
SZeReLeM – éRZeLeM hangváz: SZ-R-L-M – R-Z-L-M
A SZERELEM az emberi testben két helyen tombol: MELLERÉSZén, a szívben és az ELMERÉSZen elmében.
SZeReLeM – MeLLeRéSZ – eLMeRéSZ hangváz: SZ-R-L-M – M-L-R-SZ – L-M-R-SZ
A házassági testi SZERELEM céliránya a személyes SZEMÉREM birtokba vétele (l > m), mély személyi tisztelettel.
SZeReLeM – SZeMéReM hangváz: SZ-R-L-M – SZ-M-R-M
CSELEKVŐ, CSELEVÉK – Az ősi CSELEKVŐ ember, lehetett CSELEVÉK, innen az orosz: CSELOVEK = ember. Emberi CSELEKVŐ jellemzők: CSEVELÉK, bőbeszédű, és KELEVÉCS, örökmozgó, útra KELŐ, VÉCS, CSAVaros eszű, ha szükség. Az ember = MENŐ jellemzőből kialakuló utódnyelvi: MAN, MEN. Kezdeti építkezéseknél komoly CSELEKVŐ munka volt az alapozó CÖVEKELés.
CSeLeKVő – CSeLoVeK – KeLeVéCS hangváz: CS-L-V-K – CS-L-V-K – K-L-V-CS
CSeLeKVő – CöVeKeL – CSeVeLéK hangváz: CS-L-V-K – C-V-K-L – CS-V-L-K
CSELEKVŐ előtt nincs LECSUKVA, sem kicsinyre LECSÖKVE a lehetőség.
CSeLeKVő – LeCSuKVa – LeCSöKVe hangváz: CS-L-K-V – L-CS-K-V – L-CS-K-V
CSELEKVŐ ember állandóan VACAKOL valamivel, mint az EVICKÉLŐ.
CSeLeKVő – VaCaKoL – eViCKéL hangváz: CS-L-K-V – V-C-K-L – V-C-K-L
BÖLCSEK, CSELEBEK – Hajdan a BÖLCSEK voltak híresek, azaz CSELEBEK.
BöLCSeK – CSeLeBeK hangváz: B-L-CS-K – CS-L-B-K
Az igazi BÖLCSEK BECSÜLIK a Teremtőt és áldásait. Az igazi BÖLCSEKet is BECSÜLIK.
BöLCSeK – BeCSüLiK hangváz: B-L-CS-K – B-CS-L-K
A BÖLCSELŐK LEKCÉIBŐL okult a nép. Aki nem okult a LEKCÉBŐL, az kapott a LECKÉBŐL.
BöLCSeLőK – LeKCéBőL – LeCKéBőL hangváz: B-L-CS-L-K – L-K-C-B-L – L-C-K-B-L
Igazi BÖLCSELŐK tanácsán haladó, LUBICKOL a sikeres megoldások jelképes vizein.
BöLCSeLőK – LuBiCKoL hangváz: B-L-CS-L-K – L-B-C-K-L
SZONÁTA – a SZONÁTA ősnyelvből származó szó, olasz utódnyelvi módosulata. A SZONÁTA egyféle NÓTASZÓ.
SZoNáTa – NóTaSZó hangváz: SZ-N-T – N-T-SZ
SZONÁTA valakinek, valamire, pl. templomi célra SZÁNATott, Istennek SZÁNT SZENT zenemű.
SZoNáTa – SZáNaT – SZáNT – SZeNT hangváz: SZ-N-T – SZ-N-T – SZ-N-T – SZ-N-T
SZONÁTÁt énekelni csak az tud, aki éneklésre tanítva, régiesen: TANÁSZva volt.
SZoNáTa – TaNáSZ hangváz: SZ–N-T – T-N-SZ.
SZONÁTÁnak különleges a TÓNUSZa, hangvétele, hangvitele, hangzása.
SZoNáTa – TóNuSZ hangváz: SZ–N-T – T-N-SZ.
SZONÁTÁt írtak NÁSZT megénekelni, szerelmi dalként gyújtó hatású a szívre, akár izzó SZENET tennénk tálcára.
SZoNáTa – NáSZT – SZeNeT hangváz: SZ-N-T – N-SZ-T – SZ-N-T
KANTÁTA, – ősnyelvi olasz módosulat, teljes átfordítással: ATÁTNAK. Éneklésekor nagy szájat TÁTNAK. Aki KANTÁTÁt énekel az NEKITÁTja a száját.
KaNTáTa – TáTNaK – NeKiTáT hangváz: K-N-T-T – T-T-N-K – N-K-T-T
Énekeltek KANTÁTÁt már TETŐKÖN is.
KaNTáTa – TeTőKöN hangváz: K-N-T-T – T-T-K-N
KANTÁTA szó ÉNEKET jelent.
KaNTáTa – éNeKeT hangváz: K-N-T-T – N-K-T
KÁNTÁL – ősnyelvi olasz módosulat. KÁNTÁLás közben nagy szájat tátnak, a körülöttük állók torkukba LÁTNAK.
KáNTáL – LáTNaK hangváz: K-N-T-L – L-T-N-K
A férfi, aki nőnek KÁNTÁL, mintha TÁLKÁN nyújtana csemegét, vagy illatos KENETTEL ápolná.
KáNTáL – TáLKáN – KeNeTTeL hangváz: K-N-T-L – T-L-K-N – K-N-T-L
Éji dalt KÁNTÁLó férfi, NŐKTŐL vár elismerést.
KáNTáL – NőKTőL hangváz: K-N-T-L – N-K-T-L
A megnyerő dallamú, szép ének KÁNTÁLásától a szívek érzelemmel TELNEK fel.
KáNTáL – TeLNeK hangváz: K-N-T-L – T-L-N-K
A KÁNTÁLt ÉNEKTŐL megítélhető a KÁNTÁLÓ egyénisége, beállítottsága, jelleme, személye.
KáNTáL – éNeKTőL hangváz: K-N-T-L – N-K-T-L
KÁNTÁLással fel lehet KELTENI az alvót.
KáNTáL – KeLTeNi hangváz: K-N-T-L – K-L-T-N
KÁNTOR – a bérnyelvészet szerint, latin szó. Ám a vele kapcsolatos kifejezések kialakulása a messzi őskorban történt, a Vízözön előtt, az egynyelvűség idején. A szót alkotó hangokkal körülírhatók a fő jellemzők.
KÁNTOR a TORKÁN énekli a kantátát, ez a KÁNTOR legfőbb jellemzője.
KáNToR – ToRKáN hangváz: K-N-T-R – T-R-K-N
KÁNTOR hangszálképző TORNÁKkal készül fel az éneklésre, hangTORNÁKat tartva képezi magát.
KáNToR – ToRNáK hangváz: K-N-T-R – T-R-N-K
Régen a KÁNTORok kitűnően oktató KÁNTOR-TANÁROKká, énekTANÁROKká váltak további énekesek képzésére.
KáNToR – TaNáRoK hangváz: K-N-T-R – T-N-R-K
Az első KÁNTORok a hangok emelkedését, mélyülését a mérleg KANTÁRjának fel- és lemozgásához hasonlították. Így lett a hullámzó hangú éneklés neve KÁNTÁLás. A hullámzó mérlegelés egyik ősi neve is: KANTÁL = mér.
KáNToR – KáNTáL – KaNTáL hangváz: K-N-T-R – K-N-T-L – K-N-T-L
KÁNTOR nem lehet KONTÁR.
KáNToR – KoNTáR hangváz: K-N-T-R – K-N-T-R
Nem lehet, hogy csak úgy előRÁNTOK egy képzetlen KÁNTORt.
KáNToR – RáNToK hangváz: K-N-T-R – R-N-T-K
Ha KONTÁR KÁNTOR vagyok, minden szólamot elRONTOK.
KáNToR – KoNTáR – RoNToK hangváz: K-N-T-R – K-N-T-R – R-N-T-K
KÁNTOR kiképzése KORÁNTsem lebecsülendő szakmai munka.
KáNToR – KoRáNT hangváz: K-N-T-R – K-R-N-T
A KÁNTOR szépen előadott éneke oly hatással van a hallgatókra, mintha NEKTÁRt csöpögtetne.
KáNToR – NeKTáR hangváz: K-N-T-R – N-K-T-R
Idetartozó, hogy néha NÁKkal, azaz vízzel kell enyhítenie a TORkot.
A kórusvezető KÁNTOR, KARINTŐ, az INTŐ KAR, mozdulataival vezényel.
KáNToR – iNTő KaR – KaRiNTő hangváz: K-N-T-R – N-T-K-R – K-R-N-T
JUBÁL – bérnyelvész: héber. Özönvíz előtt nem élt egyetlen zsidó, azaz héber sem. JUBÁL, Káin unokája, ősi zenész, ősnyelven beszélt. Egyik fő jellemzője a mezítlábas világban, a dallamok ütemére mozgatta LÁBUJjait.
JuBáL – LáBuJJ hangváz: J-B-L – L-B-J
Nevében a BÁL, BULi, az UJJongás, a szeretés: JUBÁLás, és a szerelem: BUJÁLás is jelen van. JUBÁL zenéje elBÁJOLta környezetét, ő JUBÁLta, azaz szerette a nőket BUJÁLva is, kivette részét minden testi JÓBÓL.
JuBáL – BáJoL – BuJáL – JóBóL hangváz: J-B-L – B-J-L – B-J-L – J-B-L
Ma már LEBUJokban is szól a zene, s az oldalszobákban zajlik a JUBÁLás, BUJÁLás, azaz szeretkezés.
JuBáL – LeBuJ hangváz: J-B-L – L-B-J
HARMÓNIA – bérnyelvész: görög, latin. Mi a HARMÓNIA? Alapjelentése HÁRMAS összhangzat. Latinul, görögül mi a neve HÁROMnak? TRES, TRIA. Melyik nyelven jelent szám szerint HÁROM különálló valamit? A teremtés ősnyelvén amely két ezer évig egyetlen beszélt nyelv volt a Földön. HARMÓNIÁhoz HÁRMAN kellenek. Az említett Káin unoka, JUBÁL nevű dalnok, volt a zeneművelés első mestere. Ő volt az első KÁNTÁLó KÁNTOR, aki szerzett két társat a HARMÓNIA kiteljesítésére, a Vízözön előtt ezer évvel. Hol voltak akkor a görög, latin nyelvek?
HaRMóNia – HáRMaN hangváz: H-R-M-N – H-R-M-N
KINTORNA – bérnyelvész: olasz. Géphangszer. A zenekritikusok lebecsülték a művészet komolyzenei darabjainak KINTORNÁn játszását. Szerintük, csak dallamok kínzói, RONTANAK a műveken és ezért KONTÁROKként minősítették. A KINTORNA neve igazolja, az utódnyelvek csak az ősnyelvi szóképző készletből alkothatnak szavakat.
KiNToRNa – RoNTaNaK – KoNTáRoK hangváz: K-N-T-R-N – R-N-T-N-K – K-N-T-R-K
Egy igazi KÁNTORNAK nem kellenek KINTORNÁK. Az igazi műértő KÁNTORNAK, az ő füleinek a KINTORNÁK hallgatása, KÍN TORNÁK-kal egyenlő.
KáNToRNaK – KíN ToRNáK – KiNToRNáK hangváz: K-N-T-R-N-K – K-N-T-R-N-K – K-N-T-R-N-K
ÉNEK, ZENE, DALLAM, MELÓDIA tárgykörében megfigyelhető néhány hang sűrű ismétlődése a körülírásban: DaLLaM, MeLóDia, érZeLeM huLLáMZó, eMeLt, füLeMüLe. Az érZeLeM borZongató Zenei Zöngéjét a Z hang fejezi ki.
Az ÉNEK NEKed szól: É-nek, e NÉ-nek, ENÉnek, e NŐnek, ENŐnek, ÉVÁnak.
MELÓDIA a DALLAM átfordított alakja: DaLLaM – MeLóDia hangváz: D-L-M – M-L-D.
Az ÉNEKléssel kapcsolatos szavak leírják, megnevezik szakszerűen – gondolataink, érzELEMvilágunk töltetének – EMELt, hULLÁMzó, színes, DALLAMos hangon kifejezhető közlési módozatait.
LAJHÁR – bérnyelvész: ?, azaz ismeretlen. A LAJHÁR lustán HAJOL RÁ, lustán RÁHAJOL az ágra.
LaJHáR – HaJoL Rá – RáHaJoL hangváz: L-J-H-R – H-J-L-R – R-H-J-L
LAJHÁR lusta HAJLÁR, ki tudja, HOL JÁR?
LaJHáR – HaJLáR – HoL JáR hangváz: L-J-H-R – H-J-L-R – H-L-J-R
VÁNDOR – bérnyelvész: német. A VÁNDOR: VAN = víz, DOR = út. Ősnyelvi szó: a VÍZ, örök VÁNDOR példája. Némely utódnyelven: WANDERER
VáNDoR – WaNDeReR hangváz: V-N-D-R – W-N-D-R-R
A VÁNDOR RONDÁVÁ járja saruját a hosszú utakon csámboRODVÁN, csembeREDVÉN.
