21. Kolumbán Sándor A MA IS ÉLŐ ŐSNYELV SZÓTÁRA 21.

ETRUSZKOK

 

Az eTRUSZKok ősnyelvet beszélő, jól szervezett, rendezetten élő, szépet szerető, földművelő, állattartó, kézműves nép volt. Eredetük azonos a SZÉKelyekkel, és a többi SZK néppel, az eltérés, különbség annyi, hogy az ETRUSZKok egy finom műveltségű, művészeti hajlamokkal, képességgel megáldott, jól szervező sátorapa által összetartott, oktatott, tanított törzs volt, ez az adottság követelménnyé vált soraikban, és tudatosan fejlesztették tovább a későbbiekben.

Megkockáztatható, hogy nevük HETRUSZK lehetett kezdetben, majd elhalt a kezdőhang. Nevükben a TR – RT alvógyök, amely kiegészítve, gyökké alakítva: TöR – ReT, mutatja, hogy TÖRekedő, TERületeket, RÉTeket megművelő, RÁTermett, ráTERmett, TÖRődő, szépet szeRETő, TÜRelmes nép volt. A TR hangcsoport – ETRU – a TRUda szóban az elTÖRŐdő munkát jelentette. Továbbá a szerszámkészletet, a TRU szákot, TRUszát, amelyet hozzáÉRTÉssel forgattak. Az ETRUSZK TRUSZÁban, TRU SZÁKban minden szükséges SZUR, SZER megvolt, a munka, életvitel és a hozzátartozók zökkenőmentessé tételére.

TRUSA – idegennek tűnő. TRUSZA = készlet. Átforgatva: SZATRU, SZATUR, lágyítva: SZATYOR. A TRUSZA vagy TRU SZÁK, szerszámmal és egyéb szükségessel tele, azaz SZATUR volt. A TRUSZA tehát más néven SZATYOR, SZERTARTÓ láda, táska, más régies elnevezéssel: SZEREDÁS (t > d). A hegyes szerszám könnyen kiSZÚRTA a TRUSZA oldalát. Némileg hasonló szerepe volt a magyar TARSOLYnak, amely TÁRS volt. A TRUSZA ősnyelvi szó, amely az utódnyelvekben él. Minden ETRUSZKnak TRUSZÁKja volt, benne a teljes készlete. TRUSZA a TRUDÁhoz, azaz elTÖRŐDŐ, fáRASZTó munkához használt szerszámkészlet.

TRuSZa – TaRSoLY – TáRS hangváz: T-R-SZ – T-R-S-LY – T-R-S 

TRuDa – TöRőDő hangváz: T-R-D – T-R-D

Komoly gyöknyelvi elemzés azt is kimutatja, hogy az első nagyfokú útépítő munkálatokat az ETRUSZKok indították el. A rómaiak az útépítés csínját-bínját, összes műveleteit is az ETRUSZKoktól tanulták meg. A nyelvhez kötődő kifejezések bizonyítanak. Erre utal a TRUDA szó is, amely a kemény elTÖRŐDŐ SZTRÁDA építésnél a TRUSZA szerszámait használva, fÁRASZTÓ, de eredményt ÁRASZTÓ munkát jelent.

eTRuSZK – TRuDa – TöRőDő – SZTRáDa hangváz: T-R-SZ-K – T-R-D – T-R-D – SZ-T-R-D

TRuSZa – fáRaSZTó – áRaSZTó hangváz: T-R-SZ – f-R-SZ-T – R-SZ-T

A TRA, TRU, TRO az ősnyelven a munkavégzéssel kapcsolatos szavak alkotóeleme volt. Mindenkinek KÉSZen kellett lennie a katTRA, csatTRA, patTRA, tetTRE azaz a munkára, NÉGYelésre.

A mai magyar nyelvben így, e jelentéssel nincs a szókincsben, de a munkában elTöRŐDés, FÁRADozás már érthető.

Az utódnyelvek NÉGYet jelentő szavaiban él e munkajelentésű, teremtés ősnyelvi TRA hangcsoport: quaTRO, caTRO, paTRU, teTRA stb. De a francia TRAvail = munka szóban is. Az orosz TRUda is e gondolatot hordozza.

