VÍZÖZÖN OKOZTA HATALMAS ÁTALAKULÁSOK
Vízözön előtt, a légtér-űr határán vízpára, jégkristály védőköpeny ölelte körül a Földet, és a Föld felszínén kellemes, folytonos egyenlő hőmérsékletű éghajlatot tartott fenn. A körülölelő burok alatt egyenlően oszlott el a hő, a sarkokon is kellemes volt a levegő hőmérséklete, olyannyira, hogy az ember meztelenül sem fázott. Nem volt szüksége ruházatra, csak ágyékát takarta el, nem kellett ház, csak egy elkülönített rész, ahol bensőséges páros életét élhette. Nem kellett fűteni, világítani stb. Élelme a növényeken termett. Közbirtok volt az egész Föld.
Felhőzet nem volt, s így eső sem, csak éjszakai sűrű harmat, a hegyeken bővebben. Ezért nem hitte el senki Noénak, hogy Isten esőt bocsát a Földre. A víz és páraburok külsőleg a Föld hőmérsékleti állapota nyomán, felületén kialakult mai képet mutatta. A sarkok fölött vastag jégkristály, mivel ott volt a leggyengébb a középponttól kifelé irányuló, távolító sodró, centrifugális erő. Tovább mérsékelt, majd középen az egyenlítő fölött vékonyabb páraréteg.
Vízözönkor e védőköpeny omlott le a Földre. Hatalmas vízmennyisége elborította a – többnyire – síkvidék, enyhe szelíd domborzatú, alacsony dombokkal, hegyekkel tarkított Földet, amelynek felületén addig a szárazföld-víz arány a mai fordítottja volt. A kristályos jégtömeg a Föld sarkaira zúdult a világűr hidegével. A 40 napon át zúduló özön elfödte felületét teljesen. Minden élő-mozgó megfulladt. A víztömeg hatására a domborzat ijesztően megváltozott.
Mózes a Biblia első fejezeteiben és Énók könyvében említi a teremtőjük ellen lázadó fénytestűeket, akik sárkányfejű hústestet öltvén, betolakodtak a földi világba, létrehoztak egy korcs – ádámi vértől különböző – nemzedéket. Ezek a teremtett földi embert megrémítő, életét megkeserítő: óriások, egyszeműek, csúcsos koponyájúak, és mások. Emberfeletti tudásukkal, képességeikkel bonyolult műszaki szerkezeteket alkottak, amelyeket hatalmas kőtömb építményeiknél használtak. A Vízözön előtti állapotokra a Földön fellelhető hatalmas sziklákból álló építmények is bizonyíték. Ezekre nincs magyarázata a „tudománynak”. Nyomaik fellelhetőek a Földön, műszaki alkotásaik rajzolatai építményeik falain. Némelyikkel talán a szomszédos bolygókat is meglátogatták, s ott is hagyhattak nyomot!
Özönvízkor a sárkányfejűek visszavedlettek fénytestűvé, elszálltak a vízzel elárasztott Földről. Korcs utódok a magas vízárban megfulladtak. Ásatások nyomán ráleltek csontvázaikra, ezek fellelhetőek voltak szerte a Földön múzeumokban. Aztán felső parancsra sok óriás csontvázat bezúztak, de maradtak belőlük, igazolják fényképfelvételek is.
A világűr küszöbén szétterülő pára és jégkristály réteg – amelyet a Teremtés könyvében említett „kiterjesztett erősség”, légréteg feszített ki függönyként, mintegy védőburokként, öltönyként, köpenyként, a Föld testét védeni a világűr hidegétől, ártalmas sugárhatásaitól – eltűnt, leomlott a Földre.
Vízözönkor a Földgolyó meztelenné vált, pucér lett és védtelen!
A Vízözön elsöpört mindent, megváltoztatta a Föld arculatát, földi életet. Az addigi emberi történelem több mint másfél évezrede alatt élvezett, energiagond nélküli, kellemes, melegházi éghajlat megszűnt. A védő vízpára köpeny leomlott. Az űr sugárártalmai akadálytalanul, hatékonyan érintik a Földet, lakóit. Már nincs, ami semlegesítené! Hasznos növények váltak gyommá, szelíd állatok ragadozóvá. A magzatot már az anyaméhben káros hatás érte, éri, s az emberek élettartama gyorsan csökkent, lerövidült.