VáNDoR – RoNDáVá hangváz: V-N-D-R – R-N-D-V
A védtelen VÁNDORral néha DURVÁN elbántak az útonállók.
VáNDoR – DuRVáN hangváz: V-N-D-R – D-R-V-N
A VÁNDOR csak REDVÁN élt, koszosan, és étele is az volt, amit itt-ott kapott.
VáNDoR – ReDVáN hangváz: V-N-D-R – R-D-V-N
A VÁNDOR távolba RÉVENDŐ tekintete kutatta hol van település, ahol megpihenhet, s élelmet talál.
VáNDoR – RéVeNDő hangváz: V-N-D-R – R-V-N-D
A pusztai VÁNDOR teste NEDVRE, VIDENRE, VIDINRE (vízre) vágyott kívül-belül. Voltak VIDENRE, azaz vízre szálló, hajós VÁNDORok (viden ––> nediv ––> nedv).
VáNDoR – NeDVRe – ViDeNRe hangváz: V-N-D-R – N-D-V-R – V-D-N-R
A hazatérő VÁNDOR a VERANDÁn volt VÁRANDÓ.
VáNDoR – VeRaNDa – VáRaNDó hangváz: V-N-D-R – V-R-N-D – V-R-N-D
MOCSÁR – bérnyelvész: szláv. Magyar nyelvterületen, több vidéken MOCSARas, CSOMORA. A RAMOCSA lehet ennek ellentéte: magaslat is.
MoCSáR – RaMoCSa hangváz: M-CS-R – R-M-CS
A MOCSÁR bűze CSÖMÖRítő.
MoCSáR – CSöMöR hangváz: M-CS-R – CS-M-R
POCSOLYA – bérny: szláv. POCSOLYA helyenként CSOPOLYA, a mocsár mocsolya. Szilágysági Mocsolya nevű falu.
PoCSoLYa – CSoPoLYa hangváz: P-CS-LY – CS-P-LY
POCSOLYA vizét leCSAPOLJÁk
PoCSoLYa – CSaPoLJa hangváz: P-CS-LY – CS-P-LJ
TOPOLYA – bérny: szláv. A TOPOLYAfa vízigényét PÓTOLJA, TÁPOLJA a pocsolyás, mocsári vizenyős TALAJ.
ToPoLYa – PóToLJa – TáPoLJa – TaLaJ hangváz: T-P-LY – P-T-LJ – T-P-LJ – T-L-J
TOPÁNKA – bérny: szláv. PÁNTOKkal felköthető lábbeli. A román OPINKA – náluk bocskor – PÁNTOKKal kötött.
ToPáNKa – PáNToK – oPiNKa hangváz: T-P-N-K – P-N-T-K – P-N-K
TOPÁNt a NEPÓToknak, unokáknak kötöttek az anyukák. Az unokák a NÉPesség PÓTlói, NÉPPÓTok, NEPÓTok.
ToPáN – NePóT – NéPPóT hangváz: T-P-N – N-P-T – N-P-P-T
PANTALLÓ – bérnyelvész: szláv. A PANTALLÓ nadrágot PÁNTTAL rögzítették, kötötték fel.
PaNTaLLó – PáNTTaL hangváz: P-N-T-L – P-N-T-L
A PANTALLÓ PÁNTTAL rögzítve javít tartási ÁLLAPOTÁN.
PaNTaLLó – áLLaPoTáN hangváz: P-N-T-L – L-P-T-N
Némely PANTALLÓt felül PÁNT, alul TALPALLÓ rögzítette a TALP ALÁ.
PaNTaLLó – TaLPaLLó – TaLP aLá hangváz: P-N-T-L – T-L-P-L – T-L-P-L
TANOROK – bérnyelvész: ?. Legjobb termőföld. TANOROK földet, aranyKORONÁT érő ÉRTÉKEN számították. Bizonyítja a nyelv, az aranyKORONA az ősiségben létező értékmérő volt. Nem XIX. századi, bármily nagy nevek állítják.
TaNoRoK – KoRoNáT – éRTéKeN hangváz: T-N-R-K – K-R-N-T – R-T-K-N
TANOROK földöröklés ROKONT illette, NOROKOT (szerencsét) jelentett, de volt közös TANOROK is.
TaNoRoK – RoKoNáT – NoRoKoT hangváz: T-N-R-K – R-K-N-T – N-R-K-T
Az uradalmi TANOROK nyilvántartását a rovó NOTÁROK végezték, terményeiről az udvari TÁRNOK döntött.
TaNoRoK – NoTáRoK – TáRNoK hangváz: T-N-R-K – N-T-R-K – T-R-N-K
TANOROK földeket mindig a NATÚROKból TÖRNEK be komoly megműveléssel.
TaNoRoK – NaTúRoK – TöRNeK hangváz: T-N-R-K – N-T-R-K – T-R-N-K
Szakszerűtlen gazdálkodással RONTOK a TANOROK földek állagán.
TaNoRoK – RoNToK hangváz: T-N-R-K – R-N-T-K
TANOROK földeket az őstelepesek a NATÚRföldekből TÚRÁNAK föl.
TaNoRoK – TúRáNaK hangváz: T-N-R-K – T-R-N-K
TURÁN – letelepedés céljából felTÚRt, művelés alá vont NATÚR tér. A NATÚR, TURÁN, TANOR azonos fogalomkör.
NaTúR – TuRáN – TaNoR hangváz: N-T-R – T-R-N – T-N-R
CINÓBER. – bérnyelvész: ógörög, német. Az ásvány színe élénkvörös. Ásványként: SZÍNes, vörös BÉRc, ÉRC, KŐ. A CINÓBER név ősi, Özönvíz előtti. A CINÓBER szín CSINtalan, CIN-CIN INgerlő SZÍN. A belőle kinyert HIGANY már az ősi időkben nevet kapott: HÍG ANYag, folyékony állapotáról. Schuster János, jó érzékkel, ötletesen az eredeti névadási módot alkalmazta. Az ásvány neve kezdetben talán: SZINÓBER. A CINÓBER, SZINÓBER szó. gyök- és hangváz átforgathatósága igazolja az ősnyelvi eredetet. Hangjaival e tárgykörhöz tartozó szavak alkothatók.
Aki látott CINÓBERt természetben, tudja – egyetlen más vörös színárnyalathoz sem hasonlítható! Mélyen érzékekre ható, az erkölcsös életet élő párokat is érzéki CSINtalanságra hangolja. A CINÓBER érzéket bizsergető, BŐRt BORzoló SZÍN, EM és BER, SZÍN-NŐ-BER párzásfelhangoló, izgató SZÍN (em = nő, ber = férfi). Az erkölcsileg süllyedő világban a CINÓBER szín nyilvánosházak bikavadító csalogatószíne lett. Mögötte RIBANCok élik világukat. Pőrén a CINÓBER szín és RIBANC élet közti ősi párhuzamról:
A RIBANC a nyújtott élvezetért CUNABÉRt kér.
CiNóBeR – RiBaNC – CuNaBéR hangváz: C-N-B-R – R-B-N-C – C-N-B-R
A RIBANC nő BÉRért árulja CUNÁját, azaz nála kapható BÉRCUNA.
RiBaNC – BéRCuNa hangváz: R-B-N-C – B-R-C-N
A RIBANC jelképesen mintegy CÉRNÁBA fűzi lyukas garasként, az „elfogyasztott” férfi ügyfeleit.
RiBaNC – CéRNáBa hangváz: R-B-N-C – C-R-N-B
A RIBANC megszabott ÁRBA NÁSZt (c > sz), ÁRBA CUNÁt szolgáltat.
RiBaNC – áRBa NáSZ – áRBa CuNa hangváz: R-B-N-C – R-B-N-SZ – R-B-C-N
A RIBANC nő BÉRNÁSZt szolgáltat.
RiBaNC – BéRNáSZ hangváz: R-B-N-C – B-R-N-SZ
Ha a CINÓBER szín mögött jól megy az üzlet, a RIBANC a csúcson, BÉRCEN érzi magát.
CiNóBeR – RiBaNC – BéRCeN hangváz: C-N-B-R – R-B-N-C – B-R-C-N
A kéjházi RIBANC a tulajdonos BÉRENCe a kéjvágyó férfiak megfejésére.
RiBaNC – BéReNC hangváz: R-B-N-C – B-R-N-C
ORVOS – bérnyelvész: finnugor. Igazi, lelkiismeretes ORVOS, nem áll hamis, élet- és emberellenes tevékenységi SÁVRA, mert az ország politikai hatalmi tényezőit markában, adósságrabságban tartó pénzmágnás világ-elitnek arra szottyan kedve. Ám, ha felelőtlen ORVOS, betegének sorsa, állapotának rosszra fordulása az ő ROVÁSára írandó.
oRVoS – SáVRa – RóVáS hangváz: R-V-S – S-V-R – R-V-S.
ORVOS a SORVAdások, vagy SÉRVEk kezelője. Nagy bajunkban SÍRVA kérjük segítségét.
oRVoS – SoRVa – SéRVe – SíRVa hangváz: R-V-S – S-R-V – S-R-V – S-R-V
A REVESedő testű beteg SÓVÁRan, kétséges, ÁRVÁS érzettel várja gyógyító ORVOSát.
oRVoS – SóVáR – áRVáS – ReVeS hangváz: R-V-S – S-V-R – R-V-S – R-V-S
ORVOS figyelmeztet a SZERVEk SAVRA érzékenységére.
oRVoS – SZeRV – SaVRa hangváz: R-V-S – SZ-R-V – S-V-R
KARAMBOL – bérnyelvész: német. A hangok átforgathatósága ősnyelvi eredetre utal. A biliárd – mint minden üres célpontra hajtó labdajáték, golf stb. – nemiséget idéző: dákó, golyók, lyuk. A golyókat a lökő dákóval ÖLEMBE RAKja. A kiütött golyókat LOMBA RAKja. A közúti KARAMBOLnál, balesetnél, szintén LOMBA RAK, haLOMBA RAK.
KaRaMBoL – öLeMBe RaK – LoMBa RaK hangváz: K-R-M-B-L – L-M-B-R-K – L-M-B-R-K
A KARAMBOLok ROMBOLÓK, utánuk csak ROMBOLÉK marad.
KaRaMBoL – RoMBoLóK – RoMBoLéK hangváz: K-R-M-B-L – R-M-B-L-K – R-M-B-L-K
A közúti KARAMBOL olyan, mint mikor BAROM LÖK fel egy üvegszekrényt, csak BARMOLÉK marad.
KaRaMBoL – BaRoM LöK – BaRMoLéK hangváz: K-R-M-B-L – B-R-M-L-K – B-R-M-L-K
A billiárddákó, MAROKBÓL irányítva, KAROMBÓL lökve okoz KARAMBOLt a golyók közt.
KaRaMBoL – MaRoKBóL – KaRoMBóL hangváz: K-R-M-B-L – M-R-K-B-L – K-R-M-B-L
MARHA – bérny.: német. Szántóföldön, szállításnál igásMARHA erejével HÁROMszor HAMARrabb végzel. A fémolvasztó HÁMORnál is kell az igásMARHA erő, mert úgy HÁROMszor HAMARabb feltölthető a kúpkemence.
MaRHa – HaMaR – HáRoM hangváz: M-R-H – H-M-R – H-R-M
A HÁMRA fogott igásMARHÁval ROHAMszerűen gyors a munka.
MaRHa – RoHaM hangváz: M-R-H – R-H-M
Igásállatot, HÁMRA fogott MARHÁT a HÁMORok feltöltésére is használtak.
MaRHa – HáMRa – HáMoR hangváz: M-R-H – H-M-R – H-M-R
Aki igásMARHÁT használ, az ROHAMOT diktál.
MaRHáT – RoHaMoT hangváz: M-R-H-T – R-H-M-T
KALMÁR – bérnyelvész: német. a KAL gyök egyik jelentése: út: KALé. Beépül a KALand, KÁL (ló), KELengye, KULlog és más szavakba. A KALmár MERész, hisz az ősiségben RÉMtettek, KALandok sora is kísérte e foglalkozást az utakon. A KALMÁRok, régiesen: KALAMÁRok, nagykereskedők, nagy árumennyiséget mozgattak, szállítottak nagy távolságokra. Az életük csupa RUMLI, mozgás, örökös RÁMOLÓK voltak ők.
KaLMáR – RáMoLóK – RuMLiK hangváz: K-L-M-R – R-M-L-K – R-M-L-K
KALMÁRnak – úgymond – sokat kell KÖRMÖLnie, KARMOLnia, hogy vagyona gyarapodjon. Nagy LAKMÁR, mohón felLAKMÁRozna, bekebelezne minden hasznot.
KaLMáR – KöRMöL – KaRMoL – LaKMáR hangváz: K-L-M-R – K-R-M-L – K-R-M-L – L-K-M-R
KALMÁR a pénzt KELMÉRE váltja, és vissza is. Ha felRÉMLIK a csőd esélye, gyorsan cselekszik.