Történelmi hagyatékuk bizonyítja, az eTRUSZKok alkotó, munkás, NÉGYelő, TRUSZKoló, keményen TRUDÁló, mélyen TöRŐDő, szépet SZERETŐK voltak. Fő jellemzőjükről nevezték meg őket, e hangcsoport beépült nevükbe:

eTRuSZK – SZeReTőK hangváz: T-R-SZ-K – SZ-R-T-K.

A TRUSZA vagy TRU SZÁK tele volt, SZATUR volt szerszámmal, kellékekkel. A SZATUR TRUSZA a tele teljes készlet volt, amellyel a SZUTRA, vagyis a feladat teljesíthető, nem csak látSZATRA, hanem ténylegesen, ARTUSZ, művészi szinten. Az ETRUSZKOK SZERETTÉK a szépet, a rendet. Ez az hagyatékukból, eredményeikből következtethető. Az ETRUSZK azért tartott TRUSZÁT, TRU SZÁKot, mert abba rakta szerszámait, élelmét. Ugyanaz volt a székely szeredás. Semmit nem SZÓRTAK SZERTE, SZERETTÉK a rendet.

eTRuSZK – TRuSZák – SZóRTaK – SZeReTTéK
hangváz: T-R-SZ-K T-R-SZ-K – SZ-R-T-K – SZ-R-T-K

Mezőgazdasági munkát is végeztek, KOSZTRA, étkezésre valót termesztve. Lejtős oldalakon kihasználták az Özönvíz utáni apadás nyomán képződött üledék TERASZOK adta lehetőséget, és ott KUSZTORA eszközökkel, közbirtok-kaláka rend szerint megmunkálva a földet, termesztettek növényeket, tenyésztettek állatokat.

eTRuSZK – KoSZTRa – TeRaSZoK – KuSZToRa
hangváz: T-R-SZ-K – K-SZ-T-R – T-R-SZ-K – K-SZ-T-R

ETRUSZK, mint Jáfet-utód nép, nevében a kemény négyelés, munka jövedelmének egyenlő, KERESZTES elosztása, amelyről Péter Jézusnak beszélt: Te vagy a KRISZTUS, az élő Isten Fia.

eTRuSZK – KeReSZTeS – KRiSZTuS hangváz: T-R-SZ-K – K-R-SZ-T-S – K-R-SZ-T-S

Az ETRUSZKok, igazi férfiak és igazi nők egymást SZERETŐK és e SZERETETben telítettek, SZATUROK, megelégedettek voltak. Ez is megjelenik nevükben.

eTRuSZKoK – SZeReTőK – SZaTuRoK hangváz: T-R-SZ-K-K – SZ-R-T-K – SZ-T-R-K

Az ETRUSZK nép kezdetben minden ügyvitelében közbirtok-kaláka társadalmi rend szerint élt, köztársaságot alapított. Azonban a görögökkel keveredéséből létrejövő latin ág vette át a vezetést, mohó hatalomvágytól fűtve. A latin ág úrrá lett az etruszkok által épített Róma várfalain belül, és kegyetlen elnyomó világhatalommá nőtt. A későbbi római nemesi családok eredete visszavezethető ETRUSZK származási gyökérre.

A SZATUR szó ősnyelvi, jelentése: tele, telített. Telített latinul: SATURated, vagyis ez a SZATURrá tett, tele tett, telített jelentésű ősnyelvi kifejezés módosulata. Az ó-latin nyelv, a már megtört görög és az etruszk nyelv keverékéből jött létre. A jóllakottság, a telítettség jellemezte az év végi római SZATURnália ünnepeket. Aki túl SZATURra ette magát, úgy nézett ki, mint egy tömött, teleROTYASZtott SZATYOR, vagy a SZATYORNÁL is csúnyább. Ez a SATURNÁLIA eredménye. Aki túlontúl jóllakott a LAKOLÓS, latinul LUCULLUS lakomákon, körülövezte magát, hogy bírja bendője terhét. Az ilyent SZATURNOSnak nevezték. Innen kapta nevét a körülövezett SZATURNUSZ bolygó. Aki hajlamos volt túltömni magát, annak ajánlatos volt eltolni a jelképes RETESZt, azaz nem enni túl sokat.

SZaTuR – ReTeSZ hangváz: SZ-T-R – R-T-SZ  

SZaTuRNáLia – SZaTYoRNáL hangváz: SZ-T-R-N-L – SZ-TY-R-N-L