Az addigi ingyen földi lét véget ért!
Az ember hatalmas megélhetési gondokkal találta szembe magát: keményen dolgozni, építeni, fűteni, ruházkodni, világítani, termeszteni, küzdeni – egyszóval – fizetni kellett, kell a létért.
Isten nem kipusztítani akarta az emberiséget, csak keményen megleckéztetni! Jogosan!
E jogos fenyítés terhét nyögi attól fogva az emberi világ.
Özönvizet igazoló tárgyi leletek
Az egész Földet elborító Vízözönt, sok lelet igazolja. Alaszkán feltárt jégréteg alatt a világűr hidegével érkező jégkristály zuhatag alatt hirtelen szörnyhalálát lelő meleg égövi állatcsordák, szájukban megrágatlan zöld fűvel, bendőjükben emésztetlen takarmánnyal. Húsuk a kiolvasztás után ehető volt.
A szibériai jégbe fagyott mamut.
Az óriások és más torzszülöttek csontvázai.
A legmagasabb hegyeken fellelt tengeri kagylómaradványok.
S főleg az Ararát hegység csúcs közeli jégmezőibe befagyott, Noé bárkája roncsai, benne fémrácsokkal!
Persze, ezek nem kapnak nyilvánosságot, mivel a „tudomány” bizonyos ágazatait kézben tartó, irányító vezető köröknek nem érdekük a valóság láttatása, sőt ellenérdekeltek ebben.
De ezeken kívül még mennyi mindenben, ami igaz! Épp annyira ellenérdekeltek, mint a huszadik század legnagyobb tudományos élettani, biológiai felfedezésének – a sejti DNS hárommilliárd rejtjelű létvezérlő, sejtvédő, azonosító, átörökítő szoftvere – elhallgatásában. Ezek a teremtés tényének és a Teremtő Isten létének bizonyítékai, aminek beismerésétől nyüszítő félelemmel irtózik a mai „tudomány”.
Mi lett a sok vízzel, hová húzódott el?
Bármennyire hihetetlen a hitetlen embereknek, a Teremtő tetteinek nyomai az egész Földön láthatóak. Ő, aki büntetésként előidézte a víz és jégkristály köpeny leomlását, gondoskodott erről is. Több hatalmas – némelyik tíz km-nyi – mély árkot hozott létre a déli és északi féltekén. Ezekbe a rettentő mély árokba folyt bele a víz. A Marianna-árok mélysége 11 km. Az első nagy, a ma Csendes nevű óceán helyén évszázadokig szárazföld volt, amelyre építkeztek az emberek, a ma ismert földrészek közt átjárható utak voltak. Bizonyíték a Noé által szabadon engedett állatok szétterjedése a Föld színén mindenhol. A sarkokra lezúdult irdatlan mennyiségű jégtömeg olvadása nyomán a vízszint megállíthatatlanul emelkedett. Felteltek a mély árkok, az emelkedő víz elöntötte a síkvidéki életteret, víz alá kerültek építményeik, menekülni kellett magasabb helyekre. Az óceánok mélyén levő építmények bizonyítják ezt.
A földfelszíni egyensúlyt, irdatlan az mélységek ellenében, hatalmas hegyek felgyűrődésével ellensúlyozta. Egyensúlyba hozta az újraéledő élővilágot, lehetőséget teremtett életformák minden területre szétterjedésére. A földrészek – mai Európa, s Amerika – közt még hosszú évszázadokon át szárazföldi átjárók voltak, az állatok így jutottak el mindenhová, így népesítették be a szárazföldet. E hidak egyikét Atlantisz és annak mai, szárazföldeket összekötő nyúlványai képezték. A szaporodó emberek, állatok, növények betöltöttek minden térséget, és terjeszkedtek a Földön. Kedvezőtlen életfeltételek miatt, addig hasznos gyümölcsöket termő növények jelentős része haszontalan gyommá lett.
Mivel eltűnt az állatvilág számára addig fontos élelemalap, az állatok egy része gyilkos ragadozóvá vált. A sarkokra zúduló jégkristály tömeg idővel a nagy önsúly nyomásától tömbökké, jéghegyekké tömörült.