KaLMáR – KeLMéRe – RéMLiK hangváz: K-L-M-R – K-L-M-R – R-M-L-K
KALMÁR minél nagyobbat MARKOL, s közben vigyázón MERKEL, nyitott szemmel jár, MÉRKÉLve esélyeit.
KaLMáR – MaRKoL – MeRKeL – MéRKéL hangváz: K-L-M-R – M-R-K-L – M-R-K-L – M-R-K-L
KALMÁR foglalkozása megkövetel REKLÁMfogásokat. Ha ROMLIK az áru, inkább olcsóbban, de gyorsan túlad rajta.
KaLMáR – ReKLáM – RoMLiK hangváz: K-L-M-R – R-K-L-M – R-M-L-K
MERKEL – bérnyelvész: német. Nem német, de mit jelent a MERKEL szó magyarul?
MERKEL – székely tájnyelven ige. MERKEL a gyerek, aki nagyra tátott szájjal sír, bőg. MERKEL, tán valamiért, MER KELL neki. MERKEL, akinek nagy bánata van, folynak könnyei. Könny ősnyelven: LEKREM, ez az utódnyelvekben van jelen. Latin, olasz stb.: LACRIMA. MeRKeL – LeKReM – LaCRiMa hangváz: M-R-K-L – L-K-R-M – L-C-R-M
Nyitott szemeit ráMEReszti valamire, ráMERKEL, MÉRicskél, MÉRKÉL. Azért néz MERőn, MERt amit lát érdekli, MERKEL rá, talán, MERt KELLene, tetszik.
Székelyföldön minden falunak volt MIRKE, MERKE megfigyelőhelye. Vargyason Látó-hegy, Oklánd mellett MERKE-tető, Olaszteleken Őrhegy. Ily helyen tágra nyitott szemmel MERKELték a tájat: jön-e ellenség?
Izrael földjén levő KÁRMEL-hegy is MERKELő, távolba látó hely volt. A KRIMI-hegy szintén.
MeRKeL – KáRMeL – KRíM hangváz: M-R-K-L – K-R-M-L – K-R-M.
MATRÓZ, MATRÓSZ – szláv. MATRÓZ néha vízbe MÁRTÓZik. Szerinte: a zátony nem az én SZIRTEM.
MaTRóZ – MáRTóZó – SZiRTeM hangváz: M-T-R-Z – M-R-T-Z – SZ-R-T-M
Ha átfordítjuk: MATRÓZ – ZÓRTAM. Mintha a tenger mondaná: megSZÓRTAM vízzel a MATRÓZt.
MaTRóZ – SZóRTaM hangváz: M-T-R-Z – SZ-R-T-M
Mit mond erre a MATRÓZ? LeRÁZTAM a vizet, s napsugárral SZÁRÍTOM magam.
MaTRóZ – RáZTaM – SZáRíToM hangváz: M-T-R-Z – R-Z-T-M – SZ-R-T-M
Olyant is mond: SZERETEM a tengert, de az orkánszerű viharban majdnem beSZARTAM.
MaTRóZ – SZeReTeM – SZaRTaM hangváz: M-T-R-Z – SZ-R-T-M – SZ-R-T-M
Ha unja a vizet: LeSZŰRTEM a tanulságot, nem leszek MATRÓZ, vár a SZERETŐM, a METRESZem a MATRASZon.
MaTRóZ – SZűRTeM – SZeReTőM hangváz: M-T-R-Z – SZ-R-T-M – SZ-R-T-M
MaTRóZ – MeTReSZ – MaTRaSZ hangváz: M-T-R-Z – M-T-R-SZ – M-T-R-SZ
LOMBIK – arab, görög a bérnyelvészet szerint. Pedig ott az ősi BILIKOM is, bár szerintük az a német willkommen üdvözlő szóból ered. Ez olyan, mint az óbégat szó német eredeztetése, pedig ott a magyar bőg, béget.
A kisgyerek mondja: BILIKÉM. A politikai rabok celláiba betett KÜBLI, a rab BILIje, az ő számára: KÜBLIM. Ezek mind edények, mint a LOMBIK, amiben a tartalom, így vagy úgy: fel- vagy leBOMLIK.
LoMBiK – BiLiKéM – KüBLiM – BiLiKoM hangváz: L-M-B-K – B-L-K-M – K-B-L-M – B-L-K-M
LOMBIKban felBOMLIK a vegyi anyag, KIBOMOL, elemeire hull a vegyi összetétel.
LoMBiK – BoMLiK – KiBoMoL hangváz: L-M-B-K – B-M-L-K – K-B-M-L
LOMBIKban LOMOKBA BOMLIK a kísérleti anyag.
LoMBiK – LoMoKBa – BoMLiK hangváz: L-M-B-K – L-M-K-B – B-M-L-K
LOMBIKban vegy- és hőhatásra nagyon MOBILOK, azaz erőteljes mozgásba lépnek anyagrészecskék.
LoMBiK – MoBiLoK hangváz: L-M-B-K – M-B-L-K
LOMBIKban végzett kísérlet során belelátunk az anyagokat alkotó ELEMEKBE.
LoMBiK – eLeMeKBe hangváz: L-M-B-K – L-M-K-B
NYÁRS – ?, azaz ismeretlen. A NYÁRS szárból, fa SZÁRNYából, ágából készül.
NYáRS – SZáRNY hangváz: NY-R-S – SZ-R-NY
NYÁRSra NYERS húst tűznek, és megsütik. NYÁRSon sütéssel finom falatok NYERÉSE a jutalom.
NYáRS – NYeRS – NYeRéS hangváz: NY-R-S – NY-R-S – NY-R-S
NYÁRSat SERÉNYen forgatják, különben RUSNYán megég.
NYáRS – SeRéNY – RuSNYa hangváz: NY-R-S – S-R-NY – R-S-NY
Régen embert is húztak NYÁRSra, ami SZÖRNYŰség volt.
NYáRS – SZöRNYű hangváz: NY-R-S – SZ-R-NY
KARIKATÚRA – érdekes szó, amelyet olasznak jegyez a nyelvészet. Ám ha megfordítjuk, ez is magyarul beszél! A KARIKATÚRA – ARÚTAKIRAK teljes átfordítás mutatja, hogy a rajzoló által az alany KARAKTERe rajzolatának a hátrányos jellemzői kiemelve, A RÚTA KIRAK-va. Az alábbiak azonos fogalomkör összetartozó kifejezései.
KaRiKaTúRa – KaRaKTeR hangváz: K-R-K-T-R – K-R-K-T-R
KaRiKaTúRa – a RúTa KiRaK hangváz: K-R-K-T-R – R-T-K-R-K
Nem egyszerűre, KIRAKATIRA, RIKÍTÓKRA eltúlozva hatás elérése végett.
KaRiKaTúRa – KiRaKaTiRa hangváz: K-R-K-T-R – K-R-K-T-R
KaRiKaTúRa – RiKíTóKRa hangváz: K-R-K-T-R – R-K-T-K-R
A jó KARIKATÚRA kitűnő, KRITIKÁRA alkalmas művészi rajzolat, amit a rajzoló, mint ÁRUT KIRAK, és elad.
KaRiKaTúRa – KRiTiKáRa – áRuT KiRaK hangváz: K-R-K-T-R – K-R-T-K-R – R-T-K-R-K
Ha egy szó hangjaival képezhető magyar nyelven ily tömegű jellemző körülírás, akkor nem nevezhető véletlennek! A LEVENDULA, MANDULA, IMOLA, KENGURU és az itt fent felsorolt más szavak igazolják, hogy nem véletlen. Az ilyen gyök és szófordítások azt is igazolják, sok más bizonyíték mellett, hogy a teremtés nyelve megtervezett, tökéletes belső szerkezeti összhang, szervezettség jellemzi! Az ember teremtetésekor kapta a nyelv adományát, sejtjei DNS létvezérlő rejtjelsorába ágyazva, átörökíthetően. Az ősnyelv, a mai magyar nyelv oly tökéletes szerkezetű, felépítésű, mint egy élő szervezet. A nyelv adománya, a beszédképesség örökölhetősége, minden újszülött kisded által birtokolt és majd továbbadott ősnyelvi nyelvszerkezeti váz, és alapszókincs az ember Teremtőjének érdeme. Az ő tökéletes teremtői képességét dicséri. Nem a mi érdemünk e csodálatos nyelv, hanem azé, akitől kaptuk!
Kétségbevonhatatlan, a fentiek mind azonos hangokkal épülő hangvázak. A bemutatott szópárok bizonyítják gyakorlati-értelmi összetartozásukat, s az alany valamilyen fontos névadó jellemzőjét mutatják azonos hangokkal.
SZÖRP – hangutánzó. Gyümölcsből PRéSeléssel nyerünk SZiRuPot, SZöRPöt, PRÉSeléskor szétPRüSZköl, szétFRöCSköl a gyümölcslé (p > f, sz > cs). Az RP páros, mint R.P – P.R gyök: ReP – PeR, azt is elmondja, hogy a gyümölcs PRéSeléskor megREPed, felaPRózódik, és ha PöRgetjük egy szerkezetben, akkor több SZöRPöt nyerünk. A végén, az alján marad a SEPRŐ. A FRISS gyümölcsSZÖRPnek SZEREPe van a sejtek megújulásában (p > f: prés > friss), és segít kiSEPERni a sejtekből az elhasználódott elemeket.
SZöRP – PRöSZ hangváz: SZ-R-P – P-R-SZ
SZöRP – SZiRuP – SZeReP hangváz: SZ-R-P – SZ-R-P – SZ-R-P
PRéS – SePRő – SePeR hangváz: P-R-S – S-P-R – S-P-R
ABRONCS – szláv a nyelvészet szerint. Az ABRONCS kádak, hordók dongáit összetartja, összetarcsa (táji, népi), összeRÁNCSA, egy BRANCSban tartja a dongákat.
aBRoNCS – BRaNCS hangváz: B-R-N-CS – B-R-N-CS
ABRONCS van a CSEBEREN, CSÖBÖRÖN is.
aBRoNCS – CSöBöRöN hangváz: B-R-N-CS – CS-B-R-N
ABRONCS – RONCSBA átforgatás mutatja, hogy ABRONCS nélkül RONCSBA dobható a kád, hordó, csöbör.
aBRoNCS – RoNCSBa hangváz: B-R-N-CS – R-N-CS-B
BÖRBÖNCE kishordón is ABRONCS van. ABRONCS nélkül CSORBÁN néz ki a faedény.
aBRoNCS – BöRBöNCe – CSoRBáN hangváz: B-R-N-CS – B-R-B-N-C – CS-R-B-N
Ha az ABRONCS nem eléggé szoros, CSORRANÓBA indul a folyadék.
aBRoNCS – CSoRRaNóBa hangváz: B-R-N-CS – CS-R-N-B
BÁDOG – nyelvészet szerint ismeretlen eredetű. A BÁDOG ütésre DOBOG, a BODEGA valaha BÁDOGolt deszkából való alkalmi épület volt, amelyben DOBOGtattak a részegek.
BáDoG – DoBoG – BoDeGa hangváz: B-D-G – D-B-G – B-D-G
BÁRKA – latinként jegyzik. A szóalkotó vázhangok átforgatásaival tudatja: Noé a BÁRKÁba BERAKta állatait.
BáRKa – BeRaK hangváz: B-R-K – B-R-K
ABRAKot is, hogy jól KARBAn tarthassa őket hosszú időn át.
BáRKa – aBRaK – KaRBa hangváz: B-R-K – B-R-K – K-R-B
ABRAKos ládát BAKRA téve, hogy magasabban legyen, ez a jászol, amelyből jászolnak (ige), jesznek, esznek.
BáRKa – aBRaK – BaKRa hangváz: B-R-K – B-R-K – B-K-R
BÁRKA belseje KÖRBEjárható volt az állatok felügyelete végett.
A BÁRKÁt KÖRBEállták, és Noét kiröhögték, amint bevonult családjával. Amikor a vihar bevágta az ajtót, és elindult az addig ismeretlen hatalmas zápor, többé már nem röhögtek, bánták, hogy nem hallgattak Noéra. Mondhatták: BE KÁR, hogy nem fogadtunk szót, mert így mindannyian KÁRBA megyünk.
BáRKa – KöRBe – BeKáR – KáRBa hangváz: B-R-K – K-R-B – B-K-R – K-R-B
A BÁRKA hatalmas volt, ősnyelven: AKBÁR = hatalmas. Védő KÓBOR volt a fejük fölött KÓBORlásuk alatt.
BáRKa – aKBáR – KóBoR hangváz: B-R-K – K-B-R – K-B-R
A BÁRKA egy teljesen más éghajlatú, küzdelmekkel teli KORBA vitte utasait.
BáRKa – KoRBa hangváz: B-R-K – K-R-B
TÁBOR – nyelvészék szerint: cseh. TÁBORba BÁTOR férfiak szállnak, BOTOR tetteket elkövetők ellen.
TáBoR – BáToR – BoToR hangváz: T-B-R – B-T-R – B-T-R
Baj esetén férfiakat TOBORoznak elBITORló szándékkal BETÖRŐ ellenség miatt, vagy ROBOTra.
