Egy adott szó, név, megnevezés abból a nyelvből ered, amely nyelven magyarázat adható a szó, név, megnevezés kialakulására, s a névalkotó hangokkal leírhatók a megnevezett: lény, tárgy, jelenség, cselekmény fő jellemzői, vagy hozzá kötődő jelenségek. Semmire nem dobtak rá egy nevet csak úgy, mint egy pokrócot.
———————————————–
A bérnyelvészet a CSOMBOR nevét szláv eredetűként jegyzi. A CSOMBOR szó több jelentést takar, de csak magyarul árulja el jellemzőit, titkait.
———————————————-
CSOMBOR – Borsfű. [bérnyelvész: szláv] A CSOMBOR a CS.M – M.CS gyök bővítménye: CSoM – MoCS.
A CSOM gyök a CSOMósodás alapszava is. A MOCS gyök, vegyítés, keverés értelmet is hordoz.
A CSOMBOR. CSOMós, BOkros növésű, de BOMlasztható, szétszedhető, CSOkros paMACSos növény. A káposztáskádba is CSOMóba kötve teszik be ízesítőnek.
A szózáró BOR gyök jelentése: erős hatás, sötét szín, ez a másik nevében, a BORsfűben is jelen van.
Az MB hangcsoport – OMBO – gyógynövényként a gyOMorban tOMBOló fájdalmat megszüntető, gyOMorkímélő jÁMBOr hatóanyag. Vadon dOMBOs helyeken nő. Az MB kötött mássalhangzó-páros a szó ősnyelvi eredetét igazolja.
E szóban M.B – B.M gyökként: MoB – BoM is szerepe van, a növény könnyen BOMló jellemzőjeként, amelyet a CzF Szótár is igazol: „Rojtokból, rostos szálakból, szőrből, hajból, serényből stb. álló czafrang, czifraság, bakalló, melynek részei bomlékonyak, mozgatáskor bomladozók. Gyöke a szétválásra vonatkozó bom. Képzője cs az os képzőből változott által, honnan: boncs, = bom-os (rojtos, rostos) öszvehúzva: bons, boncs.” Kiem. K.S.
CSOMBOR – ROMBOCS átforgatás mutatja, hogy ROMBOló a test ellenségeivel szemben: fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, vírus, baktérium és gombaellenes. Köhögés ellen is jó. Vászonzacskóba kötve, rovar- és molyirtó.
MB – BM: a csoMBor bokros növésű, de BoMlasztható növénycsokor.
A szláv nyelvek megörökölték a szót.