A mai Óceánia szigetvilága kiterjedt szárazföld volt, amelyen országokat alapítottak, épületeket emeltek. Azonban a sarki jégtömeg lassú olvadása nyomán folyamatosan emelkedett a világtengerek szintje, és csak magasabb térségek maradtak meg szigetként. Közel háromezer év után tetőzött, elhódítván hatalmas szárazföldi területeket, víz alá merítve, befolyásolva a földfelszín vízrajzának, és légköre hőmérsékletének alakulását. Zord, kellemetlen, lassan, de állandóan változó éghajlat korszaka következett. Kialakultak a világtengerek, s azok mélyén a Vízözön után épült ősi települések romjai hevernek. A létrejövő szigeteknek, az ottrekedt emberek, állatok, növények alkotják élővilágát. A földrajzi neveket összevetve az ismert változásokkal azok történelmi időpontjaival, felismerhetők a folyamatok.
A Vízözönnel kapcsolatos: muszáj, megúsztuk szárazon, szavak oly fogalmi háttért képviselnek, amelyek a Vízözön bizonyítékai, de annak is, hogy a túlélők akkor e ma is élő nyelvet beszélték. A Noé, Ararát nevek, láda, bárka, vádol, belemárt, eláztat, beavat és más vonatkozó szavak mögötti értelem bizonyít. A nevek elemzése erre választ ad.
Kutatók szerint minden nép nyelvében él egy hatalmas áradás története. Így hát – szerintük – nem mindent elborító világméretű, hanem csak helyi áradásokról lehet szó. Ám az ősnyelvi bárka szó és a szó B-R-K hangvázával alkotható többi, Vízözönhöz köthető kifejezés beható elemzése igazolja a hatalmas világméretű áradást. Az utódnyelveken nem élnek e kifejezések, mert azok a nyelvek nem élték át, mivel még nem léteztek, így nincs meg egyetlen nyelvben sem, csak a teremtés nyelvében, a mai magyar nyelvben.
Vízözön nyomainak tagadása
Noét és családját megmentő bárkát az 1800-as években több kutató kereste fel, és megbizonyosodtak létezéséről. Dave Balsinger és Charles E. Sellier, Jr: Noé bárkája nyomában című könyvükben végigkövetik, leírják a kutatások történeteit. Szemtanúkat idéznek, és azt is leírják, hogy az ateista – „tudomány”-nak nevezett – pökhendi rosszindulat miként viszonyult a felfedezéshez.
Akár a mai szabados elvű, nemtelen, liberális médiacsőcselék.
Néhány „tudós” csak azért ment fel az Ararátra, hogy megbizonyosodjon a bárka nemlétezéséről. Ám amikor eléjük tárult a látvány, rendkívül dühösek lettek, és kísérletet tettek a felgyújtására, azonban az évezredek alatt szinte megkövesedett fa nem gyúlt meg. Dühükben megesküdtek, hogy soha senkinek nem árulják el létezését, és a kísérőiket is megeskették, életveszélyesen megfenyegetve őket. Ők nem is a bárkára, hanem a bárkát építtető Istenre haragudtak tehetetlen, röhejes dühükben. Istenellenes dühük annyira hatékony volt, akár az afrikai fűszoknyás törzsek légvédelme, akik mutatóujjukkal fenyegetik meg az ellenséges repülőket.
Ilyen hozzáállás jellemezte a liberális sajtót is, mindent, és mindenkit gúnyoltak, aki a bárka létezéséről nyilatkozott. Többek közt a török kormánynyilatkozatot is kipécézték, holott azok saját kutatásaik komoly eredményeiről, a bárka létéről számoltak be. A cári orosz kormány is kutatókat küldött, de a fényképes beszámolók elvesztek a bolsevik forradalom idején. Lehet, a kommunisták szándékosan megsemmisítették.
Dave Balsinger és Charles E. Sellier, Jr: Noé bárkája nyomában című könyv ír erről.
A bárka tehát ott van, és minden igaz, amit róla a Bibliában lejegyeztek. Ám a „tudományos” világ több okból küszködik elismerése ellen. Akár a már említett sejti DNS szalagján levő – a test belső működését irányító – számítógépen leolvasható program, szoftver isteni eredete ellen.