TáBoR – ToBoR – RoBoT – TiBoR – BiToR – BeTöR hangváz: T-B-R – T-B-R – R-B-T – T-B-R – B-T-R – B-T-R
KENDER – töröknek mondják. A KENDERruhás földművelő, állattartó nyaka DERmáját, bőrét, vörösre, REDre, RŐTre DÖRzsölte a kenDERing. KENDER átfordítva: REDNEK. Ősnyelven: RŐTNYAK, angolul REDNECK.
KeNDeR – ReDNeK hangváz: K-N-D-R – R-D-N-K
Idővel, a szinte elnyűhetetlen KENDER ruhák is RONDÁKká válnak.
KeNDeR – RoNDáK hangváz: K-N-D-R – R-N-D-K
A KENDERből szőtt lepelruhát DERÉKON, DEREKÁN kötötték meg.
KeNDeR – DeRéKoN – DeReKáN hangváz: K-N-D-R – D-R-K-N – D-R-K-N
A KENDER másik ősi neve: KANAP, KANAPÉ, ezt használták fekhelyeknek ágyakba. Innen a KANAPÉ megnevezés.
A KENDERruha melegen tart, ellenáll a DÉRNEK.
KeNDeR – DéRNeK hangváz: K-N-D-R – D-R-N-K
HAJDU – finnugoréktól. Kezdetben HAJTÓ, marhaHAJcsár. A szót ejtették HAJDÓnak is. Átforgatva előbukik egy jellemzőjük, a DUHAJ, DÚLó, rabló életmódjuk. A HAJDÚK DUHAJOK voltak.
HaJDúK – DuHaJoK hangváz: H-J-D-K – D-H-J-K
Bocskai szabadságharca idején a kóbor HAJDÚ népből ÚJHAD alakult.
HaJDú – úJHaD hangváz H-J-D – J-H-D
Bocskai letelepítette őket, és később megJOHADtak, tisztességes gazdálkodókká váltak.
HaJDú – JoHaD hangváz H-J-D – J-H-D
GRÓF – német eredetű a nyelvészet szerint. A GRÓFok már kezdetben, közügyekben FORGolódó urak.
GRóF – FoRGó hangváz: G-R-F – F-R-G
Az ősiségben a törzsi sátorapai tekintély, kapocsként szorosan, mintegy FOGRA, egy áGRA Fogta – AGRÁF – törzsi népét. Ő volt a rabonbán, a törzs nagymestere, ebből később: abrán, orbán, baron, azaz báró cím lett. Néhány komoly főúri szülő igyekezett rangjához méltó utódot FARAGni gyermekéből.
GRóF – aGRaF – FaRaG hangváz: G-R-F – G-R-F – F-R-G
BOJTORJÁN – bérnyelvész: török. A növény fő jellemzője: csúcsán, ORJÁN BOJTszerű virág van: BOJT ORJÁN.
BoJToRJáN – oRJáN BoJT hangváz: B-J-T-R-J-N – R-J-N-B-J-T
TORJÁN levő BOJban (boly), virágban, termésben van a JOB (jobb) hatású JÓgy azaz gyógy elem.
BoJToRJáN – ToRJáN BoJ hangváz: B-J-T-R-J-N – T-R-J-N-B-J
OSTOBA – ?. Aki OSTOBA, lehet örökletes ŐSBUTA, SUTÁBA sem képes jó dologra, csak BOTOS szerepre jó.
oSToBa – őSBuTa – SuTáBa – BoToS hangváz: S-T-B – S-B-T – S-T-B – B-T-S
CIROK – szláv-latin. Külsőre kuKORICára hasonló, mindkettőnek KÓRICÁLÓ magvai vannak, KÓRICÁK.
CiRoK – KuKoRiCa – KóRiCáK hangváz: C-R-K – K-K-R-C – K-R-C-K
CSOLNAK, CSÓNAK – szláv. A CSOLNAK csak úgy haladhat előre, ha sűrűn loCSOLNAK, panCSOLNAK a lapátokkal.
CSoLNaK – loCSoLNaK hangváz: CS-L-N-K – l-CS-L-N-K
A CSÓNAK olyan, akár egy teknő alakú úszó KANCSÓ.
CSóNaK – KaNCSó hangváz: CS-N-K – K-N-CS
DÉVAJ – ? DÍVA – bérnyelvész: olasz. A DÉVAJ DÍVA DIVATos öltözékkel VADÍT és DÍVÁNYra csal.
DéVaJ – DíVa – DiVaT – VaDíT – DíVáNY hangváz: D-V-J – D-V – D-V-T – V-D-T – D-V-NY.
A DÉVAJ nő JAVAD akarja, oda-vissza legJAVAD a VADIJÓ szerelmi DUVAJban.
DéVaJ – JaVaD – VaDiJó – DuVaJ hangváz: D-V-J – J-V-D – V-D-J – D-V-J
DISZNYÓ – bérny: török. Napjainkban DISZNYÓ kell házőrzőnek kutya helyett, attól ISZONYODnak némelyek.
DiSZNYó – iSZoNYoDó hangváz: D-SZ-NY – SZ-NY-D
RAGADOZÓ – bérnyelvész: finnugor. A RAGADOZÓ, GARÁZDA, megfoszt javaidtól, jószágaidtól.
RaGaDoZó – GaRáZDa hangváz: R-G-D-Z – G-R-Z-D
GOROMBA – bérnyelvész: szláv. Amin GOROMBULva DÖRÖMBÖLnek, az ROMBADŐL.
GoRoMBuL – DöRöMBöL – RoMBaDőL hangváz: G-R-M-B-L – D-R-M-B-L – R-M-B-D-L
JÁROM – szláv. A JÁROM a MARHA (j > h) MARJÁra való, azt MARJA.
JáRoM – MaRJa – MaRHa hangváz: J-R-M – M-R-J – M-R-H
NOMÁD – bérny: latin-görög, otthontalan = NOMÁD – DOMÁN, azaz DOMÁN, DOMON nélküli ember vagy nép.
NoMáD – DoMáN hangváz: N-M-D – D-M-N
Az ilyen NOMÁDok többnyire DÍNOMDÁNOM életet éltek, élnek.
NoMáD – DíNoM – DáNoM hangváz: N-M-D – D-N-M – D-N-M
HURCOL – bérnyelvész: finnugor. Kézzel HURCOLva nehezen HARCOLsz meg a nehézségekkel.
HuRCoL – HaRCoL hangváz: H-R-C-L – H-R-C-L
IGAZSÁG – bérnyelvész: finnugor. Ma az IGAZSÁG helyett a GAZSÁG a menő.
iGaZSáG – GaZSáG hangváz: G-Z-S-G – G-Z-S-G
ISTEN – finnugor. ISTEN helyett SÁTÁN az úr azok felett, akik engednek neki.
ISTeN – SáTáN hangváz: S-T-N – S-T-N
LATIN – bérny.: latin. Az ITALIÁN, TALIÁN, régen LaTiN volt, ITALköz földnyelv TALAJÁN, ITALON lakott.
iTaLiáN – TaLiáN – LaTiN – ITaLoN hangváz: T-L-N – T-L-N – L-T-N – T-L-N
iTaLJáN – TaLaJáN hangváz: T-L-J-N – T-L-J-N
LAGÚNA – bérny: olasz. A LAGÚNA partján különleges hANGULAt, érezte Mikes Kelemen, Ovidius és Napóleon is.
LaGúNa – haNGoLó hangváz: L-G-N – h-N-G-L
A LAGÚNA, tengerANYA LEG védettebb öble. Hasonló az erdő pulya pojánához, amelyet anyaként véd a vihartól. A LAGÚNA vize ENYELEGve nyaldossa az öböl partjait.
LaGúNa – aNYa LeG – eNYeLeG hangváz: L-G-N – NY-L-G – NY-L-G
ROHAD – bérnyelvész: finnugor. Az összeHORDottak megROHADnak, görény, DIHOR, bűzlő HORDÓszagot kapnak.
RoHaD – HoRDó – DiHoR hangváz: R-H-D – H-R-D – D-H-R
Amit te összeHORDOL, majd lesz aki elHERDÁLja.
HoRDoL – HeRDáL hangváz: H-R-D-L – H-R-D-L
Hangsorrend változása nélkül
KARALÁBÉ – bérnyelvész: német-olasz. A KARALÁBÉ oly kerti növény, amely KARÓszerű LÁBon áll: KARÓLÁBÚ.
KaRaLáBé – KaRóLáBú hangváz: K-R-L-B – K-R-L-B
KANDELÁBER – bérnyelvész: latin. A KANDELÁBER táljában a láng KANDI LÁBRA állítva (kande = gyertya) KANDIkálva ég.
KaNDeLáBeR – KaNDi LáBRa hangváz: K-N-D-L-B-R – K-N-D-L-B-R.
KÁPOSZTA – bérnyelvész: szláv. A KÁPOSZTA, leKOPASZTVA és KÁPja, feje OSZTVA használható.
KáPoSZTa – KoPaSZTVa – KáP oSZTVa hangváz: K-P-SZ-T – K-P-SZ-T-V – K-P-SZ-T-V
RENEGÁT – bérnyelvész: francia, olasz. Aki megTAGAdván előbbi önmagát, ide-oda RÁNGATható érvényesülési vágyai által.
ReNeGáT – RáNGaT hangváz: R-N-G-T – R-N-G-T
SZIMMETRIA – bérnyelvész: latin. Elméleti tengelye két oldalán SZEMre azonos MÉRTÉKŰ, egyenlő méretű.
SZiMMeTRiKuS – SZeMMéRTéKeS hangváz: SZ-M-M-T-R-K-S – SZ-M-M-R-T-K-S
BAJADÉR – BAJADÉR, téged BÁJAIDÉRt tartanak, s ebből eredő BAJAIDÉRt zavarnak el.
BaJaDéR – BáJaiDéR – BaJaIDéR hangváz: B-J-D-R – B-J-D-R – B-J-D-R
TAVASZ – a TAVASZ ÁTVISZ télből nyárba. Megérinti a SZÍVET, mert megérti SZAVÁT.
TaVaSZ – áTViSZ – SZíVeT – SZaVáT hangváz: T-V-SZ – T-V-SZ – SZ-V-T – SZ-V-T
Rengeteg van, ezrével. Ezek egyike sem véletlen egybeesés. A tárgykörön belüli, azonos hangokkal kifejezhető értelmi kapcsolat, jellemzők megnevezései bizonyítják a magyar nyelvi eredetet. Ezt abban az esetben is, ha idegen nyelvben van jelen az adott szó. A szótár Függelékében több mint 4.000 címszó hangváz egyezése található.
Ellentétes és azonos értelmet kimutató gyökök átforgatásai és hangvázaik, magyarázattal
HEGY – GYEH, H.GY – GY.H gyök. A HEGY kiemelkedés, magaslat, a GYEH mélység, völgy. Mindkettőt azonos hangokkal fejezi ki. A Jeruzsálem melletti GYEH egy Hinnom nevű ember tulajdona volt, ezért volt GYEH–Hinnom, összevonva: GYEHinnom, azaz Hinnom völgye – völGYE/h. A régi magyar nyelvben a GY.H gyök: GYuH, a GYUHa a test mély belsőségeit, gy > j váltással – JONH, JONHó – jelentett érzelmi mélységet. Minden HEGYnek GYEHe, völgye van.
HeGY – GYeH hangváz: H-GY – GY-H
HAR – HOR, H.R gyök. A HAR hegy, a HORpasz, mélyedés, völgy, a HARapás bemélyed, a HORpadás mélység. Minden HARnak, hegynek HORpasza, völgye van.
DAG – GÖD, D.G – G.D gyök. Balkányi Szabó Lajos: Magyar ősmesékben ír a DAGról, ez hegyet jelent ősnyelven, a mai török nyelvben: DAĞ. Minden DAG mellett GÖDör, völgy van, amelyben víz folyik. A GÖD vizet is jelent. GÖDény = víznyelő madár.
GÁT – TÁG, G.T – T.G gyök (g > k) GÁT – TEKnő, a GÁT magas, a TEKnő völgy, amelyben víz lehet. A GÁT egy TÁG teret lezáró akadály. A GÁTlás retTEGést előidéző. A beTEGség GÁTló hatású. A TEGnap már nem GÁTol, az a holnap esélye, amely teremthet TÁG teret is. E gyökből van a – nyelvészet szerint német eredetű – sTÉG, a víz fölé magasított emelvény, töltés, amely TÁGabb térre enged kilátást. A gyök ősnyelvi.
DOM – MED, D.M – M.D gyök, DOMb és MEDence. MEDer és DAM azaz GÁT.
BÁGY – GYÁB, enyhe hajlatú BÁGYadt domb és sekély, ároknál láGYABB hajlatú vízelvezető. A B.GY – GY.B gyök: BáGY – GYáB, jelent álmatag, BÁGYadt, kellemes: ligetes, lugasszerű környezetet.
A székelyföldi BÁGY falu nevében is domb, ám a fordított gyök jelenti a domb mögötti láGYABB hajlatú lankát is, ahol a falu elterül. Lágy értelműek a BEGY, BÖGY, BOGYó, BIGYó, BUGYuta, BÁGYad, BUGYi, a ráBIGGYesztett eGYÉB BÜGYürke. A GYÁB gyök románul: jghiab (zsgyáb) = csatorna, a szóban a ZS hang a vizet jelenti: ZSíl, ZSilava, ZSihlava.
A GYÁB, lassú folyású, BÁGYadt vízelvezető csatorna. Ezzel az értelemmel bír az alföldi és erdélyi HortoBÁGY névben. Az alföldi HortoBÁGY, a vizek lecsapolása előtt egy gyönyörű Éden-szerű, tavas, patakos, jól termő, gazdag, kertgazdálkodásra alkalmas térség volt. A HORT ősnyelven = kert. Bővebben a Hortobágy címszónál.
BIATORBÁGY – nem zárható ki, BIA, bőven termő BIJA, BUJA jellemzője a névadó. Ahol BUJA, bő termés van, ott sok a BAJ, azaz munka, JOB, JÓB. A JOB – BAJ gyök az ősnyelvben: munka, munkavégző értelmet hordozott. Így a JOBBÁGY összetett szó, a földet művelőt, munkálót, a földművest jelentette: JOB = munka, BÁGY = föld. Némely utódnyelvben a JOB gyök munkát jelent ma is, ez pedig ősnyelvi örökségük. A bibliai JÓB neve, amely nem héber, hanem ősnyelvi név volt, más egyéb mellett ezt is jelentette. JÓB saját gazdaságában dolgozó, BAJoló gazdaember volt.
TORBÁGY, felTÖRt BÁGYasztott termőföld. A TORBÁGYon keményebb, GYÖTRŐBB munkát végeznek.
ToRBáGY – GYöTRőBB hangváz: T-R-B-GY – GY-T-R-B
A bibliai HÓReb hegy nem héber nyelven kapott nevet. HÓ – lehet fehér (sziklák), a HÓR = hegy. Ismeretes, hogy a hirtelen ébresztett ember megREBben. Tehát a REB = REBbenés, EBRedés, azaz ÉBREdés, HÓREB = Ébredés hegye. A hajnali napfény megvillant a HÓfehér sziklákon, s ez REBbentő, ÉBResztő, éBERítő jelenség volt. Névadáskor a teremtés ősnyelvén beszélt a hegy körül élő nép, így azon kapta nevét. Minden HAR, HÓR, így HÓReb mellett is HORpaszok, azaz mélyedések, völgyek húzódnak.
Ezt a nyelvi megjeleníthető képességet összességében, teljességében az utódnyelvek egyike sem birtokolja, csak az ómagyar ősnyelv, a teremtés nyelve, a nyelvi titkok magyarázó nyelve, amelyhez kötődnek a nyelvcsaládok és nem fordítva. Az ősnyelven minden gyök fordítható volt, és minden oda-vissza gyökkel szavakat alkottak.
A VÖLGY mélység. A VÖLGY szó, Rubik kockás elforgatással: GYÖLV. A tömörülést, amely összeGYÖLVe, gönGYÖLVe, GYŰLVe, benne veGYÜLVe föld- vagy kőtömeg, s kimagasodik a síkból, hegynek nevezték. Ami nagyon kiaGYALVA készül, az magas minőség.
VöLGY – GYöLV hangváz: V-L-GY – GY-L-V
ÁLGY – LÁGY, fekvőhely, az ÁLGY az ÁLom helye, legyen LÁGY puha pihés, hangváz: L-GY – L-GY
TÉR – RÉT, mindkettő TÉRség, de egyik lehet végtelen, a másik behatárolt
Azonos hangrend, ellentétes értelem:
TOR – TOR T.R gyök, TORony, mint magasság, TORok, mélység
VÁD – VÉD, V.D gyök, VÁDol, VÉD
GÓR – GAR, G.R gyök. A GÓR hegy, a GARat mélység.
összeGYÚR – GYÉRít
VAD: oLVAD – aLVAD, oLVaD – aLVaD a hangváz: L-V-D, mindkettőnél.
áCSOL – áCSORog (l > r)
áCSoL – áCSoRog hangváz: CS-L – CS-R-g
LOG, doLOG – LÓGás, elLÓGod a napot.
DoLoG – LóGoD hangváz: D-L-G – L-G–D
TÉK, TÉKol – TEKereg,
KELLEMETES – KALAMITÁS, a kAlAmItÁs szóban a mély A hang és Ijesztő I hang is adják a KELLEMETLEN értelmet.
KeLLeMeTeS – KaLaMiTáS hangváz: K-L-M-T-S – K-L-M-T-S, ellentétes értelem és még sok más.
Szavak vegyes összeforgatásban:
DESZKÁkra SZAKAD a tőke.
DeSZKa – SZaKaD hangváz: D-SZ-K – SZ-K-D
DESZKA hézagosan egymásra rakva SZIKKAD, azaz szárad.
DeSZKa – SZiKKaD hangváz: D-SZ-K – SZ-K-D
DESZKÁból készül a SZÉKED, KÁSZUD.
DeSZKa – SZéKeD – KáSZuD hangváz: D-SZ-K – SZ-K-D – K-SZ-D
KÍGYÓ – GYÍK, régiesen: KÉLGYÓ – GYÉLK. A KILGYÓ – GYILOK fordítás mutatja, a KILGYÓ – GYILOKra kész.
KiLGYó – GYiLoK hangváz: K-L-GY – GY-L-K
KLOKOGYIL (krokodil) A vízben, merüléskor KLOK hangot ad ki ÓLÁLKOGYÓ GYÉLKOLÓ, GYILKOLÓ.
KLoKoGYiL – óLáLKoGYó – GYiLKoLó hangváz: K-L-K-GY-L – L-L-K-GY – GY-L-K-L
BIKFIC: eredete a nyelvészek szerint: ismeretlen, BAKFIS: német, CAFKA: belső fejlesztés, FICKÓ: finnugor
FICKÓ = fiú, KÓFIC = fiú, CAFKA = lány, mind FICKÁndozó, CIFKÁs serdülők.
FiCKó – KóFiC – CaFKa hangváz: F-C-K – K-F-C – C-F-K
BIKFIC = fiú, BAKFIS = lány,
BiKFiC – BaKFiS hangváz: B-K-F-C – B-K-F-S
Utódnyelvből visszahozott szavak példái:
ADHÉZIÓ összetapadás, AD HOZZÁ.
aDHéZió – aD HoZZá hangváz: D-H-Z – D-H-Z
ADHÉZIÓ alapjában véve: HOZZÁADÓ kölcsönhatás.
aDHéZió – HoZZáaDó hangváz: D-H-Z – H-Z-D
AKTUS TUSAKodás TUSÁK összessége. A KT páros, gyökként: KéT – TéK.
AKTUS személyek KözTi TUSÁK. TUSAKodás KETTESben. A TUSÁK néha KÉTES kimenetelűek.
aKTuS – TuSáK – KéTeS – KeTTeS hangváz: K-T-S – T-S-K – K-T-S – K-T-S
Rosszul megejtett TUSÁK eredményei SUTÁK lesznek.
TuSáK – SuTáK hangváz: T-S-K – S-T-K
AKTIVITÁS egyféle TEVÉKENYSÉG. AKTÍV vagyok, TEVÉK valamit.
aKTiViTáS – TeVéKenySég hangváz: K-T-V-T-S – T-V-K-ny-S-g
aKTíV – TeVéK hangváz: K-T-V – T-V-K
Létezhettek erre az ősnyelvben TEVETÉSEK, ÉKTŐ VETÉS, AKTIVITÁS változatok is:
aKTiViTáS – éKTő VeTéS – TeVeTéSeK hangváz: K-T-V-T-S – K-T-V-T-S – T-V-T-S-K
FÖLDESúri rendszer – ezt FEUDÁLISnak mondja a történelem. A szó ősnyelvi, ómagyar eredetű, a hangváz bizonyít:
FeuDáLiS – FöLDeS hangváz: F-D-L-S – F-L-D-S
ROMBUSZ alak csonthéjas gyümölcsök magvához hasonló, ezeket ősnyelven SZEMBURA néven is nevezték, mivel a csíraképes SZEM kemény BURÁban rejtőző. Utódnyelvi neve: SÂMBUR = mag.
RoMBuSZ – SZeMBuRa – SâMBuR hangváz: R-M-B-SZ – SZ-M-B-R – S-M-B-R
SZKARABEUSZ bogár – az egyiptomiak szentbogara – ám attól még ganéjgalacsint görgető, SZARBA KÚSZÓ bogár.
SZKaRaBeuSZ – SZaRBaKúSZó hangváz: SZ-K-R-B-SZ – SZ-R-B-K-SZ
Gyök-, hang összeforgatások és szófordítások:
VaR – RoV: V.R – R.V gyök, fordítás is hasonló: e gyökkel kifejezhető a két gondolatközlési forma: beszéd és írás.
VARog, zaVARog, VERbál, paláVERez, hangjai kaVARognak. A beszéd lehet RAVasz, lehet zaVARó tartalmú, s az igazság elcsaVARására is alkalmas. E gyök nyelvvel is kapcsolatos, hangok által kifejtett, légben elszálló beszéd megjelenítője. A beszédképesség csodálatos értékét mutatja az is, hogy a VARázs szó szintén e gyökkel indul. A szláv: goVORit, latin VERba, román VORba stb. mindannyi ősnyelvi gyökre épül. ROVás kezdőgyökeként, a gondolatok maradandó megőrzésére alkalmas: ROVott, írott, karcolt, RAJzolt jelek általi közlés módját jeleníti meg. Aki a ROVást szereti, az mindig RÓNA, RÚNA, innen a germán RÚNA neve. A gRAVíroz szóban is jelen van a gyök.
KaR – RaK: K.R – R.K gyök. A létfenntartás tevékenységeinek leírása e gyökkel. K.R: emberi KAR aKARat végrehajtó eszköz. KARral taKARunk, be- és kitaKARítunk, felKARolunk, KARbantartunk, amit nem tartunk jóKARban, kiengedünk, KARjainkból, KÁRba mehet. Szépasszonyt jóKARban, erős férfiKARban és jól KARban kell tartani. El-, be- ki- RAKunk, RAKodunk, RAKtározunk. Rosszul KARbantartott test betegsége: RÁK. A hatalom KARja KARhatalom, amely rendet RAK. A KIRály a KARhatalom csúcsán áll.
KaR – aKaR – RaK – RáK hangváz: K-R – K-R – R-K – R-K
LaK – KaL: L.K – K.L gyök. Érdekes szerkezet volt kezdetben a LAKat. A jó kezű LAKatos jó aLAKú, jól kattanó LAKatot aLKotott, táKOLt, amelyet LAKott kunyhójára RAKott (l > r). A lAKAt megAKAsztja a rosszAKAratú tolvajt. A LAKat néha elAKAd, eLAKadhat, és LAKatost kell hívni.
KALlantyúval, más szóval: KULccsal zárta és nyitotta. A LAKat táKOLással, téKOLással készült. A táKOL, téKOL szavak régen aLKotást jelentettek. Az ember LAKOT, házat TÁKOL, majd LAKATtal zárja.
LaKoT – TáKoL – LaKaT hangváz: L-K-T – T-K-L – L-K-T
VEREKEDÉSnél nagy a KAVARODÁS, összeKEVEREDÉS, és a vesztes elVAKARODÁSával, elinalásával ér véget.
VeReKeDéS – KeVeReDéS – KaVaRoDáS hangváz: V-R-K-D-S – K-V-R-D-S – K-V-R-D-S
VeReKeDéS – VaKaRoDáS hangváz: V-R-K-D-S – V-K-R-D-S
A szót alkotó hangok változó hangsorrendű vázalakzataira épülnek különböző jelenséget leíró szavak.
CSAVAR – FACSAR. CSavarásnál, csaVarásnál a tengelyVonalak CSára, félremennek, irányt Váltanak. Ez a CS és V hangok értelme. Az F és V rokonhangok. Erről az F hang bevezetőjében.
CSaVaR – FaCSaR hangváz: CS-V-R – F-CS-R
A csaVaráshoz Forca kell. Az átforgatott szó kihangsúlyozza ezt, az erőt jelentő kezdő F hanggal: Facsar.
FaCSaR – FoRCa hangváz: F-CS-R – F-R-C
A darab, FACSARással FURCSA FARCS alakot vehet fel.
FaCSaR – FuRCSa – FaRCS hangváz: F-CS-R – F-R-CS – F-R-CS
Szavakban: FECSeg – CSEVeg, FACSar – CSAVar (f > v), RECSeg – CSÖRög, PIRinyó – RIPittya stb.
VÁLOGAT – amikor kiVÁLOGATunk, kielemezzük. SzétVÁLasztjuk TAGokként, megvizsGÁLjuk álLAGát. Ha húst akarunk ebédre, külön kérünk LEVesbe VALót és sültnek. A hentes TAGlóval, TAGOLja és úgy VÁLOGAThatunk. A szót gyökeire bontjuk: VÁL-LOG-GAT, majd fordítjuk, átforgatjuk: TAG-GOL-VAL. A darab több TAGra szeletelten a tőkén. A GOL ősnyelvi jelentése: űr, rés, luk stb. A taGOLt darabok közt rés van, hézaGOLva fekszenek a tőkén, lehet VÁLogatni.