Ha a fentieket széles körben előtárnák, valóságként tanítanák, akkor ez igazolná a Teremtő Isten létezését, a teremtés tényét, az Özönvíz megtörténtét, és erkölcsi törvényei betartásának kötelezettségét. Ennyi terhet már nem bírna el a mai istentagadó „tudomány” és politikai, pénzügyi, vallási haszonélvezői, s az istentelen köznép sem. Az egész összehazudott, összetákolt elméletük, rendszerük végképp összeomlana alatta.
Mivel a ledorongoláson, letorkoláson kívül, nincs más életképes magyarázat, így a legjobb mód az elhallgatás!
Egyik ok a tagadásra, elhallgatásra: ez esetben a teremtés ténye is elismerendő, és el kell fogadniuk Isten létezését, a Biblia által leírtakat, ami szörnyen elborzasztja őket, hiszen ez a több mint két évszázados kudarcuk beismerése lenne, s az egész emberiség erkölcsi viselkedését a teremtői követelményekhez kellene igazítani.
Másik ok: a bizonyítékok meghazudtolják a ma oktatott történelmet. A bárkában fémeket is találtak, és ez a fémfelhasználás őskori, Vízözön előtti bizonyítéka, amely ellentmond a dorongos, púpos-szőrös bunkó, buta ősember és a „kőkor, bronzkor, vaskor” kitalációkra épített, évszázadok óta sulykolt, béna, nyomorék elméletnek.
Harmadik ok, hogy akkor kutatni kell a Vízözön előtt épült, a Földön ma is létező hatalmas építmények: piramisok, Cuzcó (kuckó) stb. valós eredete után, amely szintén nem illeszthető bele a ma oktatott, összefércelt történelem kereteibe. Mindannyi az Özönvíz előtt épült, a teremtői engedély nélkül Földre jött felvigyázók (Énók könyve) által alkalmazott emberfeletti műszaki megoldásokkal, amelyekhez a mai kor embere hozzá sem szagol.
E fentiek elismerése felborítaná a ma oktatott őstörténet hazugságokkal aládúcolt csuszatorony építményét, visszavonandó lenne a „tudósok” által írt összes tankönyv. S a legkényesebb, legfájdalmasabb – odaveszne az irdatlan hazugsághalmaz szerzői joga címén állandóan csöpögő pénz, jogdíj!
Földrajzi változások, és nevek kialakulása. Mit mond a nyelv?
Ázsiát Amerika földjével fehér – ALA – hóval borított (ala – halavány) átSZALAdható – ALASZ – SZALA –, gyalog mÁSZKÁLható, átKÁSZÁLAndó, átKÓSZÁLható, átISZKOLható, lábbal átkelhető havas, fagyos SZALAgszerű földnyelv kötötte össze. A vízszint emelkedésével az átkelő víz alá került, csak USZKÁLÓ jégdarabok KÓSZÁLtak a víz felületén.
Az élő nyelv rögzítette szavakban, nevekben, a történések, események, mozzanatok nyomán, az átélők ajkain, megfogalmazódó kifejezéseket. E névadó jellemzők nyomán született meg az ALASZKA név.
ALaSZKa – uSZKáL – KóSZáL hangváz: L-SZ-K – SZ-K-L – K-SZ-L
ALaSZKa – máSZKáL – KáSZáL – iSZKoL hangváz: L-SZ-K – SZ-K-L – K-SZ-L – SZ-K-L
A vízgyűjtő kATLANok, kATLANTok mély nyomot hagytak a közelben élők tudatában, és meghatározók voltak a névadásban: kATLANT – ATLANTi – ATLANTisz. A tengerek szintje több lépcsőben emelkedett, az Atlanti vizének szintje is. Platón, az ókori krónikás idejében (Kr.e. 427 – 347), Kr.e. IV. században, írt erről. Szerinte, kora legfejlettebb, legműveltebb királysága ATLANTISZ. Területe nagyobb volt Kis-Ázsiánál, és Gibraltártól nyugatra terült el. Platón szerint, ATLANTISZ egyetlen nap alatt került víz alá. Lehet sík területe volt ATLANTISZnak, és az emelkedő víz egyetlen nap alatt elborította. A tengerfenék domborzata ad választ, amint mutatja is.