VÁL-LOG-GAT – a VÁL gyök a kedVELt darab el- és kiVÁLasztása. Itt a LOG gyök azt jelenti, hogy a taGOLt darabok, külön, darabonként LÓGathatók, forGAThatók is. Világosan látható, azonos hangokból állnak.
A VÁLOGATÓ TEVŐLEGes részvevő, és szeret nyugodtan úgy VÁLOGATni, hogy ne legyen ebben GÁTOLVA. A hentesnél sem szeret csak úgy odaVETŐLEG elfogadni semmit. A LEVÁGOTT darabot igényei szerint kéri szeletelni, és így szeletekre TAGOLVA csomagoltatja. A hentes – tetszik vagy nem – mély lélegzettel LEVEGŐT vesz, s szeletel, csomagol. A megelégedett vevő LÓGATVA viszi haza. E folyamat leírható azonos hangváz hangokkal.
VáLoGaT – TaGoLVa – TeVőLeG hangváz: V-L-G-T – T-G-L-V – T-V-L-G
VáLoGaT – LeVáGoTT – LóGaTVa hangváz: V-L-G-T – L-V-G-T – L-G-T-V
VáLoGaT – LeVeGőT – VeTőLeG hangváz: V-L-G-T – L-V-G-T – V-T-L-G
VáLoGaT – GáToLVa hangváz: V-L-G-T – G-T-L-V
Valaha a megbízható ügyes LOVAGOT is VÁLOGATva különítették el hadaik részére az uralkodók. A hölgyek ma is VÁLOGATva keresik meg a nekik való LOVAGOT. Aki nem alkalmas, az TOVALÓG, azaz elmegy. Némelyik igényes VÁLOGATÓ a húst, hentesárut SZAGOLVA is VÁLOGATja, s elvárja, hogy legyen illedelmesen kiSZÓGÁLVA (régies táji). Ha a SZAGÁVAL nincs megelégedve, nem vásárol. Az ilyenre mondják: VALAGÁSZÓ.
VáLoGaT – LoVaGoT – ToVaLóG hangváz: V-L-G-T – L-V-G-T – T-V-L-G
VaLaGáSZó – SZaGoLVa – SZaGáVaL – SZóGáLVa hangváz: V-L-G-SZ – SZ-G-L-V – SZ-G-V-L – SZ-G-L-V
Gyök- szófordítás, átforgatás – elkészítés, művelet, jellemző, gyakorlati szerep – körülíró magyarázata
LAVÓR – a LAVÓR szó a LAV és VÓR gyökökből, s az AVÓ hangcsoport köti össze: LAV-AVÓ-VÓR. A LAVórba LEVet töltenek. A LAVÓR szó fordításakor megtudjuk elkészítési módját: LAVÓR – RÓVAL. A LAVÓRt fából faragták, rótták, régiesen: RÓVták, RÓVAL készítették (udvarhelyszéki tájnyelv) OVÁLRA, OVÁL alakúra. A LAVÓR egy ROVály, roVÁLY, akár a VÁLYú. Az oVÁLY is így készül, amelyet a nyelvészet VÁJdling néven németektől kölcsönzöttként erőltet ránk, a LAVÓRt meg franciaként. A lAVÓr OVÁlisra volt rÓVAl. Azért OVÁlisra, mivel a tőke szélessége adott volt, de hosszában lehetett terjedni. A lAVÓr, ÓVÁly öblítésekor a vizet körbe kÓVÁlyogtatják, majd kiöntik. Az első OVÁLRA faragott LAVÓR készítésével egy asszony álma vált VALÓRA. Nem kellett minden apró mosnivalóval a FOLÓRA menni.
LaVóR – RóVaL – oVáLRa – VaLóRa – FoLóRa hangváz: L-V-R – R-V-L – V-L-R – F-L-R
KIRÁLY – e szót idegenként jegyzi a bérnyelvészet. De kétlem, hogy ott van rá eredetmagyarázat. A szó régies alakja: KERÁL, KRÁL (grál), átforgatva: KERÁL – RÁLKE. A KERÁLOD uRÁLKEDÓ, uRALKODÓ.
KIRÁLYként, KERÁLként, országlásod közben többször megKERÜLÖD országod, hogy jól megismerd népével együtt.
Alattvalóként te tartod el KIRÁLYOD, KERÁLOD, KÚRÁLOD adóval TALLÉROKkal, t > d DOLLÁROKkal.
Ha rosszat tettél, KERÜLÖD KERÁLODdal való találkozást. KERált, KIRályt, RIKítóan díszes ruhákban járó gazdag RIKek, uRAK közül választottak, a KIRály is RIKítóan, KIRívóan díszes RIK, azaz gazdag volt.
KeRáLoD – uRaLKoDó – KeRüLöD – KúRáLoD – DoLLáRoK hangváz: K-R-L-D – R-L-K-D – K-R-L-D – K-R-L-D – D-L-R-K
TÁRCSA – célzott lövések TÁRgya. A TÁRCSA a CSATÁRa készülők gyakorló eszköze, a CSITÁR, védőpajzs. A TÁRCSA alakú CSITÁR a RÁCSATtanó nyílvessző vagy sújtófegyver erejét CSITította. A RATACS lövés nem találta el a TÁRCSÁt, CSITÁRt. A RATACS lövés TACSRA ment.
TáRCSa – CSaTáR – CSiTáR – RáCSaTT hangváz: T-R-CS – CS-T-R – CS-T-R – R-CS-T
TáRCSa – RaTaCS – TaCSRa hangváz: T-R-CS – R-T-CS – T-CS-R
ROZMÁR – bőre vöRÖSes, ZŰRös életmódja miatt doROZmás, doROZMÁs felületű. A ZM alvógyök jelzi, hogy ZÖMök testalkatú, agyARaival MAR, nagy RAMaZÚRit képes csapni a vízben, jégen. Innen eme ősi megfigyelésből ered a RAMAZÚRI szó.
RoZMáR – RaMaZúRi hangváz: R-Z-M-R – R-M-Z-R
TRÁGYA – elvetendő GYATRA, ám hasznos, mivel a természet körforgásában az újraGYÁRTÁs folyamatának háromszoros (trá, tre, tri) hatásfokú serkentő TÁRGYA, tényezője. A hatásfok szempont néha TÁRGYAlások TÁRGYA.
TRáGYa – GYaTRa – GYáRTó hangváz: T-R-GY – GY-T-R – GY-R-T
TRáGYa – GYaRaT – TáRGYa hangváz: T-R-GY – GY-R-T – T-R-GY
A háromjelentésű TRÁ, TRI hangcsoport a niTRÁt, náTRIum szavakban is jelen van.
POSTA – sokat TAPOS, mialatt a küldeményeket kézbesíti, de sokat TAPOSott az APOSTOL is, néha leintett, STOPPOLt egy fuvarost menetközben. Az angol STEP = lép is hasonló vázra épül.
TaPoS – PoSTa hangváz: T-P-S – P-S-T
aPoSTol – SToPPoL hangváz: P-S-T-L – S-T-P-L
TaPoS – SToP – STeP hangváz: T-P-S – S-T-P – S-T-P
KÖTEGEL, KATEGÓRIA – amit KÖTEGóriásba, óriás, nagy KÖTEGbe KÖTEGELnek, osztályoznak, sorolnak az egy KATEGÓRIÁba tartozó, esetleg RÉTEGEKbe rakják. De régen, egy TEGERÉKbe (l > r) is, TEKERÉGbe.
KöTeGeL – KaTeGóRia hangváz: K-T-G-L – K-T-G-R
KöTeGeL – RéTeGeK – TeGeRéK hangváz: K-T-G-L – R-T-G-K – T-G-R-K
CSIMPÁNZ – kis CSIMbókos, MOCSkos, CSIMpaszkodó, csIMPAszkodó fára, pOMPÁs mutatványokra képes, szeret IMPOnálni, mutatni magát PÁN, FÁN, PONkon, azaz magasban mászkálva. A csimpÁNZ utÁNZó, és ÖNZŐ természetű. Sok nyelven ez a neve, de egyetlen nyelven sem bontható értelmes elemekre. CsÁMPÁs, szIMPAtikus, pOMPÁs szórakoztató. Az IMPA hangcsoport ősnyelvi jellemző kifejező, más nyelven adott neveiben is jelen van: angolul chimpanzee, franciául chimpanzé, olaszul scimpanzé, németül schimpanse, japánul chinpanjī, velszi tsimpansî, finnül simpanssi stb. Ez bizonyíték az azonos forrásból, az ősnyelvből eredetre.
CSiMPáNZ – CSáMPáZó – CSiMPaSZkodó hangváz: CS-M-P-N-Z – CS-M-P-Z – CS-M-P-SZ-k-d
MORMOTA – kis TÖMÖR testű állat, amely MORgó, MORmogó, dURMOló, MATAtó életmódjáról kapott nevet.
MoRMoTa – TöMöR – MoRMog MaTaT hangváz: M-R-M-T – T-M-R – M-R-M-g M-T-T
NYÚL – a kiNYÚLó, kiNYÚJtózó, NYÚLány, nyúLÁNY, pihenéskor LANYhán elNYÚLó testéről.
NYúL – LaNYha hangváz: NY-L – L-NY-h
MUNKA – MUNával (kézzel) KALimpál, azaz MUN-KÁL. Ezt Moldvában, Csángóföldön még ma is így mondják: nem dolgoznak, MUNKÁLnak. A legelső ősi szót őrzik. Amikor MATat, MUNkál, olyankor MÁKol, MÓKol, azaz dolgozik.
Az ógörög nyelvben megragadt – EKONÓM. Az ősnyelvi MUNKA jelentésű MONÓKA fordított változata.
MuNKa – MoNóKa – eKoNóMia – MeKaNiKa hangváz: M-N-K – M-N-K – K-N-M – M-K-N-K
KAMPA – ősnyelvi mezőjelentésű szó összhangban a MUNKÁL, KAMPÁL, KALIMPÁL szavakkal. Jó példa a hangok átforgathatóságára a mélyebb értelem kifejtése végett. Elemzésnél figyelembe veendők összes vetületei: a munKÁLó KAjLa szerszámokKAL KALimpál, kalIMPÁl a KAMPÁn. Ezek KArónyelű, KAmpós, fogantyúkkal ellátott KAjla KAsza, KApa, KArmoló KArablya (később GEreblye). Nagyokat KArintanak KArjaikkal. A munKÁLók KALákát szerveznek. A KALákamunKÁLatok után LAKoma. A jól MUNkálkodó ember, MUNdra, MANdra (büszke) MINdre, amit MUNájával MANókált, manóKÁLt, MUNkájára. A KAMpáról a KAMrába viszik be az ÉP MAKvakat. Ha jó a termés, nő a PAKOM. A KAMPA – APMAK – ÉPMAK fordítás is, mutatja: ÉP MAKvak. A szépen megmunkált KAMPA IMPOnáló látvány.
KaMPa – PaKoM hangváz: K-M-P – P-K-M
KALÁKA – a szót megörökölte a latin nyelv. A nyelvészek román nyelvből kölcsönzött szóként tálalják a magyar olvasó elé, csakhogy románul az égvilágán semmilyen magyarázata nincs a szónak. KALÁKA munkát azonos közösségben LAKÓK közt szerveztek már az ősiségben, amikor csak egy nyelv létezett. Sőt szervezni sem kellett, eleve erre voltak nevelve. A KALÁKA, KALÁKATEVŐ szavakból módosultak a latin COLLECTIVE, COLLEGA szavak.
KaLáKa – KoLLéGa hangváz: K-L-K – K-L-G (k > g)
KaLáKa – LaKóK hangváz: K-L-K – L-K-K
KaLáKaTeVő – KoLLeKTíV hangváz: K-L-K-T-V – K-L-K-T-V
KALÁKÁVAL, amely tömeges gyülekezéssel jár, KAVALKÁL, azaz jó értelembe vett kavarodás jön létre. Az utódnyelvekben KAVALKÁD alakban van jelen.
KaLáKáVaL – KaVaLKáL – KaVaLKáD hangváz: K-L-K-V-L – K-V-L-K-L – K-V-L-K-D
KULTÚRA – e szó nem tűnik magyarnak, bár élnek a hangonként átforgatott párjai is, azaz a szócsalád többi tagjai.
KALÁKA az alapja a KULtúra szónak is. A KALÁKAmunka a legjobb közösségépítő. Gyermekkoromban még élt falun e szokás, és gyerekként élveztük hatásait. A KALÁKATEVŐK mindent közösen végeztek, s közben daloltak. Utána együtt VACSORÁztak, folyt a CSEVERE, RACSOVA, tréfás beszédek CSAVARA, táncoltak, regéltek stb.
Ki a művelt, KULTÚRÁLt? Aki műveli, táplálja, KÚRÁLja, hasznos, építő ismeretekkel elméjét. Aki még több ismeretet szerez, az TÚLKÚRÁLja elméjét, így még műveltebb, KULTURÁLtabb lesz. KULTÚRA – ARÚTLUK teljes átfordítás mutatja: a művelődési TÚLKÚRA nyomán eltűnik A RÚT LUK, az ismereti, műveltségi RÚT hézag.