Mivel látták a lassú folyamatos emelkedést, így lakói felkészültek és idejében elmenekültek, tehát nem érte váratlan csapásként a szerencsétlenség. Átfordítva: ATLANTISZ – SZITNALTA, mutatja: a tengervíz SZÉTNYALTA felületét. A nyelvben nincsenek véletlenek.
ATLaNTiSZ – SZéTNYaLTa hangváz: T-L-N-T-SZ – SZ-T-NY-L-T
Az ATLANTI KATLANok nagyon mélyek, néhol 8 km. ATLANTI átforgatva: IT ALANT. Vagyis nagyon mély.
A vílágtenger szint további emelkedésével szűnhetett meg a szárazföldi átjáró Britföld felé. A csatorna Dover és Calais között csak 45 méter mély. Calais neve: KALÉZ a valaha volt KALÉZó, KELŐZő átKELŐről kapta nevét. Ettől keletebbre 26 méter a mélység. Itt is sokáig volt földhíd a Brit-sziget és Németalföld között. A mai csatorna területén akkor házak, falvak, városok lehettek, mint bármely sekély mélységű víz helyén. A BALTI tenger, akár a BALaTOn, egy BEL TÓ volt – BELTÓ –> BALTI –, majd emelkedett vízszint, ellepett mindent, vize összefolyt az Északi tengerrel.
BaLTi – BaLaTon – BeL Tó hangváz: B-L-T – B-L-T-n – B-L-T.
Idővel özönné, óceánná váló kATLANTI tenger, Kr.u. 8. sz. kb 1200 évvel ezelőtt a GIBRA oltárkő, azaz GIBRaltár és Afrika közt hídszerűen emelkedő, szárazon átjárható BEREG, GEREB, GIBR, BRIG, BORGÓ, földhidat átszakította.
A hangváz igazolja a kapcsolatot:
GiBRa – BRiG – BeReG – BoRGó hangváz: G-B-R – B-R-G – B-R-G – B-R-G.
A víz áttört, elöntötte sós vízzel az addig édes vizű Földközi-tengert. Egyszerre megemelkedett kb. negyven méterrel a Földközi-tengerszint, egyetlen nap alatt, utat törve a Fekete-tenger felé, elöntvén a BŐSPÓROS, bő füves ökörlegelő, és hosszú, széles itatóárok völgyét. Afrika északi partjait, az egyiptomi Héraklion városát is, valamint az addig sekély Fekete-tenger partvidékét. Ez volt a térség utolsó nagyméretű felszíni – föld- és vízrajzi – átalakulása.
A mai olasz csizmasarkot és Albániát összekötő földsávon már korábban ÁTRONTÓ víz, azaz hIDRO öntötte el, emelte meg ADRIA öblének szintjét, hatalmas sODRÓ erejével IRDAtlan pusztítással elsöpörte, víz alá temette annak, a mai parton belüli településeit.
ADRia – hiDRo hangváz: D-R – h-D-R
OTRANTÓ neve elárulja: OTT RONTOtt, RANTOtt át, OTT RÁNTOtt magával minden értéket a hirtelen emelkedésekor. E vidéken akkoriban még élt etruszk-utód ősnyelvű nép, mert azok nevezték meg OTTRONTÓ névvel az ÁTRONTÓ vízáradat helyét.
OTRaNTo – áTRoNTó – oTTRáNTó hangváz: T-R-N-T – T-R-N-T – T-R-N-T
A Fekete-tenger kisebb volt, inkább nagy tó, az Iszter, Prut, Don, Dnyeper, Dnyeszter, Szeret stb. gyüleménye. Ez a Kárpát-tenger vizéből, annak Vaskapunál áttörése után megnövekedett, tengerré vált, de mai méreteit a Földközi-tenger, szintjének hirtelen emelkedése nyomán érte el, amikor összefolytak Boszporusznál, Dardanellákon át Márvány tengerrel, Fekete-tengerrel annak szintjét is emelve. Erre bizonyíték a már említett, tenger alatt levő észak afrikai városok, adriai, Fekete-tengeri partok mentén víz alatt levő építmények, amelyek a vizek emelkedése előtt épült városrészek. Arra, hogy hirtelen, özönlő erővel emelkedett a Földközi-tenger és öbleinek szintje egyetlen nap alatt kb. negyven métert, a bizonyíték, hogy minden szükségleti cikk ott rekedt a tengerben, nem lévén idő kimentésükre. Végül a keskeny szorosokon összefolytak a vizek Gibraltártól Krímig.
A mocsaras Azovi térség, meder ekkor telt fel vízzel, vált 13 méter mély Azovi-tengerré. AZOV nevéből ítélve, addig is VIZes, mocsaras mély szintű térség lehetett. Ekkor alakult félszigetté KRÍM-hegység vidéke.
Egyetlen földrajzi megnevezés sem véletlen, mindegyik valamilyen meghatározó jellemző nyomán adatott, és több jelentést tartalmaz.
A magasra kiemelkedő csúcsok az őrzőknek, MERKELŐ, kimeresztett szemmel KILÁTÓ helyként, és kitátott szájjal MERKELŐ, ordító, KIÁLTÓ őrhelyként szolgáltak.
KILÁTÓ, KIÁLTÓ hegycsúcsok. A nyelv betölti alkotója által meghatározott szerepét, azonos hangokkal fejezi ki azt, ami értelmileg összetartozó: KiLáTó – KiáLTó hangváz: K-L-T – K-L-T.
Lehetett onnan MERKELni tágra nyitott KIMEREdő szemmel, MÉRKÉLni, KIMÉRŐ felderítést készíteni, MÉRIcsKÉlni fentről az alant szétterülő tájat.
MERKELŐ, akár LEKREMet, LAKRIMot, könnyet ejtve a MERŐ nézéstől, ERŐLtetéstől, MERKELéstől.
De MERKELni, azaz tágra nyitott szájjal ordítani, bőgni, kiáltani is: MERt KELL!
KRÍM neve is ősnyelvi eredetű, és fő jellemzői szerint kapott nevet a kezdetben ott élő ősnyelvet beszélők ajkán. KRÍM-hegy MERKElő, szemet-szájat MEREsztő hegy volt. Róla nevezték el a környéket is.
Hasonlóan ARARÁT hegycsúcsa HAR = hegy ÁRAT meghaladó, hARÁRAT, de átfordítva: ARARÁT – TÁRARA mutatja: messzi tájak TERÉRE ellát a szemét MEREsztő, MERKELŐ. Ezért nevezték az ilyen csúcsokat: LÁTÓ-, ŐR-, MERKE-, KÁRMEL-, KRÍM-, KIMÉRA-hegy neveken. Ezt jelentette MERKE-hegy Oklánd mellett. Ugyanazt a KÁRMEL-hegy, valamint Mount-CHIMAERA, KIMÉRA-hegy neve is. Amint KRÍM-hegy neve is ugyanezt a teremtés ősnyelvén.
MeRKeL – KáRMeL hangváz: M-R-K-L – K-R-M-L
KRíM – MeRKe – KiMéRa hangváz: K-R-M – M-R-K – K-M-R
KIMÉRA neve még tartalmaz egy jellemzőt. Kezdetben valamilyen szörny jelenlétét sejtették, a csúcson állandóan lángoló tűzben. Ha fordítjuk: KIMÉRA – ARÉMIK –> a RÉMEK.
KiMéRa – RéMeK hangváz: K-M-R – R-M-K
Más jellemzők a csúcsok neveiben
A csúcsra törő, sokat KÖRMÖL, KARMOL, küzd, megMARKOL minden lehetőséget, s ha valóságban, képletesen eléri a csúcsot: REMEKEL, MERKELheti a tájat minden irányban.
KöRMöL – KaRMoL – ReMeKeL – MeRKeL – MaRKoL
hangváz: K-R-M-L – K-R-M-L – R-M-K-L – M-R-K-L – M-R-K-L
A csúcson lenni mindig REMEK érzés. Ha én MEREK, az is REMEK, KÉREM a csúcsteljesítmény eszmei díját, mert a csúcsra csak a tehetségek KRÉMje ér fel. A KRÉM a díj csúcsa, mindig csemege tetején van, és mindig REMEK.