KuLTúRa – TúLKúRa – RúT LuKa hangváz: K-L-T-R – T-L-K-R – R-T-L-K
A műveltségi többlet, TÚLKÚRA, nem átlagos szint, ez a műveltségi ULTRÁK, túlképzettek sajátja.
KuLTúRa – TúLKúRa – uLTRáK hangváz: K-L-T-R – T-L-K-R – L-T-R-K
KULTÚRA műveltség csiszolásához szükség van érdeklődést felKELTŐRE, úgymond: KIÁLTÓRA, népszolgára. Vagyis oktató LEKTOR, RIKTOLÓ kell, mert a KULTÚRÁt neveléssel, tanítással, tanulással örökítik a következő nemzedékbe.
KuLTúRa – KeLTőRe – KiáLTóRa – LeKToR – RiKToLó hangváz: K-L-T-R – K-L-T-R – K-L-T-R – L-K-T-R – R-K-T-L
TÚLKÚRÁLt KULTURÁLtság azonban nem feltétlenül jelenti, hogy az ilyen ember illendően, illemtudóan is képes viselkedni. A TÚLKÚRÁLt KULTURÁLt réteg egy részét, ismeretei tudatában, felsőbbrendűségi gőgős, nagyképűség, átlagemberek iránti minősíthetetlen, lekezelő, becsmérlő, megvető viselkedés, ocsmány, nyers, modortalan szóhasználat jellemzi. Magánéleti megszólalásaiban, szinte sportot űzve trágárságból, mutatja bányabéka feneke alatti illemtelen túlnyűveltségét. Modernebbül: e téren szerzett, gazdagon halmozott lexikális tudása „fényes” szóvirágait.
Tisztelet a kevés, igazán KULTURÁLt, művelt kivételnek. Előttük le a kalappal!
ILLEM – elsősorban nem észközpontú, hanem MELLI, kebel, szív által vezérelt. Ez a szó átfordításából is látszik: ILLEM – MELLI, érzELEM ELEME. Az igazi teljes műveltség alapjellemzője a szerénység lenne, itt viszont már az ELME is jelen van. A művelt, ismeretekkel feltöltött ELME, amely tudja, érzi: mennyi titkot nem ismer, mi mindent nem tud!
Tehát, ha az igazi művelt, TÚLKÚRÁLt, KULTÚRÁLt ész, ELME teljes egyensúlyban van a MELLI érzELMI, erkölcsi központtal, akkor alapvető jELLEMvonásává válik az ILLEMtudó viselkedés.
iLLeM – MeLLi – eLMe – eLeM hangváz: L-M – M-L – L-M – L-M.
Ezt mondja el nekünk, a – gyökszavai, hangcsoportjai által szavaiba, kifejezéseibe beépítve, az élet minden területére tanácsot rejtő – magyarázó teremtés nyelve, a mai magyar nyelv által, az ember és nyelv Teremtője!
LÁVA – olaszként jegyzi a nyelvészet, VULkán német. A valóságban ómagyar ősnyelvi szavak, akár az Etna, Vezúv, és összetartozók. A VULkán a VULva, a forrás nyílása ahonnan kiLÖVEll a LÁVA, a VULkán sajátos LEVE.
Azonos hangokkal fejezi ki. A V.L – L.V gyök: VuL – LáV, a VULkán LEVE a LÁVA, VULVán át tör fel.
A VULkán bemélyedés értelmű: VÖLgy, de ez a hegyen, a csúcson, a KÁN, azaz az éKEN csúcson levő bemélyedés. A LÁVÁt úgy LÖVElli ki, mint a KAN a magtartalmú LEVÉt a nősténybe: elLÖVI magától. A LÁVA a FÖLdnek (v > f) a VELEje, BELÉnek (v > b) tartalma is. A gyöLV viszont hegy. A LUV, LUF (v > f) üresség. Ebből a VUL – LUV térből tör fel a LÁVA. A LÁVA, a FÖLd BELÉből VALÓ, az ott LÉVŐ magas hőtől heVÜLŐ kőzetek megOLVAdt, felszínre törő LEVE, amely a LEVEgőn lehŰLVÉn, megALVAd. Tehát a LÁVA, OLVAdó, lehŰLVE megALVAd.
E szavak nem véletlenül alakultak. Egy ésszerűen megtervezett nyelv szerves részei, amelyben az okok, okozatok azonos hangokkal, a hangok, önhangzók áthelyezésével, némi bővítménnyel értelmesen kifejezhetők! A magyar nyelvben nincs véletlenül kialakult értelmetlen szó vagy céltalanul betévedt hang! Minden SZÓ saját alkotó hangjaival megmagyarázza az általa megnevezett (lény, anyag, cselekmény, jelenség) jellemzőit.
A szavak mély értelmének, teljes mondandójának megértése, elemzés segítségével válik lehetővé. A felsoroltakból látható a hangok, ősgyökök, gyökszavak, kötött mássalhangzó-párosok és hangcsoportjaik, hangvázak fontos szerepe a szavak kialakulásában, és az eredet meghatározásában.
VuLVa – LáVa – LeVe – aLVad – oLVad hangváz: V-L-V – L-V – L-V – L-V-d – L-V-d
BARÁZDA – a BARÁZDÁba BERÁZD a magot, majd BEZÁRD, hogy védve legyen!
BaRáZDa – BeRáZD – BeZáRD hangváz: B-R-Z-D – B-R-Z-D – B-Z-R-D
TROMBITA – a TROMBITA OTROMBÁT üvöltött.
TRoMBiTa – oTRoMBáT hangváz: T-R-M-B-T – T-R-M-B-T
CIPRUS – PICUROS – SURPIC. A magas fenyő mellett PICUROS kis SURPIC a CIPRUS.
CiPRuS – PiCuRoS – SuRPiC hangváz: C-P-R-S – P-C-R-S – S-R-P-C
CSARNOK – CSŰRNEK – CSÓRNAK – KONCSOR – RONCSOK. A nagy CSARNOK jó CSŰRNEK, amelybe KONCSOR RONCSOKat összeCSÓRNAK.
CSaRNoK – CSűRNeK – CSóRNaK – KoNCSoR – RoNCSoK hangváz:
CS-R-N-K – CS-R-N-K – CS-R-N-K – K-N-CS-R – R-N-CS-K
FELCSER – CSERFEL – FECSÉREL. A szorgalmas kis FELCSERlány nem FECSÉRELte idejét CSERFELésre, de betege jó hangulata, s így gyógyulása előmozdítása végett CSERFEL vele kezelés közben.
FeLCSeR – CSeRFeL – FeCSéReL hangváz: F-L-CS-R – CS-R-F-L – F-CS-R-L
GERENCSÉR – CSÉRRÖGÖN – RÖGÖNCSÖN. A GERENCSÉR CSÉRRÖGÖN, SÁRRÖGÖN, RÖGÖNCSÖN, dolgozik, és edényt készít belőle.
GeReNCSéR – CSéRRöGöN – SáRRöGöN – RöGöNCSöN hangváz: G-R-N-CS-R – CS-R-R-G-N – S-R-R-G-N – R-G-N-CS-N
VACSORA, VECSERNYE – a templomi VECSERNYE naplemente után, estefelé, a látóhatár peremén leCSAVAROdó, FACSAROdó, VECSEREdő nap elVECStett, elFECSérelt, ERNYEdő melege után, még VACSORA előtt esett meg.
A VACSORA szót a Magyar Királyságbeli szlávok megörökölték VECSERA, VECSERJA alakban, nem fordítva, ahogy a nyelvészet sulykolja. A V-CS-R hangokkal épülő szócsalád szavai –, amelyek az eseményt körülírják – itt lelhetők fel.
VaCSoRa – VeCSeRa hangváz: V-CS-R – V-CS-R
VACSORA idejére hűvössé, hideggé, ősnyelven: RECSEVÉ válik a levegő.
VaCSoRa – ReCSeVé hangváz: V-CS-R – R-CS-V
VACSORAkor kellemes, kötetlen FECSegő CSEVERE, társalgás CSAVARAi, viccek kerülnek terítékre.
VaCSoRa – CSeVeRe – CSaVaRa hangváz: V-CS-R – CS-V-R – CS-V-R
VACSORA EVÉ(c)SÉRE körülüli a család az asztalt.
VaCSoRa – eVéCSéRe hangváz: V-CS-R – V-CS-R
A beszélgetést RACSOVÁnak is nevezték, VACSORÁnál RACSOVÁltak.
VaCSoRa – RaCSoVa hangváz: V-CS-R – R-CS-V
Ha CSÓRÓVÁ válsz VACSORA nem lesz.
VaCSoRa – CSóRóVá hangváz: V-CS-R – CS-R-V
Teljes, 180 fokos átfordítás és további átforgathatóság
MAGYARÁZ – érdekes jelenség. A teljes, 180 fokos átfordításoknál a létrejövő szó, magyarázatot ad önmagáról. A hangvázon látszik a fordított irány: MAGYARÁZ – ZÁRAGYAM. Ha értelmesen megMAGYARÁZnak valamit, azt AGYAMba RÁZza, ZÁRom AGYAMba. Rossz MAGYARÁZat esetén beZÁRom AGYAM.
MaGYaRáZ – RáZ aGYaM – ZáR aGYaM hangváz: M-GY-R-Z – R-Z-GY-M – Z-R-GY-M
Amikor a MAGYARÁZat rossz, RAMAGY csak RAMAGYOZ, oktalanul GYOMROZ vele, ekkor is beZÁRom az AGYAM.
MaGYaRáZ – RaMaGYoZ – GYoMRoZ hangváz: M-GY-R-Z – R-M-GY-Z – GY-M-R-Z
ABLAK – a ház szeme. ABLAK – KALIBA – EBILAK. KALIBÁn, kis EBILAKon is van ABLAK.
aBLaK – KaLiBa – eBiLaK hangváz: B-L-K – K-L-B – B-L-K
ALKOT – az ALKOTÓ – TÁKOLÓ. ALKOTÓ kedvű ALAKOT serkenti nője, s kettejük által LAKOTT jó ALAKÚ LAKOT ALKOT, TÁKOL.
aLKoTó – TáKoLó – aLaKoT – LaKoT – LaKoTT – aLKoT hangváz: L-K-T – T-K-L – L-K-T – L-K-T – L-K-T – L-K-T
SZOMORÚ – a SZOMORÚság ÜRÖMÖSen (sz > s) keserű, lelket SÖMÖRÍtő, CSÖMÖRÍtő érzés. SZOMORÚ – ÚROMOSZ. Ám a SZOMORÚság ÜRÖMtelisége válthat ÖRÖMteli hangulatra, ÖRÖMÖS állapotra is.
SZoMoRú – úRoMoSZ – üRöMöS – SöMöRi hangváz: SZ-M-R – R-M-SZ – R-M-S – S-M-R.
SZoMoRú – öRöMöS hangváz: SZ-M-R – R-M-S.
SZIROM – viruló, szép SZIRMOK kelyhéből felszálló csodálatosan bódító illatot MIROSZ szóval is kifejezték az ősnyelven: SZIROM – MIROSZ. Mintha a virág mondaná: SZIROMból SZÓROM illatom, MIROSZom. MI ROSSZ van abban, ha kellemes illat vesz körül?
SZiRoM – MiRoSZ – Mi RoSSZ hangváz: SZ-R-M – M-R-SZ – M-R-SZ
SZIROM – MERÉSZ. A szép SZIROM a szerény virág MERÉSZsége a megmutatkozásban.
SZiRoM – MeRéSZ hangváz: SZ-R-M – M-R-SZ
GÁTER – a GÁTER – RÉTEGekre vágja, TERGÁlja a tőkét. Hasonló jelentésű az eszTERGA szóban is. Ott is a felületről távolít el, leESZ, leTERGÁl egy RÉTEGet.
GáTeR – RéTeG – TeRGa hangváz: G-T-R – R-T-G –T-R-G
TAVASZ – minden, ami él, érti a TAVASZ SZAVÁT. A TAVASZ megmozdítja a SZÍVET. TAVASZ – SZAVÁT – SZÍVET
TaVaSZ – SZaVáT – SZíVeT hangváz: T-V-SZ – SZ-V-T – SZ-V-T
TEGNAP – a TEGNAP, lePENGETT, mint lePENGETett adósság, vagy húron utolsó PENGETés. TEGNAP – PENGET.
TeGNaP – PeNGeT hangváz: T-G-N-P – P-N-G-T
NÉHA – a NÉHA szó köztes űr, HIÁNY jelentésű. NÉHA – ÉHEN. Aki csak NÉHA eszik, legtöbbször ÉHEN van.
NéHa – éHeN hangváz: N-H – H-N
NEHÉZ – a NEHÉZ tárgy elszabadulva ZUHAN. NEHÉZ – ZUHAN.
NeHéZ – ZuHaN hangváz: N-H-Z – Z-H-N
NEKTÁR – a NEKTÁR ÉRTÉKEN nyugvó, értéket hordoz, tartalmaz. NEKTÁR – ÉRTÉKEN.
NeKTáR – éRTéKeN hangváz: N-K-T-R – R-T-K-N
GALAGONYA – leértékelt cserjeféle, ám termése értékes gyógy- és tápanyagot tartalmaz. Teljes átfordítás: GALAGONYA – ANYOGALAG mutatja: a GALAGONYA, mint gyógynövény jó annak, aki NYÖGŐLEG van, azaz beteg.
GaLaGoNYa – NYöGőLeG hangváz: G-L-G-NY – NY-G-L-G
A GALAGONYA beszerzése nem terhel ANYAGILAG, mivel lelőhelyein bőven terem, szabadon gyűjthető.
GaLaGoNYa – aNYaGiLaG hangváz: G-L-G-NY – NY-G-L-G
VARKOCS – a VARKOCS haj CSOKRÁVÁ köthető. VARKOCS – CSOKRAV átfordítás,
VaRKoCS – CSoKRáVá hangváz: V-R-K-CS – CS-K-R-V
A rendszeresen befont VARKOCS kibontva CSAVARKÁS mintájú lesz.
VaRKoCS – CSaVaRKa hangváz: V-R-K-CS – CS-V-R-K
Ahol a hajnyalábot összekötik, ott KARCSÚVÁ szorítják.
VaRKoCS – KaRCSúVá hangváz: V-R-K-CS – K-R-CS-V
A nem gondozott VARKOCS, csúnya VARACSKos csomókás szőrzet képét nyújtja.
VaRKoCS – VaRaCSK hangváz: V-R-K-CS – V-R-CS-K
Minden VAKARCSnak nem volt szép VARKOCSA. A rendezetlen VARKOCS, KORCSVÁ avatta viselőjét.
VaRKoCS – VaKaRCS – KoRCSVá hangváz: V-R-K-CS – V-K-R-CS – K-R-CS-V
VARKOCS CSOKORVÁ köthető.
VaRKoCS – CSoKoRVá hangváz: V-R-K-CS – CS-K-R-V
KAJSZI – a CzF Szótár a KAJSZI kajsza szóról: „[…] kajsza […] Jelenti a nyárnak előrészét (vagyis a napnak hajlását).
KAJSZI teljesen átfordítva: ISZJAK. KAJSZI levét szörpként, de pálinkaként is, ISZJÁK. KAJSZI – ISZJÁK átfordítás.
KaJSZi – iSZJáK hangváz: K-J-SZ – SZ-J-K
Székely tájszó: leaKAJSZA, leAKASZJA (leakajsztja), SZAKAJtja. Ez esetben a KAJSZIt.
KaJSZi – KaJSZa – aKaJSZa – SZaKaJ hangváz: K-J-SZ – K-J-SZ – K-J-SZ – SZ-K-J
KAJSZI – SZIKJA átforgatás, élő test SZÍKJA, a testi sejtet támogatja. A szervezet KISZÍJja a gyümölcs javát.
KaJSZi – SZíKJa – KiSZíJ hangváz: K-J-SZ – SZ-K-J – K-SZ-J
Ha a fenti szavak vázát alkotó hangokkal ennyire pontosan körülírhatók a hozzájuk fűződő jellemzők, akkor ez erőteljes bizonyíték arra, hogy e szavak nem idegenek, hanem a teremtés nyelvében születtek.
A teremtés ősnyelve rugalmas, de képlékeny is. Értelemhordozó elemei ide-oda mozgatásával, átforgatásával képezhetők szavak százezrei, milliói végtelenül. A szóképzésnek nincs határa. Senki emberfia nem szabhat határt.
Amint a történelem folyamán egyszerű hétköznapi emberek alkottak, képeztek szavakat, így ma is megteheti bárki. Nem kell ahhoz akadémiai nyelvészi engedély.
A teremtés nyelvének, a magyar nyelvnek, sajátos, a szóképzést vezérlő, irányító törvénye: Ha találó a szó, akkor fennmarad, ha nem találó, nem illeszkedő, akkor elsorvad, kisodródik.
A magyar nyelvben vannak gyökök, hangcsoportok, értelemhordozó elemek, amelyek szavak százaiba beviszik az általuk képviselt értelem egyikét. Ám, hogy ezt megértsük, nem elég felszínt kapirgálni, mélyebbre kell menni.
Például a testi erőnLéT, LéT, éLeT fenntartására a levegőn kívül az éTeL és iTaL a legfontosabb. Ezt az éLeTfontosságú szükségLeTet egy ősi szóval fejezte ki az ősnyelv: VITÁLIS – életbevágó, létfontosságú érdek.
Annak ellenére, hogy e szó már nincs jelen a mai magyar nyelvben, alkotó hangjaival – V-T-L-S – képzett szavak körülírják a jelenséget. Megfigyelhető, hogy a LéT, éLeT fő vázhangjai jelen vannak az iTaL, éTeL, ViTáLiS szavakban. Ezek nem VéLeTlenek, mert nem VéLeTlen jött LéTre éLeT. A szükséglet kielégítéséhez megszervezni a beszerzés kiViTeLeZését, a vásárlást. Az emberi testnek VéTeLeZnie kell éTeLt és iTaLt, hogy éLeTfontosságú, ViTáLiS szükséglete, igénye TeLíTVe legyen, ViTaLiTáSa, eleven életereje fennmaradjon.
Régen a hiányérzetet SZOM gyökkel fejezték ki. Az űr, valaminek hiánya, SZOMjérzetet keltő. A tanya melletti üres tér is SZOM volt. Később mások is építettek oda, így DESZebb, sűrűbb lett a házsor, mint a SZEDermagvak, s több ilyen összeSZEDett telektárs betöltötte a SZOM tért: SZOMSZÉD lett. Így alakultak ki a falvak.
SZOMjérzetnél megfigyelhető a hIány I és a vÍz Í hangjának szerepe a kifejezésben: vÍzhIány = szomI, SZOMi vagyok. Mit tegyek? Mi mást: Iszom, iSZOM, oltom SZOMimat, SZOMjamat. A nyelv önműködő, önszervező rendszere az I hang előre-, hátramozgatásával változtatja az értelmet: szomI – Iszom.
Régi szó: IHAS vagyok. Ez HASi, hasI űrérzet. Az I, az Ital a HASamba kellene. E szó ma már nem használatos. A másik viszont ma is él, Ételt kér a HAS: ÉHES. Mindkettő HAS vonatkozású: éHeS – iHaS hangváz: H-S – H-S
A szomJÚHOzom szó elmondja: a JOHA, JUHA, GYUHA, azaz a testi belső tér üres: SZOM, ZOM a JUHA, és mivel követeli, HOZOM MOZot, azaz vizet. A szóvégi Z.M – M.Z gyök: ZoM – MoZ, a ZOM, SZOM üres, hiány. A MOZ vizet jelentett a MÓZes névben, de MOSon nevében is. Tehát a hiány SZOM, ZOM, vízzel, MOZzal telíthető, ha HOZOM. Másik: ÉHEZEM, EHÖZÖM, félmúlt: EHÖZÉM.
Szóvégi Z.M – M.Z gyök: ZeM, ZoM – MeZ, MoZ is hiányt jelent, mint a SZOM. E hiány MEZŐről tölthető fel.
Néhány utódnyelvi szó elemzése az anyanyelv eszközeivel
DEKANTÁL, DEKANTÁLÁS visszatért szó, elKÜLÖNÍTÉS, elKÜLÖNÍTŐDÉS. Innen eredt, a latin nyelvben módosult annak szabályai, hangzástörvényei szerint. Az elKÜLÖNÍTÉS művelete, minőségi válogató mérlegelés, KANTÁLÁS nyomán ejtetik meg, hogy az érték, minőség elkülönítve megmaradjon. Egyébként nézzük a két szó hangvázát:
DeKaNTáLáS – KüLöNíTőDéS hangváz: D-K-N-T-L-S – K-L-N-T-D-S
KaNTáLáS – KüLöNíTéS hangváz: K-N-T-L-S – K-L-N-T-S.
SALÁTÁNAK valót is méréssel, KANTÁLÁSsal különítik el adagokra.
KaNTáLáS – SaLáTáNaK hangváz: K-N-T-L-S – S-L-T-N-K
Rengeteg ilyen szó van, ami úgymond elvándorolt, de csak itt van rá magyarázat. Ha visszahozzuk szerves gyökelemzésre, akkor tudjuk meg, mit is jelent, de az idegen nyelvész ezt sosem tudja a saját nyelvén levezetni.
DEFEND – már korai időktől háborgó viszonyok közt élő emberek megtanulták VÉDENDeni magukat. Mi ellen? A DÖFENDés ellen. A DÖFENDés ellen testüket FEDENDŐ DEFEND eszközöket fejlesztettek ki, hogy FEDENDjék, VÉDENDjék (f > v) testüket. A DEFEND is idegennek tűnő, ám a DE ősgyök ellentmondó értelmét innen vitték az utódnyelvek. A D-F-N-D hangokkal épülő szócsalád szavai –, amelyek a jelenséget körülírják – itt lelhetők fel.
DöFeND – DeFeND – FeDeND – VéDeND hangváz: D-F-N-D – D-F-N-D – F-D-N-D – V-D-N-D
KLUMPA – mondják németnek, hollandnak. Az első KLUMPA az ősiségben, Özönvíz utáni egynyelvűség alatt készült. Viselője KALIMPÁLÓ, LIPINKÁLÓ (m > n) járása miatt kapta e lábbeli a KALIMPA, KLIMPA, KLUMPA nevet. Olyan volt járása, mint pálinkától szédelgőnek. Fából készítettek palánkot, de a formás tuskóból KALIMPA KLUMPÁt.
KLuMPa – KLiMPa – KaLiMPa – LiPiNKa hangváz: K-L-M-P – K-L-M-P – K-L-M-P – L-P-N-K
Lehet keresni a német nyelvi szószülés viszonyító nyelvelemeit.
EKONÓM – a már említett – ógörög nyelvi – EKONÓM. Az ősnyelvi MUNKA jelentésű MONÓKA fordított változata.
eKoNóM – MoNóKa – MuNKa hangváz: K-N-M – M-N-K – M-N-K
Nem kizárható, hogy a japán KIMONO a lakásból MONÓKÁra KIMENŐ MUNKAruha neve volt az ősnyelvben.
A KIMONÓ NEKEM kell, azzal MENEK MUNKÁba.
KiMoNó – MoNóKa – KiMeNő hangváz: K-M-N – M-N-K – K-M-N
KiMoNó – MuNKa – NeKeM hangváz: K-M-N – M-N-K – N-K-M
KiMoNó – MeNeK hangváz: K-M-N – M-N-K
SALÉTROM – a SALÉTROM nagy mennyiségben halálos, MORTÁLOS. Átfordítva mondja is: SALÉTROM – MORTÉLAS. Robbanóanyagként főleg. De tartósításra is használják a már MORTÁLOS, azaz elhalálozott testek tartósítására.
SaLéTRoM – MoRTáLoS hangváz: S-L-T-R-M – M-R-T-L-S
DIPLOMA – DÍJPÁLMA – PÁLMADÍJ – TEMPLOM. Az ősiségben DIPLOMÁt, DÍJPÁLMÁt, PÁLMADÍJ zöld ágát, TEMPLOMban adták át.
DiPLoMa – PáLMaDíJ – DíJPáLMa – TeMPLoM hangváz:
D-P-L-M – P-L-M-D-J – D-J-P-L-M – T-M-P-L-M
BALZSAM – ha ZSÉMBEL, hogy fáj, MAZSOLÁBA fürdetni, s BALZSAM kell rá.
BaLZSaM – ZSéMBeL – MaZSoLáBa hangváz: B-L-ZS-M – ZS-M-B-L – M-ZS-L-B
——————-
TÜSKE és TÖVIS – mi a különbség?
Van egyezés a TÜSKE és TÖVIS közt, a kezdő ősgyök: TÜ, TÖ – ÜT, ÖT. A székely tájnyelv, a TŰ szót TŐ alakban használja.
A TÜske, TÖvis, mindkettő TŰszerű, TŐszerű szúrós heggyel bír.
Ám vannak különbségek is.
A TÜSKE neve valaha lehetett TŰCSKE, azaz a TŰ szó kicsinyített alakja. A TÜSKE egy felületi tartozék, védőelem. A TÜSKE az ágon csak a kiágazási ponttól a hegyéig tart. TÜSKÉje lehet bármely növénynek. Például: akác, rózsa stb.
A TÜSKE – KETÜS gyökátforgatás azt jelzi, hogy a TÜSKE KETTŐS védelmet biztosít a növénynek.
A TÖVIS viszont egy növény. Földben gyökerező növény, TÖVE van a földben, azaz TÖVES.
A TÖVES TÖVISnek is jellemző tartozéka, védőeleme a TÜSKE, de amely csak a kiágazási ponttól a hegyéig tart. Azért vagyunk hajlamosak az összemosásra, mert mindkettő ugyanabból a T hangos ősgyök családból indul: TŐ, TŰ.