MeReK – ReMeK – KéReM – KRéM – KRíM
hangváz: M-R-K – R-M-K – K-R-M – K-R-M – K-R-M
A földrajzi nevek, s a víz alatti leletek bizonyítanak
A földtörténészet minden víz alá került ősi település tragédiáját földrengéssel magyarázza, holott ez a sarki jéghegyek leolvadásából származó vízszint megemelkedés eredménye. Ha földrengés okozta volna elsüllyedésüket, akkor a víz alá került építményeken láthatóak volnának a törések nyomai. Az omlások, voltaképp málladás, a víz munkájának eredményei.
A gibraltári küszöb átszakadásakor a Földközi-tenger partvidékét hirtelen elöntő, özönlő, sodró, szökőár szerű, romboló vízszintemelkedés különbözik az Atlantiszt vagy a Csendes-óceán szigetvilágát lassú emelkedő szinttel ellepő, elöntő áradattól, amely fokozatosan emelkedve ment végbe, menekülő, menekítő lehetőséggel.
A Földközi-tengeren és melléktengerein semmit sem lehetett menteni, minden odaveszett. Ott a tengerfenéken, negyven méterrel a vízfelszín alatt.
Elvileg, ez a Vízözönhöz kötődő utolsó tárgyi veszteség.
Vízözöni utóhatás a Duna nyomvonal Kárpát-medencei kialakulása
ISZTER, ESZTER – a DUNA előbb csak a Vaskaputól viselte e nevet, mivel a Pozsonynál a Pannon-tengerbe ömlő torkolatig, DUNA néven folyt. A sok összetömörülő mennyiség DUNNA volt az ősiségben. A bőség isteni ADOMány, ADUNA. A gyermekágyas asszonynak vitt rADINA nevében is a felüdítő bőséges ADOMányt jelenti.
A DUNA név szintén vízértelem. A víz NEDŰ, amely ÜDÉN hat.
DuNa – NeDű – üDéN hangváz: D-N – N-D – D-N
A szivárgó víz neve ősnyelven: ESZTER. A tetőről, tetőTERASZról lefolyó, leszivárgó, leERESZkedő vizet az ESZTERhéj, ERESZcsatorna ERESZTi le.
A Vas-hegy laza szikláinak ERESZTékei közt, mint ESZTERhéján, ISZTERhéján lefolyó víz látványa hatott a szemlélőkre, s e hasonlóság okán adták a teremtés ősnyelvét beszélő ősfoglalók az ISZTER, ESZTER nevet le a TÖLCSE (ma Tulcea) torkolatáig.
A Vas-hegy sziklái leomlásakor kapu nyílt, Vaskapu, a tenger vize lefolyt, s kialakult a DUNA folyóágy Bécs, Pozsonytól lefelé. Csak a DUNA nagy kanyarulatánál képződött egy nagy vízGOMoly, ESZTER, ISZTER GOMoly, amely onnan szintén ERESZcsatorna szerűen ERESZkedett alább.
A letelepülő ember SZERETte a forrást, vizet. Mindig víz mellé telepedett. Levegő és víz a két legfontosabb elem.
Az ESZTER, ISZTER névalkotó váz hangjai jelen vannak a DnyeSZTeR, de a SZeReT folyó nevében is.
ISZTeR – SZeReT – DnyeSZTeR hangváz: SZ-T-R – SZ-R-T – dny-SZ-T-R
TERESZ nevű folyó nincs, de van TRUSZO gleccservölgy. A folyóknak viszont vannak vízlépcső TERASZai, ahonnan zuhatag, vízesésként folytatják útjukat. A folyókon épített gátak RETESZként működnek. Áradáskor a folyók nem SZERETik a gátakat, néha megREpESZTik, áttörik.
TRuSZo – SZeReT – eSZTeR – TeRaSZ – ReTeSZ
hangváz: T-R-SZ – SZ-R-T – SZ-T-R – T-R-SZ – R-T-SZ
A vízfelület CSILLOG. A csillogás a csillagok nevében: ISZTER, ISZTÁR, HUGYAG. Babilonban volt egy ilyen képzeletbeli csillagistennő: ISZTÁR, ASZTORET. E névnek semmi köze az ISZTER, ESZTER folyam nevéhez.